A Nobel-díjas Krasznahorkai László összes műve olvasható a dia.hu-n – Interjú a Digitális Akadémia vezetővel

A Digitális Irodalmi Akadémia azért jött létre, hogy a világon bárhol olvashassák a magyar írók, költők teljes életművét. Van itt minden, Nobel-díjasok teljes életműve, gyermekkönyvek sokasága, legkíválóbb költőink művei, kötelező tananyag, világirodalom óriási mennyiségben és kortárs irodalom is rengeteg. Teljesen ingyen, regisztráció nélkül is olvashatóak a művek. Sajnos azonban arról, hogy hányan látogatják nincs információ, mert a fenntartó Petőfi Irodalmi Múzeumnak erre az informatikai fejlesztésre nem volt eddig kerete – mondta a Tudás.hu-nak Radics Péter, az intézmény vezetője.

A világ legrangosabb irodalmi díjáról szóló hírek közül viszonylag sok megemlíti, hogy Krasznahorkai László köteteit mindenféle korlátozás nélkül lehet olvasni a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján. Hány könyvét tették eddig közre?

Nem kis örömmel tudom jelezni, hogy

Krasznahorkai teljes életműve, az eddig megjelent mind a huszonegy kötete olvasható nálunk.

Tudok arról, hogy a könyvesboltokból és a könyvtárakból pillanatok alatt elkapkodták a könyveit.

Fotó: a szerző felvétele

A Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) tagjai közül már a második író lett Nobel-díjas: 2002-ben Kertész Imre, most Krasznahorkai László.

Számunkra nagy öröm és nem kis büszkeség, hogy a DIA már a második irodalmi Nobel-díjast tarthatja számon tagjai között. Emlékszem rá, Kertész Imre Nobel-díja kapcsán is hasonló helyzet alakult ki. Akkor is csütörtök délután jelentették be a Nobel-díjat, és már pénteken nem volt sehol egyetlen elérhető példány sem. Tartok tőle, hogy huszonhárom év elteltével

még mindig nem tudják elegen, hogy a honlapunkon a DIA-tagok, így Krasznahorkai teljes írói életműve megtalálható.

Kin vagy min múlik, hogy egy író összes kötete fölkerüljön a DIA honlapjára?

A legtöbbet az író tehet a saját művei online megjelenéséért. Krasznahorkai László a legjobb példa erre.

Ő komolyan odafigyelve gondozza a saját anyagát, kimondottan szereti és szorgalmazza, hogy a nyomtatott könyvei tartalma mielőbb megjelenjen a DIA felületén.

Krasznahorkai azok közé az írók közé tartozik, akik tudatosan építik saját digitális jelenlétüket.

Legutóbbi regénye, a Zsömle odavan 2024 januárjában jelent meg a Magvető Kiadónál, és néhány hónap múlva már nálunk is olvashatóvá vált.

Vannak olyan digitális könyvtárak, ahol a hagyományos könyvtárakhoz hasonlóan egy művet egyszerre csak egy ember olvashat. Min múlik ez a lehetőség?

Én is hallottam ilyen szolgáltatásokról.

A DIA honlapjára feltöltött művek azonban nemcsak ingyenesen, regisztráció nélkül olvashatók, de egyszerre akár sokan is hozzáférhetnek ugyanahhoz a műhöz.

Biztos vagyok abban, hogy a szerzői jogi szabályok miatt van ez a különbség.

A DIA havi díjat fizet a művek közzétételéért, ezért nálunk nincs korlátozva az egyidejű olvashatóság.

A Nobel-díjhoz mindenképpen szükség van arra, hogy angolra és más idegen nyelvekre lefordítsák az író műveit. Krasznahorkai könyvei hány nyelven jelentek meg? Vannak olyan műfordítók, akik több művét is tolmácsolták idegen nyelven?

Valamennyi DIA tag műveinek bibliográfiája megtalálható az író oldalán. Természetesen így van ez Krasznahorkaival is: terjedelmes lista tartalmazza a magyar, illetve az idegen nyelvű kiadások adatait.

Úgy tudom, a legtöbb, nagyjából egy-egy tucatnyi Krasznahorkai könyv angolul, illetve németül jelent meg.

Angolra a művek nagyjából felét George Szirtes, a többit Ottilie Mulzet és John Batki fordította. Franciára közel tíz könyvet Joëlle Dufeuilly fordított, spanyolra alig kevesebbet Adan Kovacic. Horvát nyelven meglepően sok műve jelent meg az írónak, többségük Viktorija Šantić tolmácsolásában. Valaki összeszámolta:

Krasznahorkai könyveit eddig harmincegy idegen nyelven adták ki, és jó okunk van feltételezni, hogy a Nobel-díjnak köszönhetően a bibliográfiánkat hamarosan bővítenünk kell.

Beszéljünk egy kicsit magáról a Digitális Irodalmi Akadémiáról is. Mit érdemes tudni róla?

A DIA-t a kormányzat 1998-ban azzal a céllal alapította, hogy – a világon egyedülálló módon – online elérhetővé tegye a legkiválóbb magyar írók, költők teljes életművét.

