Összesen 123 beadvány érkezett a közmédia jövőjéről indított szakmai egyeztetésre. Korábban még nem volt példa Magyarországon arra, hogy a közmédia jövőjéről ilyen széles körű, nyitott szakmai egyeztetés zajlott volna. Az első száz feldolgozott anyag közel 640 oldalnyi javaslatot, kritikát és szakmai tapasztalatot tartalmaz – adta hírül a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közleménye.
A folyamat ezzel nem ér véget: a szakmai egyeztetést szélesebb társadalmi párbeszéd követi. Az eredményekből nyilvános összegző tanulmány készül, amelyet a Független Közmédia Testület is megkap, és felhasználhat az MRTV Zrt. ősszel esedékes vezérigazgatói pályázatánál.
A Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium július 24. és augusztus 20. között várta a szakmai szervezetek, az intézmények és a közösségek véleményét arról, milyen közmédiára van szüksége Magyarországnak. A minisztérium több mint száz szervezetet keresett meg közvetlenül vagy szakmai közvetítőkön keresztül, emellett nyílt felhívásban is várta az érintettek javaslatait.
A felhívásra 123 beadvány érkezett. Az eddig feldolgozott első száz anyag több mint 223 ezer karakternyi, megközelítőleg 640 oldalnyi szakmai munkát jelent.
Az első eredmények alapján több közös irány is kirajzolódik a közmédia jövőjéről, miközben fontos kérdésekben eltérő szakmai álláspontok is megjelentek.
Az összegzés célja éppen ezért nem egy előre meghatározott közmédia-modell igazolása, hanem annak bemutatása, hogy miben van szélesebb szakmai egyetértés, hol vannak viták, és milyen javaslatok érkeztek a közmédia megújítására.
A beadványokban visszatérő kérdésként jelenik meg többek között a hiteles közszolgálati tájékoztatás, a kulturális, tudományos és oktatási tartalmak szerepe, a társadalom sokszínűségének bemutatása, valamint az, hogyan tud a közmédia a hagyományos televíziós és rádiós működés mellett a digitális térben is korszerű közszolgálati tartalomszolgáltatóvá válni.
A Történelemtanárok Egylete például azt hangsúlyozta, hogy a közmédia feladata a közjó szolgálata, és olyan kulturális, tudományos, oktatási és ismeretterjesztő tartalmak előállítása is, amelyeket a piaci média kevésbé finanszíroz. A Magyar Producerek Szövetsége szerint a közmédiának a hagyományos csatornákon túl mindenki számára hozzáférhető, hiteles közszolgálati tartalomszolgáltató rendszerként kell működnie. A Független Előadó-művészeti Szövetség pedig a teljes magyar kulturális élet, köztük a kisebb nyilvánossággal rendelkező független alkotók megjelenítésének fontosságát emelte ki.
A minisztérium jelenleg valamennyi beadvány részletes elemzésén dolgozik. Az elkészülő összegző tanulmány nyilvános lesz: bemutatja azokat a kérdéseket, amelyekben szélesebb szakmai egyetértés mutatkozik, de az eltérő álláspontokat és érdemi javaslatokat is.
A dokumentumot a Független Közmédia Testület is megkapja, amely azt szabadon felhasználhatja az MRTV Zrt. új vezérigazgatójának ősszel esedékes, nyílt pályázati kiválasztása során – írja a tárca közleménye.
A szakmai egyeztetéssel ugyanakkor nem ér véget a közmédia jövőjéről szóló párbeszéd. A következő szakaszban már a társadalom szélesebb köre is bekapcsolódhat a folyamatba a Működő és Emberséges Magyarországért felelős kormánybiztos közreműködésével.
A cél egy olyan közmédia alapjainak megteremtése, amelynek működését a függetlenség, a hitelesség és az átláthatóság határozza meg, és amely valóban képes az egész társadalmat szolgálni – írja a tárca sajtóközleménye.
