Ha egy nő valamilyen oknál fogva nem képes életképes saját petesejtekkel teherbe esni, de méhe alkalmas a terhesség kihordására petesejtdonációra van szükség. Eddig ezt nem támogatták a magyar jogszabályok. Férfi donor lehetett legálisan Magyarországon, de női nem. Az elmúlt években kétezer magyar pár fordult a szomszédos országok orvosaihoz, évi 15 millió eurót (közel 6 milliárd forintot) fizetve a szolgáltatásaikért, elsősorban petesejtdonáció legális lehetősége miatt. Ezen változtat egy új jogszabály, amely Magyarországon is lehetővé teszi a petesejt adományozást, beültetést és saját petesejt lefagyasztást is állami keretek között.
Petesejtdonációra akkor van szükség, ha egy nő valamilyen okból kifolyólag nem képes életképes saját petesejtekkel teherbe esni, de méhe alkalmas a terhesség kihordására.
Ez a megoldás az asszisztált reprodukció területén nyújt esélyt a gyermekvállalásra. A leggyakoribb és legfontosabb ok, ami szükségessé teszi a donációt, a petefészek-elégtelenség vagy korai menopauza, amikor a petefészkek leállnak a működéssel a megszokott kor előtt, és nem termelnek többé petesejteket.
Szükség lehet rá továbbá, ha a nő már túl van az optimális reproduktív életkoron, és a petesejtjeinek minősége jelentősen romlott, vagy ha a többszöri, hagyományos in vitro fertilizációs (IVF) kísérlet a rossz petesejt-minőség miatt sorozatosan sikertelen volt.
Kiemelt fontosságú eset, ha a leendő anya genetikai rendellenesség hordozója, amely a petesejt útján nagy kockázattal adódna át a gyermeknek, és ezt a kockázatot szeretnék elkerülni.
Olyan nők is igénybe veszik a donációt, akiknek korábbi orvosi beavatkozások, például kemoterápia vagy sugárkezelés következtében a petefészkük károsodott és nem működik megfelelően.
Erre azonban Magyarországon eddig nem volt lehetőség, ezért párok sokasága ment ki külföldre a környező országokba, ahol legálisan volt erre mód.
A parlamentben benyújtott javaslat szerint ez most meg fog változni.
A meddőség kezeléséről szóló javaslat vitájában Pesti Imre, a Fidesz vezérszónoka az MTI tudósítása szerint kiemelte: 2019-ben elindult a meddőségi centrumok állami tulajdonba vétele, hogy az addig különböző minőségű ellátást nyújtó magánszolgáltatók egységes protokoll szerint működjenek; 2022 júliusa óta csak állami szolgáltatás keretében működhetnek meddőségi centrumok, és az ellátást a magyar állam térítésmentesen biztosítja.
Az eredmények ellenére évente mégis csaknem kétezer magyar pár fordult a szomszédos országok orvosaihoz, évi 15 millió eurót (közel 6 milliárd forintot) fizetve a szolgáltatásaikért. Ennek oka egyrészt a petesejt-donáció törvényes lehetősége volt külföldön, másrészt a megfelelő gyakorlattal bíró szakemberek rendelkezésre állása. Szükség van tehát Magyarországon a megtermékenyítésben jártas szülész-nőgyógyász orvosokra, embriológusokra és genetikusokra.
Az államtitkárság bízik abban, hogy a – petesejt-donációt lehetővé tevő –
javaslat elfogadása esetén jelentősen csökkenni fog a külföldön elvégzett beavatkozások száma, és az oktatások elrendelésének eredményeként nőni fog a szakemberek száma és a beavatkozások eredményessége.
Földi Judit (DK) kiemelte, hogy
300 ezer meddő pár van az országban, ezért a problémát komolyan kell venni.
Bánki Erik (Fidesz) az adatokat ismertetve elmondta:
a kormány 2020 óta vette teljesen állami kézbe a meddőségi ellátást. Azóta az elvégzett beavatkozások és a született gyermekek száma is nőtt. Míg 2018-ban 8000 beavatkozás mellett 1500 gyermek született, 2023-ban már több mint 15 ezer ilyen beavatkozás történt, és 2563 gyermek jött a világra. Ez 70 százalékos emelkedés – mutatott rá.
Takács Péter a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára pedig azt mondta:
most 45 éves korig finanszírozza a társadalombiztosító a beavatkozásokat. Ekkor 1 százalék alatt van a természetes úton teherbe esés esélye, míg donor petesejttel még ekkor is 30 százalék, azaz a hatékonyság javulhat.
