Mi a feladata az Egyesült Államok alelnökének? – Magyarországra jön JD Vance

Van egy poszt az USA kormányzatában, amelynek a betöltője nagyon fontos ember, mégis sokan nem is tudják mi a feladata. Az USA alelnöke kevésbé ismert, mint az elnök, nem is annyira nélkülözhetetlen, de nagyon fontos pozíció, és az a szerep, amit az Egyesült Államok kormányzatában betölt, a történelem alatt jelentősen változott. A mostani az ismertebb alelnök közé tartozik, JD Vance feleségével épp Magyarországon vendégeskedik.

Van egy poszt az USA-ban, amelynek betöltője az ország második embere, miközben sokan azt sem tudják, miért van. Az USA történetének első alelnöke, John Adams (aki később az ország második elnöke lett) úgy fogalmazott, hogy „ez a legjelentéktelenebb hivatal, amit az emberi lelemény valaha is megalkotott”. Persze ez az állítás túlzó, de talán érdemes megnézni, milyen poszt az, ahol a hivatalt viselő személyt csak egy „szívdobbanás” választja el az elnöki hatalomtól.

Hogyan választják meg az alelnököt?

Az alelnöki tisztséget az USA alkotmánya hozta létre, a II. cikk 1§-a rendelkezik arról, hogy az alelnököt az elnökkel együtt kell megválasztani. Az USA elnökét (és alelnökét) nem közvetlenül választja a nép, hanem a választók úgynevezett elektorokra szavaznak, és az elektorok választják meg az elnököt. Az eredeti alkotmányszöveg szerint a legtöbb elektori szavazatot kapó személy lesz az elnök, és a második legtöbb szavazatot kapó az alelnök, ami ma a gyakorlatban azt jelentené, hogy a vesztes párti jelölt lenne az alelnök.

Az USA megalapítóinak, azaz az Alapító Atyáknak, akik nem a mostani kétpárti demokráciában, hanem egy „ideális” konszenzusos politikai rendszerben gondolkodtak, valójában ez a megoldás nem is lett volna ellenükre, hisz ahol a politikai verseny győztese és vesztese együtt, az addigi versengést félretéve együtt vezetik az országot, közelebb állt volna az eredeti szándékukhoz.

A rendszer hibájára viszonylag gyorsan, már a harmadik elnökválasztásnál fény derült. Történt ugyanis, hogy 1800-ban ugyanannyi, 73-73 elektori szavazatot kapott a két jelölt, Thomas Jefferson és Aaron Burr. Ebben az esetben az alkotmány szerint a Képviselőház döntött, e testület pedig Jeffersont választotta elnöknek, így Burr azonnal alelnök lett. A helyzet visszássága nyilvánvaló volt, ezért az alelnökválasztás szabályait 1804-ben megváltoztatták, és az ekkori alkotmánymódosítás után már az alelnökre is külön szavaztak az elektorok, tehát nem a vesztes induló lett automatikusan az alelnök.

Az alelnök választhatóságára egyébiránt ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az elnökre, tehát ugyanúgy születésétől az USA állampolgárának kell lennie, és minden más korlátozás is vonatkozik rá.

Ha valamely oknál fogva nincs alelnök (meghal, lemond vagy elmozdítják), akkor 1967 óta az elnök jelölheti ki az alelnököt, de ezt a Kongresszus mindkét házának, tehát a Képviselőháznak és a Kongresszusnak is meg kell erősítenie. Érdekes, ha az alelnök lemond, a lemondását nem az elnöknek kell benyújtania, hanem a külügyminiszternek. Míg elnök nélkül nem maradhat gyakorlatilag egy napig sem az USA (az alelnök esetleges hiánya esetén is szigorú szabályok szerint követik egymást a tisztségviselők az elnöki „utódlási sorban”), alelnök nélkül akár évekig is működhet.

Erre volt is példa, sok esetben évekig nem volt betöltve e poszt, legutóbb, igaz csak 4 hónapig, 1974 augusztusa és decembere közt nem volt alelnök. Ekkor a Szenátus ideiglenes elnöke ideiglenes alelnökként működött, aki szinte minden feladatot elláthatott, sőt az alelnöki fizetést is megkapta, de például a Szenátusban szavazategyenlőség esetén nem szavazhatott.

Mit csinál az alelnök?

Erre, mármint, hogy mi a szerepe az alelnöknek, egy külön sitcom is készült – a Veep – az elmúlt években, ahol az adta a legtöbb poént, hogy az állam második emberének valójában alig van jelentősége. Persze az alelnöknek van feladata, nem a lábát lóbálja az asztala mögött.

Az alkotmányban rögzített szerepe szerint ő a Szenátus elnöke, igaz szavazati joga csak akkor van, ha szavazategyenlőség lép fel. Az alelnöknek a választások lebonyolításában is van feladata, mivel ő elnököl az elnökválasztásnál a leadott szavazatok átvétele és megszámlálása felett.

A XIX. században az alelnökök feladata ki is merült ebben, elnököltek, jól rosszul a Szenátusban, de volt, aki emellett könyvet írt, s volt, aki igazi házelnökként vezette a szenátusi üléseket.

