A családi házak teljes körű felújítása már nem a „pár milliós” kategória. Egy 100 négyzetméteres ingatlan korszerűsítése Budapesten és környékén 35–50 millió forintba kerülhet – a szakma szerint ideje, hogy a támogatási rendszer a felújításokat és az új építéseket egyenrangúan kezelje. De mégis mire mennek el a tízmilliók? Török Andrással, az épületfelújításokkal foglalkozó Alpinnováció Kft. vezetőjével beszélgettünk.
Egyenlő szinten lenne érdemes kezelni az új építésű lakások és a régiek felújításának állami támogatási rendszerét, ez az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint. Ennyire elszálltak a felújítás költségei?
A teljes körű felújítás már nem a „pár milliós” kategória.
Ha mindent szeretnénk – lábazati vízszigetelést, hőszigetelést, tetőjavítást vagy teljes cserét, energetikai korszerűsítést, nyílászárócserét, burkolatokat, villamos, gépészeti, fűtés,víz, gáz, csatorna – akkor akár 35–50 millió forintig is elmehet a végszámla.
Ez persze attól függ, milyen anyagokat választunk, mennyire prémium megoldásokat szeretnénk, és mennyire kell hozzányúlni a szerkezethez. Egy biztos:
ma négyzetméterenként átlagosan 350–500 ezer forint közötti költséggel érdemes kalkulálni, ha mindenhez hozzányúlunk.
Kezdjük a szigeteléssel, hiszen a rezsiköltségeknél ez az egyik legfontosabb tényező. Mennyiért szigetelhető ma egy ilyen ház homlokzata?
Egy 15 centiméter vastag grafitos polisztirol szigetelés felhelyezése – amiben benne van a ragasztás, a hálózás ragasztó ágyba, kétszeri gletteléssel, dörzsvakolat alapozás és nemesvakolat felhordása azaz a színezés – legalább 20–25 ezer forint négyzetméterenkén anyaggal és munkadíjjal.
Ez azt jelenti, hogy egy átlagos száz négyzetméteres háznál, ahol nagyjából 200-250 m² a szigetelendő homlokzat, a teljes költség 4,5-6,25 millió forint.
Ha valaki kőzetgyapotot szeretne, az körülbelül 10–20 százalékkal drágább.
Cserébe jobb a páraáteresztő képessége, és tűzvédelmi szempontból is biztonságosabb. Fontos hozzátenni: ez a befektetés 5–7 év alatt megtérül, hiszen a fűtési költségek jelentősen csökkennek.
A tető mindig kritikus pont. Mi történik, ha nem elég egy kisebb javítás, és teljes cserére van szükség?
A tető az egyik legdrágább elem.
Ha csak kisebb javítás kell – pár cserép pótlása, szigetelés erősítése –, akkor 15–25 ezer forint négyzetméterenként kijön a munka, már ha akad, aki ilyen kis munkát elvállal.
De ha teljes cserére van szükség, az egészen más nagyságrend.
Egy betoncserép tető újraépítése anyaggal és munkadíjjal együtt körülbelül 45-55 ezer forint négyzetméterenként.
Egy 100 m²-es alapterületű épület esetén a tető felülete 150-180m2 Ilyen esetben a tetőnél ez 3-3,5 millió forint körül alakulhat – de ha szerkezet csak kis mértékben javítandó, de a teljes héjazatot (deszkázat, fóliázás cserép vagy lemezfedés) szükséges bontani és újjá építeni, a költség 8,25 millió forintig is felmehet.
Az utóbbi években divatos lett a fémlemez tető is, ami általában olcsóbb az anyagárban, de munkadíjban hasonló szinten mozog.
Az energetikai korszerűsítés az utóbbi évek nagy slágere. Ha valaki nyílászárócserében, napelemben, hőszivattyúban vagy új kazánban gondolkodik, mire készüljön?
Ez a rész adja a legnagyobb kiadásokat, de egyben a legnagyobb megtakarítási lehetőséget is.
Vegyük sorra:
Egy átlagos méretű műanyag ablak beépítéssel 40–135 ezer forint, faablak esetén inkább 100–275 ezer forint darabonként.
Egy ilyen házban nagyjából 12–15 nyílászáróval kell számolni, tehát 2–3 millió forint körüli összeg jön ki.
Egy 5 kW-os napelemrendszer 2–2,5 millió forint, ami nagyjából fedezi egy átlagos család éves villanyszámláját. A hőszivattyú már komolyabb beruházás: 2,5–5 millió forint, de ez hosszú távon a gázszámlát lenullázza.
Ha marad a gázfűtés, akkor egy modern kondenzációs kazán telepítéssel együtt 600 ezer és 1 millió forint között áll meg.
Ha mindezeket együtt nézzük, az energetikai korszerűsítés legalább 5–10 millió forintot elvisz, viszont az ingatlan értékét és fenntarthatóságát is radikálisan növeli.
És mi a helyzet a belső felújítással? Mennyibe kerül ma kicsempézni egy fürdőt, kifesteni a szobákat vagy új padlót lerakni?
A belső munkák ára is szépen elszaladt az utóbbi években.
Például a burkolás 9 ezer forint négyzetméterenként munkadíjban, ehhez jön még 3–6 ezer forintnyi anyagköltség.
Laminált parketta lerakása anyaggal együtt 5–7 ezer forint, a festés 2–4000 forint négyzetméterenként.
Egy teljes belső festés egy ekkora háznál 200–300 ezer forint körül alakul.
A gépészet külön történet: egy csaptelep csere 15–20 ezer forint, a teljes vízvezeték hálózat átalakítása több százezer forint. A villanyszerelésnél szintén darabárakkal dolgoznak, egy konnektor vagy kapcsoló cseréje 2–10 ezer forint. Ha a teljes belső rendszert megújítjuk, az 4–6 millió forint között mozoghat.
Összességében mit tanácsol azoknak, akik most vágnának bele egy teljes felújításba?
A legfontosabb tanács, hogy legyen reális költségkeret, és mindig számoljunk 10–15 százalék tartalékkal a váratlan kiadásokra.
Egy 30 éves háznál mindig jön valami meglepetés: egy elkorhadt gerenda, egy rossz elektromos vezeték, vagy éppen a falban talált nedvesség.
Másrészt fontos jó szakembereket találni, mert a mai építőiparban a legnagyobb érték nem is az anyag, hanem a mester. Végül pedig érdemes előre átgondolni, milyen energetikai beruházásokat vállalunk, mert a következő években egyre inkább az lesz a kérdés, hogy mennyire fenntartható a házunk rezsije.
