A súlyos daganatos betegségek, vagy szív- és érrendszeri problémák 10-20 év alatt alakulnak ki. Az anyagcsere problémák, a krónikus gyulladás, az, hogy szervezetünk nem tudja feldolgozni a táplálékot, vezet a súlyos betegségek legnagyobb részéhez. Ha ez idő alatt bármikor közbelépnénk, akkor a káros folyamatokat meg tudnánk akadályozni. A rutin vérvétel ehhez azonban kevés, ott csak az látható, hogy van-e már bennünk betegség – állítja dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója. Rendszeres méréssel, monitorozással, szenzorok használatával a súlyos betegségek jó része megelőzhető lenne.
A Longevity orvosi értelemben jelenleg az egyik legdinamikusabban fejlődő terület, és nem az a cél, hogy megtaláljuk az örök élet elixírjét, hanem, hogy mindenkinek egyénileg maximalizáljuk az élettartamát és a jó minőségben megélt életéveit – mondta dr. Balázs Anna a CMC Déli Klinika orvosigazgatója háttérbeszélgetésen.
Az orvostudomány fejlődése azt az utóbbi években lehetővé tette, hogy olyan mély elemzésekkel, precíziós diagnosztikai módszerekkel dolgozzunk, amit a hagyományos orvosi kivizsgálás és a hagyományos labor nem lát – mondta Balázs Anna.
Ahogy fejlődik az orvostudomány, többmillió új publikáció jelenik meg a témában.
Az életmódunk, környezetünk nyomot hagy a genetikánkon
Az alapvetően eddig is ismert volt, hogy egészségi állapotunkat meghatározza a genetikánt, a környezeti hatások, az életmód és az életkor.
Ami az utóbbi időben új fejlemény, hogy az életmód és környezeti hatások kiváltanak epigenetikai hatásokat. Ez azt jelenti, hogy bizonyos géneket be és kikapcsolnak, tehát praktikusan biológiai nyomot hagynak. Ez lehet rossz hír is, de lehet jó is, mert ha biológiai nyomot hagy, ha átírja a génjeink működését, akkor sok mindent pozitívan is meg tud változtatni.
Megteremtette annak az esélyét, hogy az életmódváltozás valós, kvázi genetikai változást is eredményezzen.
Sok év, évtized alatt alakulnak ki a betegségek
Amikor az orvosok közölnek egy súlyos diagnózist, az sokkszerűen hat mindenkire. Valójában azonban maga a folyamat, ami alatt a betegség kialakult sokszor tizenöt, húsz évvel korábban indult el, és sokféle bonyolult kölcsönhatás miatt alakult ki.
A közös gyökér az anyagcsere változás és a krónikus gyulladás, ami elvezet a súlyos betegségek legnagyobb részéhez. Az epigenetikai hatások biológiai nyoma is meglátszanak, és
a közös oka a legnagyobb, legmagasabb halálozással járó betegségeknek, az egyrészt egy alacsony fokú krónikus gyulladás, másrészt pedig, hogy a szervezetünk nem tudja megfelelően feldolgozni a tápanyagokat.
Ahogy nem veszik fel megfelelően a különböző sejtjeink a cukrot, egyre több inzulint termelünk. Ezek a mechanizmusok egyre inkább kimerülnek, megjelenik a tápanyag raktározása zsír formájában.
Most már azt is tudjuk, hogy az sem mindegy, milyen zsírról van szó. Ha ez a belső szerveinkbe kerül, akkor ez egy aktív hormontermelő gyulladás. A legveszélyesebb a belső szerveinkbe kerülő zsír, ami elindít egy nagyon bonyolult és komplex reakciót a máj érintettségével. És ez az anyagcserezavar felelős, a legmagasabb halálozással járó betegségekért.
Ami a döbbenetes, hogy
nem csak a cukorbetegség kilencven százalékáért, hanem a koleszterinbetegségek, a szív- és érrendszeri betegségek nyolcvan százalékáért, a szív- és érrendszeri halálozás hetven százalékáért, illetve a daganatos halálozás feléért a zsigeri zsír tehető felelőssé.
Vagyis ez a típusú anyagcserezavar és ez a típusú krónikus gyulladás, ami évekkel, évtizedekkel korábban megelőzi ezen betegségek kialakulását.
A probléma, hogy ez a folyamat nagyon hosszasan, csendben fejlődik.
Jelenleg az inzulinrezisztenciát nagyon kevéssé lehet diagnosztizálni, nincs egységes kritériumrendszer. Terhelésre kialakul, de terhelés hatására sem mindig.
A normál laboreredményekkel a betegségeket keresik
Sokszor a laboreredményeken sem látszik semmilyen elváltozás, és hirtelen derülnek ki a betegségek, villámcsapásszerűen. Miért? Mi az oka annak, hogy a rutin diagnosztika és a rutin labor nem látja ezeket?
Az egyik ok az az, hogy a rutin diagnosztikában tulajdonképpen a normál tartományok meghatározása a betegségek keresésére lett adaptálva. Azt mutatja meg, ha már kialakult a betegség – hangsúlyozta Balázs Anna.
Ami például a Déli Klinikánál másképp működik, hogy itt nem a betegségeket keresik, hanem a betegséget megelőző állapotokat.
Nagyjából 10-15 év van arra, hogy a páciens rendbehozza az adatait, közbelépjen, ha rossz folyamatokra mutatnak rá a vizsglatai.