A XX. század első harmadáig a Szenátus elnöki posztja volt a legfontosabb feladata, és a XX. század előtt az alelnökök nem is vettek rész a kabinetüléseken, illetve távol tartották magukat a végrehajtó hatalom működésétől. Ezzel a hatalommegosztás azon elvének is megfeleltek, hogy a végrehajtó és a törvényhozó hatalom elkülönüljön.

Azonban az 1930-as években, amikortól az elnöki hivatal napi feladatai elkezdtek jelentősen növekedni, változás történt, és egyre inkább kezdték az elnökök bevonni az alelnökeiket a napi kormányzati feladatokba.

(Azonban nem mindenkor mindenbe avatták be az alelnököket, például amikor Franklin D. Roosevelt halála után Harry Truman lépett hivatalba, akkor kapott csak információt a Manhattan tervről, azaz az atombombáról.)

A XX. század második felétől mind az elnökök, mind maguk az alelnökök egyre szélesítették az alelnök szerepét és befolyását, Nixon elnök alatt már irodájuk is volt a Fehér Házban , míg korábban nem. Hivatalosan az alelnöknek külön rezidenciája és irodája van a United States Naval Observatory területén. Ezzel párhuzamosan egyre kevésbé töltöttek be a Szenátusban napi elnöki feladatokat, csak különleges alkalommal elnököl ma már az alelnök a Szenátus ülésein.

Ma már hivatalból tagja az USA kormányának, igaz, ez a kormány nem az európai értelemben vett testület, nem felelős a parlamentnek – azaz a Kongresszusnak –, hanem az elnök személyéhez kötődik. Sokszor képviseli az elnököt és az egész USA-t protokolláris eseményeken, kevésbé fontos látogatásoknál. Valójában az alelnök nem az elnök helyettese, hanem politikai szövetségese, esetlegesen közeli munkatársa. Az alelnök természetesen számos feladatot kaphat az elnöktől, például a NASA felügyeletét vagy más projektek irányítását, sőt diplomáciai és egyéb funkciókat is elláthat.

A legfőbb feladata mégis az, hogy ha az elnök nem képes a hivatalát betölteni, meghal, alkalmatlanság miatt időlegesen – akár egy műtéti altatás miatt – vagy végleg elmozdítják, lemond, akkor azonnal az alelnök lépjen a helyébe, amire számos alkalommal volt már példa az USA közel 250 éves történelmében.

Kiből lesz az alelnök?

Az alelnököket a választási folyamat, a kampány alatt választják ki az elnök mellé. Lehet régi szövetséges, de akár olyan személy is, aki az adott párt egy jelentős, de nem teljesen a párt elsőszámú jelöltjét támogató csoport tagja, vagy akár önálló jelöltként ő is nekifutott az előválasztásnak. (Az egyes pártok hosszas, belső szabályok szerinti folyamat részeként lebonyolított előválasztás után nevezik meg a hivatalos elnök és alelnökjelöltet.)

Az alelnökök is – a legtöbb elnökhöz hasonlóan – az USA-ban ismert, jelentős közéleti szerepet betöltő, hosszas hivatali múlttal rendelkező személyek, akik tehát kiegészítik az elnöki kampányt, jó esetben jelentősen erősítik azt. Nem feltétel, hogy egy újrázó, második ciklusra is induló elnök ugyanazzal az alelnökkel fusson neki a második ciklusnak is, félidőben sok elnök cserélte le az alelnökét.

Az is előfordult, hogy mind a két elnökjelölt ugyanazt a személyt jelölte alelnöknek, igaz ez egyszer, 1824-ben történt meg, amikor a két jelölt, John Quincy Adams és Andrew Jackson is a republikánus párt jelöltje volt, igaz eltérő nézetekkel, de mindkettő alelnökjelöltje John C. Calhoun volt. Calhoun ráadásul két elnök alatt is alelnök volt, előbb Adams 1825-1829-es elnöksége, majd 1929-től őt váltó Jackson első elnöksége alatt is.

Míg az USA elnökei közt eddig nő nem volt, alelnöki posztot már töltött be nő, méghozzá Joe Biden alelnöke Kamala Harris volt az első nő ezen a poszton, aki elindult Donald Trump ellen az elnöki posztért, de nem nyert.

Az alelnöki poszt első látásra talán nem tűnik vonzónak, de mégiscsak az egyik legfontosabb tisztség az Egyesült Államokban. Az alelnökséggel ugyanis komoly ismertség jár, amely ismertséget az alelnökök a maguk idejében elnökségre válthatják. Korábban többször is előfordult, hogy a korábbi alelnök változó sikerrel indult az elnökségért harcba. Nyolcan a korábbi elnök halála vagy lemondása után lettek elnökök: John Tyler – William Henry Harrison halála után, Millard Fillmore – Zachary Taylor halála után, Andrew Johnson – Abraham Lincoln meggyilkolása után, Chester A. Arthur – James A. Garfield meggyilkolása után, Theodore Roosevelt – William McKinley meggyilkolása után, Calvin Coolidge – Warren G. Harding halála után, Harry S. Truman – Franklin D. Roosevelt halála után, Lyndon B. Johnson – John F. Kennedy meggyilkolása után, végül Gerald Ford – Richard Nixon lemondása után.

Heten pedig később választás során nyerték el az elnöki posztot: John Adams, Thomas Jefferson, Martin Van Buren, Richard Nixon, George H. W. Bush és végül Joe Biden.