Nyilvánosságra hozta hatéves adatgyűjtésének záró elemzését a sötét energia és a sötét anyag természetét vizsgáló nemzetközi Dark Energy Survey (DES) együttműködés. A kutatásban, amely az eddigi egyik legátfogóbb és legpontosabb képet adja a Világegyetem szerkezetéről és tágulási történetéről, a HUN-REN CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet munkatársa is közreműködött.
A US Department of Energy (DOE) Fermi National Accelerator Laboratory vezetésével zajló, hét ország 35 intézményét tömörítő projekt keretében
több mint 600 millió távoli galaxist figyelt meg 400 kutató.
A modern kozmológia egyik legnagyobb kérdése, hogy mi alkotja az Univerzum meghatározó részét. A galaxisok mozgása és a kozmikus tágulás megfigyelései arra utalnak, hogy az anyag túlnyomó része láthatatlan sötét anyagból áll (körülbelül 25 százalék), míg a tágulás gyorsulását egy ismeretlen eredetű összetevő, a sötét energia (körülbelül 70 százalék) hajtja. Ezek együtt határozzák meg a kozmikus tágulás alakulását, és végső soron az Univerzum jövőjét is milliárd éves időskálákon írták a közleményben.
Az égbolt közel nyolcadát lefedő felmérés célja az volt, hogy feltérképezze, miként változott az anyag eloszlása az Univerzumban az elmúlt néhány milliárd év során, és hogyan befolyásolja ezt a sötét energia.
A vizsgálat újdonsága volt, hogy a kutatók egyetlen kísérleten belül kombináltak négy független mérési típust: a gyenge gravitációs lencsehatást, a galaxisok térbeli eloszlását, a Ia típusú szupernóvák és a barionikus akusztikus oszcillációk információit.
Az eredmények a korábbi méréseknél több mint kétszer pontosabb paramétereket határoztak meg az Univerzum alapvető összetételére vonatkozóan.
A végső értékelés során a kutatók két kozmológiai modellt vizsgáltak részletesen: a standard ?CDM modellt, amelyben a sötét energia sűrűsége állandó, valamint egy kiterjesztett wCDM modellt, ahol a sötét energia időben változhat.
Az eredmények összhangban vannak a standard modellel, ugyanakkor megerősítik azokat az apró eltéréseket, amelyek új fizikai folyamatokra vagy finomabb elméleti leírásokra utalhatnak.
A kutatásban Magyarországról Kovács András, MTA-CSFK Lendület Nagyskálás Szerkezet Kutatócsoport vezetője vett részt.
A kutató 2014 óta végzett munkája a galaxisok nagyléptékű eloszlásának, a kozmikus háló szerkezetének és az alacsony sűrűségű régiók – az úgynevezett kozmikus voidok – statisztikai vizsgálatához kapcsolódott, amelyek különösen érzékenyek az Univerzum gyorsuló tágulására és az anyag fejlődésére.
A DES által kidolgozott elemzési módszerek és adatsorok alapul szolgálnak a következő évek nagy égboltfelméréseihez, köztük az Európai Űrügynökség Euclid missziójához, valamint a Rubin és Roman távcsövek jövőbeni méréseihez.