Az alapító tagok az akkori Kossuth-díjasok voltak, de azóta a DIA-tagok saját maguk, mindenfajta külső befolyás nélkül döntik el, egy-egy évben ki legyen a testület új élő, illetve posztumusz tagja.

Jelenleg harmincegy élő DIA-tagunk van, de

a honlapon csaknem 150 író, költő, drámaíró, irodalomtörténész zömében másutt el nem érhető, szerzői jogi védelem alatt álló műveit tesszük közzé.

A műveket olvasni lehet, de letölteni nem, mert a letöltésre nem terjed ki a jogtulajdonosok által adott engedély.

Az élő tagok műveik digitális közlésének engedélyezéséért havi felhasználási díjban részesülnek. A posztumusz tagok szerzői jogainak tulajdonosaival szintén felhasználási szerződést kötünk a művek közlésének engedélyezéséért.

Nemcsak felnőtteknek szóló olvasmányok vannak a DIA állományában.

A nyitólapon külön csoportokba gyűjtöttük ki a gyermek- és ifjúsági irodalmat, illetve a nemzeti alaptantervben az alap- és középfokú oktatásban tanulók számára előírt kötelező olvasmányokat, mégpedig nemcsak a DIA-tagok, hanem a már a közkincsbe tartozó, régebben elhunyt szerzők műveit.

Az alapfokú képzés, tehát az 5-8. évfolyam számára 17, a középfokú oktatásban tanulók, vagyis a 9-12. évfolyam számára 28 mű érhető el.

Az 5-8. osztályosok megtalálják többek között a Toldit, az Egri csillagokat, a Szent Péter esernyőjét, A Pál utcai fiúkat. A középiskolások a Toldi estéje, Az ember tragédiája és más magyar művek mellett mellett itt elolvashatják az Isteni színjátékot, az Odüsszeiát, a Fösvényt és más olyan műveket, amelyeket a DIA-tagok fordítottak magyarra.

Kiknek a művei olvashatók a Gyermekirodalom című válogatásban?

Itt a gyerekeknek és a fiataloknak szóló művek kereshetők.

A legnépszerűbb szerzők, mint Csukás István vagy Lázár Ervin mellett nagyon sok DIA-tag a fiatal korosztálynak szóló műveket is írt.

Kányádi Sándortól például több mint ötszáz verset válogattunk ki ebbe a gyűjteménybe, mert a visszajelzések alapján tudjuk, hogy a szülők és nagyszülők gyakran a DIA honlapjáról olvasnak a gyerekeknek.

Hogyan határozná meg a DIA műfaját: digitális könyvtár, virtuális szövegtár vagy valami más?

A DIA honlapjának legizgalmasabb része az élő és elhunyt tagok nyomtatásban megjelent szerzői életművének digitális változata.

2025 októberében közel 4000 kötet szövege olvasható a dia.hu oldalon.

A szerzők és az irodalmárok a DIA egyik kiemelkedő jelentőségét abban látják, hogy nálunk a művek új szövegkiadásként jelennek meg. A szerző és/vagy az általa megbízott szerkesztő hagyja jóvá a DIA állományába kerülő változatot, emiatt igen sok műnek a szerző által érvényesített utolsó változata nálunk érhető el.

Komoly igény mutatkozik a digitális állomány iránt. A DIA jó ideje a magyar irodalom egyik legfontosabb elérési helye.

Kiemelkedően fontos, hogy a világ bármely pontjáról ingyenesen olvashatják ismert íróink műveit. Az ország határain belül vagy kívül élők, akiknek nincs módjuk a nyomtatott könyvekhez hozzájutni, különösen örülnek, hogy a DIA révén olvashatnak kortárs magyar irodalmat. Olyan írónk is van, aki ennek a projektnek köszönheti, hogy széles körben ismertté vált.

Bodor Ádám többször említette, hogy mivel a romániai hivatalosságok nem preferálják a könyveit, Erdélyben a DIA-nak köszönhetően vált igazán ismertté.

Elmondhatom, hogy a DIA nélkülözhetetlen tárház a hazai és külföldi egyetemeken, amelyet folyamatosan használnak a magyar irodalom képzésben résztvevő oktatók és hallgatók.

Hogy a kérdésre is válaszoljak: véleményem szerint a DIA inkább szövegtár, mint digitális könyvtár, az utóbbi ugyanis sokkal több és mélyebb keresési lehetőséget nyújt az olvasói számára.

Talán nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a könyvtáraknak beiratkozott olvasóik vannak, mi viszont nemhogy regisztrációt nem kérünk, de még akkor is bárki rendelkezésére bocsátjuk a teljes gyűjteményt, ha még a statisztikai, olvasottsági adatokat rögzítő sütiket sem fogadja el.

Emlékszem rá, milyen boldogan néztük az akkori szolgáltató, a Neumann-ház szerverét: hihetetlen tempóban pörögtek a képernyőn a Sorstalanságot éppen letöltő számítógépek adatai. Most lehet tudni, mekkora az érdeklődés a DIA tagjai iránt?

