Ukrán tudós: a vadállatok, az erdők pusztulnak, óriási a kár a természetben

Magyarország megpályázta a 2025-ös méhészeti világkiállítás rendezését
2022-05-01
Gyerekeknél nagyon figyelni kell az asztmára, halálos is lehet, de ki is nőheti
2022-05-03
Show all

Ukrán tudós: a vadállatok, az erdők pusztulnak, óriási a kár a természetben

Куземко Анна Аркадіївна

Ugyan az ukrán háború legrettenetesebb hatásai az elvesztett emberéletek ezrei, de az épületekben, ipari infrastruktúrában okozott pusztítás mellett nem feledkezhetünk meg a természetvédelmi területeken keletkezett károkról sem. Ezekről beszélgettünk Anna Kuzemko-val, a biológiai tudományok doktorával, az Ukrán Tudományos Akadémia Botanikai Intézetének munkatársával, az Ukrán Természetvédelmi Csoport (Ukrainian Nature Conservation Group, UNCG) vezetőségi tagjával.

Anna Kuzemko
Forrás: Wikipedia

Az értékes kelet európai sztyepp nagy része elpusztult

Melyek Ukrajna legfontosabb természeti értékei?

Sok nagyon értékes területünk van Ukrajnában. Az ország természeti szempontból több zónára oszlik: erdőre, erdős sztyeppre, sztyeppre, illetve a Kárpátokra és a Krími-hegységre. Ukrajna természetvédelmi rendszere azon alapszik, hogy minden megyének, minden régiónak ki kell jelölnie a rá jellemző természettel rendelkező védett területeket. Így minden régióban vannak országosan védett területek: nemzeti parkok és bioszféra-rezervátumok. A legfontosabb területek az országhatár közelében fekszenek. Ez az oka annak, hogy a legértékesebb védett területek jelenleg megszállás alatt vannak, vagy az elmúlt hónapban megszállták őket. Főként erdők, vizes területek és nagy folyóvölgyek találhatók az egyik, az orosz és az északi, belorusz határ közelében lévő védett területen. Ukrajna déli, a Krím-félszigettel határos részén, a Fekete-tenger partján és a keleti régióban is sok olyan védett terület található, amelyeket megszálltak az oroszok. Ezeket főként a sztyepp-vegetáció védelmére hozták létre. Ez talán a legértékesebb élőhelytípus Európában, mivel a sztyepp-területek nagy részét mára elpusztították, de Ukrajna déli és keleti részén találhatók még ilyen vegetációjú maradványok. Szintén keleten különleges, kréta-kori kőzetkibúvások láthatók, nagy számú, szűk elterjedésű, bennszülött (azaz endemikus) növényfajjal. Jelenleg e területek közül is sok orosz megszállás alatt található, vagy közel van a front vonalához.

A jelenleg megszállás alatt álló Azovo-Syvashskyi Nemzeti Park

A jelenleg megszállás alatt álló Azovo-Syvashskyi Nemzeti Park

Hogyan hat a háború ezen értékekre?

Sokféle hatást tapasztalhatunk. A közvetlen hatást emelném ki elsőként, mivel néhány frontvonal épp e védett területeken halad át, és sok a bombakráter, a lövészárok. Az ágyúzás és a bombázás súlyos tüzeket is okoz. Emellett sok a tönkrement haditechnikai eszköz, tankok, bombák, lövedékek, amelyek vegyi anyagokkal szennyezik a védett területeket. Sok a meghalt katona is.

Az ukrán hivatalos adatok szerint több mint 20 000 oroszt öltek meg az országban, és a legtöbbjük még mindig a helyszínen van, mert az orosz hadsereg nem sieti el a holttestek Oroszországba szállítását.

Így a tetemek még mindig a csaták helyszínén vannak, ami igen szomorú. A védett területek kezelői is szenvednek, mert nem férnek hozzá a pénzükhöz, nem tudnak semmit vásárolni, így nem tudnak hatékony védelmet nyújtani.

Rakétakráterek a védett területeken

Vannak olyan intézkedések, melyek a természeti értékek védelmét célozzák a háború alatt? A háborús körülmények között majdnem lehetetlen védeni a természetet. A nemzeti parkok sok irodáját kifosztották, sok technikai eszközt, felszerelést elloptak, de a legfontosabb, hogy az alkalmazottaknak veszélyes lehet a helyszínen tartózkodniuk és dolgozniuk. Fontosnak tartom még elmondani, hogy Ukrajna nyugati részén sok védett terület nincs ugyan megszállás alatt, ugyanakkor ezeket a régiókat – az ország teljes területéhez hasonlóan – rakétatalálatok sújtják.

A keleti és déli vidékekről sok menekült költözött a nyugati országrészekbe, és a védett területeink egy része nekik nyújt menedéket: szállást, menekülttábort találnak itt. Ezáltal viszont növekszik a háború védett területekre gyakorolt hatása. Egyes régiókban – legalábbis néhány héttel ezelőtt – igazi humanitárius krízis alakult ki, mivel sok menekült érkezett és a területek nem álltak készen ilyen sok ember jelenlétére.

Milyen ökoszisztémákra gyakorol hatást a háború?

Valószínűleg mindegyikre. Ahogy korábban említettem, sok sztyepp és erdő ég le.

Olyan információnk is van, hogy oroszok jártak a Csernobil Zóna Természetvédelmi Területen, több napon keresztül tüzet szerettek volna gyújtani az erdőben, és ezt műholdas képeken nyomon lehetett követni. Ugyanakkor ebben az időszakban vizes és havas volt a táj, mivel március eleje volt, így az oroszoknak nem sikerült kiterjedt tüzeket gyújtaniuk.

De így is több napon keresztül nagy erdőterületek égtek le.

A vizes területekben is kár keletkezett a szennyezés miatt. Kijev környékén az oroszok felrobbantottak néhány gátat, és nagy területeket árasztott el a víz. Tehát majdnem mindegyik ökoszisztéma károsodott a háború miatt.

A Csernobil Bioszféra-rezervátumban tüzek voltak, egy ideig megszállták az oroszok, mára visszafoglalták az ukránok

Rehabilitálják az állatkerti állatokat

Mi a helyzet az állatkertekkel?

Néhány állatkertnek problémákat okozott az állatok etetése, ami nagyon nehéz a háború alatt.

Van olyan információnk, hogy Harkivban az állatkert több munkatársát megölték rakétákkal, amikor élelmet próbáltak vinni az állatoknak. Kijev térségében sok állat rakétacsapás áldozata lett; a Mikolajiv Állatkertben ugyancsak.

Sok állat számára jelent stresszt a bombázás és ágyúzás; néhány állat bele is pusztult ebbe. Egyes térségekben sikerült evakuálni az állatokat biztonságosabb környékekre; ugyanakkor ez a Kijev közelében lévő XII Hónap nevű, nagy magánállatkert esetében nem sikerült, és sok állat elpusztult. Olyan információim vannak, hogy Harkiv környékéről más városokba menekítették az állatokat, de sokuknak hosszú rehabilitációra van szükségük az őket ért nagyon nagy stressz miatt. Főként a nagyragadozókra – az oroszlánokra, tigrisekre – igaz ez, de a majmok is nagy veszélyben voltak. Egyes rezervátumokban – mint például a világhírű Askania-Novában – sok nagyméretű patás (antilop, zebra, bölény és vadló csorda) található. A háború első hónapjában itt is problémák voltak az élelemmel, az ellátással, mivel az igazgatóság az orosz megszállás miatt nem tudott élelmet vásárolni a nagytömegű állatoknak.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.