Egy normál labor 30 értéket vizsgál a vérből, a Déli Klinikánál 80 eredményt néznek meg, ráadásul nem egyszeri eredményt, hanem mintázatokat keresnek.
Meghatározhatók azok a szűkebb tartományok, ami nem a normál, hanem egy sokkal szűkebb, optimális tartomány minden egyes értéknél, nem csak a laborban, hanem a testösszetétel esetében is. Ez mutatja azt, hogy milyen esetben a legjobbak az életkilátásaink.
Minden rutindiagnosztika egy adott pillanatról ad képet, de nem mutatja meg, hogy ha eszem, ha stresszelek, ha változik a szervezetem, akkor mi történik – emelte ki az orvosigazgató.
Vannak már olyan speciális szenzorok és készülékek – például többek között a szöveti cukormérő -, ami eredetileg a cukorbetegségek értékeknek beállítására szolgál. Ezeknek a nagy jelentősége, hogy nem csak egy pillanatérték alapján, hanem pontosan, egyénre szabottak látni lehet, hogy nekem mi okoz vércukorcsúcsot, nekem melyek azok a hatások, amire oda kell figyelni ahhoz, hogy valóban az optimális tartományokba tartsam az értékeimet. Ennek azért van jelentősége, mert tulajdonképpen ez már anyagcserezavar.
Az anyagcserezavar pedig elindít egy olyan dominóhatást, amit ha nem állítunk meg időben, a legvégén már csak a következményt látjuk, a súlyos betegséget.
Az utóbbi időszak kutatási eredményei lehetővé tették, hogy ezeket a kockázati tényezőket tudjuk diagnosztizálni, tudjuk követni és ki tudjunk alakítani egy olyan folyamatkövető rendszert, ami nem csak pillanatképeket mutat, hanem folyamatosan, napi szinten monitorozza a szervezet működését, ás így sokkal inkább látjuk a mintázatokat – emelte ki az orvosigazgató.
És a jó hír az az, hogy ez a folyamat megfordítható. Az inzulinrezisztencia két-három nap alatt elindulhat pozitív irányba, és ha odafigyelünk, apró változtatásokkal, akkor a teljes dominó megállítható és visszafordítható. Ugyanez igaz a mikrobiom esetén is, ha odafigyelünk a táplálkozásra, ott is napokon belül pozitív irányba fordulhat a dolog.
Még sokkal szemléletesebb az a típusú szív- és érrendszeri rizikótérkép, amit itt a Déli Klinikán készítünk – hangsúlyozta az orvosigazgató.
Nem egy marker, nem egy koleszterinérték alapján döntenek, hanem kockázati profil készül, aminek része a vérnyomás, a testösszetétel. Nem mindegy ugyanis, hogy egy ötvenhat kilós emberben mennyi az izom, a zsír, a víz. Nagyon sok részelem összességéből föl lehet állítani azt a kockázati profilt, ami nem az ijesztgetést szolgálja, hanem, hogy megállapítsuk, kinek hol tartanak ezek a folyamatok – állította Balázs Anna.
Ha tudjuk, hogy melyik stádiumban tart éppen az érelmeszesedés, akkor nagyon célzott életmódváltozásokkal, vagy ha kell, esetleg kiegészítő kezeléssel ez a folyamat megállítható, és sose jut el a szívinfarktusig vagy a stroke-ig.
Ez a jelentősége a precíziós diagnosztikának, a monitorozásnak – hangsúlyozta a doktornő.
Nagyon sok a fiatal, ötven év alatti rákbeteg
Az elmúlt harminc évben az ötven éves kor alatti daganatos megbetegedések előfordulási gyakorisága világszinten nyolcvan százalékkal növekedett.
Leginkább azok a típusú daganatok emelkedtek, amit az anyagcsere eredetű elváltozások hoznak. Tehát praktikusan ez is a civilizációs életmódunknak következménye.
Az Egyesült Királyságban közzétett adatok szerint az 1960-as évek után születettek esetében minden második esetben kialakul valamikor az élete folyamán daganat – hangsúlyozta Balázs Anna. Nagyon nem mindegy, hogy ezeket az eltéréseket mikor vesszük észre, és mikor állítjuk meg ezt a bizonyos anyagcsere dominót.
A biológiai életkor fontossága
A biológiai életkor egy meghatározható kockázati mátrix, mégpedig pontosan az anyagcsere, a gyulladásos folyamatok és a regenerációs folyamatok egyensúlyát tükrözi.
Ha én egyébként huszonkét éves vagyok, de a biológiai életkorom negyvenhat, akkor egyértelműen látszik, hogy valami baj van. Egyre többször derül ki, hogy a biológiai életkor korán jelzi a daganatos kockázatot, illetve segíti annak megállapítását, hogy kik a fokozottan veszélyeztetettek.
Az emberek negyven százaléka inzulinrezisztens, körülbelül minden harmadik emberben alakul ki az anyagcsere eredetű zsírmáj betegség.
Ha nem teszünk semmit, és a tendenciák így maradnak, akkor az előrejelzések szerint akár a szív érrendszeri betegségek, akár a diabétesz, akár a daganatos betegségek drámai módon fognak növekedni az elkövetkezendő években – tette hozzá az orvosigazgató.
Az árakról
A klinika éves bérlettel dolgozik. Az alapprogram évente 120 ezer forint.
