Katasztrofális fizikai és mentális állapotban vannak gyermekeink az okoseszközök és a közösségi média miatt – mondta az aktív Magyarországért felelős államtitkár Békéscsabán.
Révész Máriusz a Mozdulj a netről a valóságba című szakmai konferencián tartott előadásában felidézte, néhány éve hívta fel a figyelmét a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arra, hogy körülbelül
húsz év alatt 1-ről 25-re nőtt a gyermekpszichiáterek száma a kórházban, de nem csökkent az egy főre jutott ellátottak száma. A gyerekek körében sokszorosára nőtt a depresszió, a szorongás és az önsértések száma.
Egyéb mérések is megerősítik ezt – fejtette ki. Az úgynevezett netfitt adatok szerint a diákok – akik naponta 6-7 órát töltenek képernyő előtt – 25-30 százaléka túlsúlyos vagy elhízott; a közoktatásban folyamatosan romlik a gyerekek fittségi állapota. A mindennapos testnevelés kicsit javított a helyzeten, de önmagában nem oldja meg a problémát.
Ezzel együtt csökkent az alvásidejük, a társas kapcsolataik gyengültek, a kognitív képességeik és a tudásszintjük csökkent, mentális állapotuk – főként a lányoknak – romlik – mondta.
Az államtitkár megjegyezte, a szegénységgel is összefügg a helyzet, Magyarországon például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében van a legtöbb túlsúlyos gyerek, és itt használják a legtöbbet az okostelefont.
A digitális kompetenciákra természetesen szükség van, ám az okostelefonok, az online játékok és a közösségi média nem járul hozzá azokhoz – húzta alá az államtitkár.
Révész Máriusz elmondta, a Bethesda Gyermekkórház szakembereivel elkészítettek egy plakátot szülők számára, amely felhívja a figyelmet a problémára; emellett védőnők révén kelengyecsomagot állítanak össze a várandós anyáknak, amelyben egy kiadványban 12 pontban ismertetik a problémát és a megoldási javaslatokat.
Hozzátette, mintegy 50 szervezettel közösen elfogadtak egy 10 pontos javaslatcsomagot, amely egyebek mellett tartalmazza, hogy 10 – de ha lehet, inkább 14 – éves korig ne legyen a gyerekeknek saját okostelefonjuk; 14 éves korukig ne regisztráljanak közösségi oldalakra; és a szobájukban ne legyenek digitális eszközök.
Ausztráliában már 16 év alatt tilos a közösségi média használata, de hasonló korlátozáson gondolkodnak Franciaországban, Nagy-Britanniában, Norvégiában, Malajziában és más országokban is. Magyarországon megtiltották a mobiltelefonok bevitelét az iskolai tanórákra – emlékeztetett.
Révész Máriusz hangsúlyozta, a jogszabályok önmagukban nem elegendőek, szemléletváltásra, felvilágosításra és helyes szülői mintára is szükség van.
A Mozdulj a netről a valóságba konferenciát az államtitkár kezdeményezésére a Bethesda Gyermekkórházzal közösen szervezték meg pedagógusoknak és szülőknek. A képernyőidő hatásairól és a digitális egyensúly megteremtésének lehetőségeiről szóló sorozat négy megyei jogú városban valósul meg, melyek közül az első helyszín Békéscsaba.
Herczeg Tamás (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője köszöntőjében elmondta, 2005-ben végezte az első ifjúságkutatást Békéscsabán, azóta „drámaian nőtt” az az idő, amit a fiatalok képernyő előtt töltenek.
Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nem „démonizálni” kell a digitális világot, csak meg kell mutatni a legfiatalabb generációnak, hogy a valós tér értékei is vannak olyan jók, mint a digitális világé.
Szarvas Péter (Hajrá Békéscsaba Egyesület), Békéscsaba polgármestere „négy unoka gyakorló nagypapájaként szélmalomharcnak” nevezte a küzdelmet, ugyanakkor úgy fogalmazott, „nem hátrálhatunk meg„. Hangsúlyozta, minden tudásbővítés, így a konferencia is segítheti az „átirányítást” a digitálisból a való világ felé.
A konferencia tájékoztatója szerint az okos eszközök és az online tér használata mára a legtöbb felnőtt és gyermek életének szerves részét képezi olyannyira, hogy a most felnövekvő alfa generáció tagjai gyakorlatilag beleszülettek a digitáliák korába, amely megannyi lehetősége mellett számtalan veszélyt is magában hordoz a mentális egészségre, a gyermekek lelki és testi fejlődésére nézve egyaránt.
Ma a gyerekek átlagosan napi 6-8 órát töltenek képernyő előtt. A konferencia fő kérdése, mit tehetünk szülőként, pedagógusként és közösségként azért, hogy többet mozogjanak, többet játsszanak együtt, többet olvassanak, és eleget aludjanak – áll a tájékoztatóban.