Sajnos, az utóbbi években a DIA gazdája, a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az informatikai fejlesztésre, a szolgáltatások korszerűsítésére nem tudott erőforrást biztosítani, így

nem tudjuk mérni a kereséseket. Korábbi adataink szerint naponta két-háromezer virtuális olvasónk volt.

Jól értem? Nem tudják mérni a honlap látogatottságát, az egyes művek olvasottságát?

Sajnos, egyik adatot sem tudjuk mérni. A Petőfi Irodalmi Múzeum nincs könnyű anyagi helyzetben, a fejlesztésekre alig van forrás.

A DIA online szolgáltatása huszonöt évvel ezelőtt indult el, akkor a nyilvános elérést lehetővé tevő Enter gombot Határ Győző nyomta meg. Amikor 2007-ben a teljes projekt a PIM szervezeti keretei közé került, új informatikai rendszert dolgoztattunk ki, amelynek a korszerűsítése 2017-ben zajlott le. Azóta viszont nincs lehetőségünk sem a felhasználói felület, sem az adatbázis, sem más lényegi elemek megújítására, hiába tudjuk, hogy ez mennyire fontos lenne.

Térjünk vissza a tartalomhoz, hiszen a DIA nemcsak az eddig felsorolt művek tárháza. A nyitólap felső sorában látható menükről: Térey-ösztöndíjasok – DIA-Osiris klasszikusok – DIA világirodalom – Összes szerző mit érdemes tudni?

Technikailag ugyan egy évtizede nem jutottunk előbbre, de tartalmilag nagyon sokat bővült az állomány. Az utóbbi években nemcsak a régebbi és az új DIA-tagok műveivel gyarapodtunk. A 2020-ban alapított Térey János ösztöndíjasok egyes művei szintén a DIA oldalán érhetők el. A PIM az ösztöndíjasokkal úgy szerződik, hogy engedélyezzék a támogatott művük/műveik közzétételét.

Az Osiris Kiadóval kötött együttműködési megállapodás alapján a magyar irodalom kiemelkedő műveit tartalmazó Osiris Klasszikusok sorozat köteteit is közzé tehetjük, így

jelenleg negyvenhat halhatatlan író, költő, köztük Ady, Arany, Jókai, József Attila, Petőfi, Radnóti, Zrínyi művei olvashatók nálunk.

A DIA nyitólapján mindig közöljük az új megjelenéseket is.

A DIA-világirodalom menüpont alatt az akadémia tagjai által magyarra fordított művek találhatók meg. Imponáló lista, hatalmas mennyiségű mű. Csak egyetlen szerzőt emelek ki:

Shakespeare-nek szinte a teljes életműve megtalálható nálunk.

A betűrendbe sorolt Összes szerző minden neve aktív, tehát aki Homéroszt vagy Pázmány Pétert akar olvasni, a névre kattintva be tudja hívni az általunk közzétett műveket.

A kulturális sajtóban megjelent hír szerint 2020-ban az akadémia száznál több posztumusz tagot választott meg. Hol tart most ez az igen jelentős bővülést lehetővé tevő döntés megvalósítása?

Az első húsz évben évente egy, ritkán két posztumusz tag megválasztására kaptunk lehetőséget a kulturális kormányzattól, de volt olyan év, amikor egyre sem volt módunk.

A posztumusz tagok szerzői jogainak örökösei ugyanis jogdíjat kapnak az irodalmi művek digitalizálása és online közlése fejében. Az örökösök felkutatása, az írói hagyaték számbavétele, a szerződés megkötése nagyon sok időt, energiát követel, a tényleges munka, vagyis a művek digitalizálása csak ezután kezdődhet el.

Örömmel mondhatom, hogy mintegy ötven szerződést meg tudtunk kötni, úgyhogy több évtizedre való feladatunk van az érintett írók műveivel.

Ezek szerint a DIA tartalma töretlen lendülettel bővül tovább. Az informatikai fejlesztésre van remény?

Vezetői kérésre éppen most készítek egy fejlesztési tervet, amelynek talán a két legfontosabb eleme az adatbázis korszerűsítése, amelynek köszönhetően a kereshető szempontok jelentősen bővülhetnének. A másik terv azt célozza, a művek szövege, vagy ha ez szerzői okokból nem lehetséges, legalább az adatai legyenek láthatók a keresőmotorok számára, és természetesen szeretnénk a látogatottságról is megbízható adatokat gyűjteni.

 

Képaláírások

Radics Péter (fotó: Tószegi Zsuzsanna) – nem ragaszkodom a nevem feltüntetéséhez, bár abból kiderül, hogy szerzői jogilag rendben van a közlés

A Nobel-díjas Krasznahorkai László a DIA nyitólapján

Egy Krasznahorkai mű ajánlója

A tematikus gyűjtések

Lázár Ervin: Bab Berci – Réber László illusztrációjával

Az Osiris Klasszikusok szerzői

Shakespeare magyarra fordított művei

További hírek