Rendkívül sikeres időszakot tudhat maga mögött a Mastercard. A hazai pénzügyi digitalizáció gyorsul, a fizikai plasztikkártyákat egyre inkább felváltják a mobileszközök, miközben a budapesti metrón már minden harmadik alkalmi utas bankkártyával utazik. A Mastercard sajtóeseményén Márkus Gergely country manager és Berkes Tibor termékfejlesztési vezető ismertette a legfrissebb piaci trendeket, az MI-alapú fizetési forradalmat és a kiberbiztonsági kihívásokat.
Tarol a mobilfizetés, sokaknak van több bankkártyája
Nagyon jó időszakon ment keresztül a Mastercard és ez annak köszönhető, hogy azok a partnerek, legyen szó kibocsátókról, elfogadókról, kereskedőkről, fintech partnerekről, akikkel a magyar piacon együtt tudunk dolgozni, nagyon szép eredményeket érnek el – kezdte bevezetőjében Márkus Gergely.
A pénzügyi digitalizáció nagyon terjed. A kártyás fizetések tavaly a harmadik negyedévben 17,5 százalékkal nőttek, a mobilfizetések 39 százalékkal, az online fizetések 35,4 százalékkal emelkedtek.
Tavaly az utolsó negyedévben 6000 milliárd forint értékben fizetett kártyával a magyar lakosság.
A Mastercard saját, immár 17. éve futó, a városi lakosság fizetési szokásait mérő kutatása azt mutatja, hogy Magyarországon a kártyapenetráció gyakorlatilag elérte a 100 százalékot, a felnőttek és a fiatalok közül szinte mindenki rendelkezik bankszámlával és bankkártyával. A több kártyát birtoklók aránya 32 százalékra nőtt.
A mobilfizetések 41 százalékról 48 százalékra ugrottak meg. Összehasonlításképp: a Covid-19 világjárvány előtt, 2019-ben ez az arány még mindössze 22% volt.
A számlanyitók többsége ma már elvárja, hogy a kártyája azonnal elérhető legyen a mobiltárcájában, és ne kelljen megvárni a plasztik kiszállítását.célcsoport kevesebb mint fele. A célcsoport 44 százaléka ragaszkodik a fizikai kártyához, de kevés azok aránya, akik egyáltalán nem kérnek fizikai kártyát később sem.
Minden ötödik magyar felnőtt használt fintech kártyát, Revolutot, Wise-ot, stb.
Az online vásárlás is tarol. A magyarok 90 százaléka vásárol online, ez tíz évvel ezelőtt még csak 32 százalék volt. 78 százalék pedig mindezt mobilról teszi.
A bankkártyás fizetés alternatívája, a qvik ismertsége 51 százalékos, az online QR-kódos fizetés használati aránya pedig 28 százalék.
Végre itthon is működik a bankkártya mint menetjegy
Külföldről már jól ismerhetjük a rendszert, hogy közösségi közlekedést használva nem kell jegyet venni, elég lecsippantani a kártyát és már utazhatunk.
A Mastercard, a BKK és a K&H Bank együttműködésében 2026. április 22-től a teljes budapesti metróhálózatra kiterjesztették azt a digitális jegyrendszert, amely korábban az 1-es metrón és a 100E reptéri buszon futott pilotként.
A rendszer lényege, hogy nincs szükség papírjegyre vagy külön applikáció letöltésére: az utasok az okoseszközük vagy bankkártyájuk terminálhoz érintésével azonnal megváltják és ki is fizetik a vonaljegyet, ellenőrzéskor pedig ugyanezt az eszközt kell felmutatniuk. Az adaptáció rendkívül gyors: alig egy hónap alatt a metrón jeggyel utazók közel 30%-a már ezt a modern, készpénzmentes megoldást választotta.
A rendszer üzemeléséhez új terminálokat kellett felszerelni a bejáratoknál, ezek költségét a BKK állta.
A BKK tervezi a rendszer bővítését, a Mastercard pedig örülne, ha a technológia a jövőben a teljes fővárosi busz- és villamoshálózatra, valamint a vidéki nagyvárosokra is kiterjedjen.
Jelenleg a Mastercard a kártyaalapú közlekedési megoldásai több mint 250 város több mint 900 rendszerében működnek világszerte.
Mobilra költözött az OTP SZÉP-kártya is
A technológiai fejlődés a korábban elavult, mágnescsíkos megoldásokat is elérte. A K&H Bank korábbi fejlesztése után a tavalyi év legnagyobb áttörése, hogy a piac legnagyobb szereplője, az OTP Bank is digitalizálta a SZÉP-kártyáit a Mastercard segítségével.
Ennek köszönhetően 2,5 millió OTP SZÉP-kártya birtokos hozhat létre azonnal és díjmentesen virtuális kártyát – függetlenül attól, hogy van-e az OTP-nél lakossági folyószámlája. Az innováció sikere megkérdőjelezhetetlen: az elmúlt néhány hónapban már közel 200 ezer ügyfél fizetett digitális SZÉP-kártyával, mintegy 12 milliárd forint értékben. Az elfogadóhelyek száma országszerte folyamatosan bővül.
Élőben tesztelték: Itt az első magyar MI-alapú fizetés
A digitalizáció legújabb mérföldköve a mesterséges intelligencia (AI) integrálása a kereskedelembe. Miután márciusban a Mastercard és a Santander végrehajtotta Európa első mesterséges intelligencia ügynök (AI agent) által végzett fizetését, a technológia Magyarországra is megérkezett.
Körülbelül két hete lezajlott az első sikeres, valós hazai tranzakció az OTP és a Mastercard együttműködésében.
A folyamat lényege, hogy a vásárló egy online piactér (Priceless.com) MI-chatfelületén beszélgetve kér utazási vagy termékajánlást. Amikor az MI ügynök megtalálja a tökéletes opciót, a felhasználónak már nem kell kilépnie a környezetből: a chatfolyamaton belül, a Mastercard Paymant Passkeys biometrikus azonosításával (pl. ujjlenyomat vagy arcfelismerés) azonnal jóváhagyhatja a fizetést.
Bár a globális és platformfüggetlen MI-vásárlások még a jövő zenéjét jelentik, a Mastercard már most intenzív tárgyalásokat folytat a legnagyobb AI-szolgáltatókkal (mint a ChatGPT vagy a Copilot), hogy a személyes MI-asszisztensek a háttérben, biztonságos banki sztenderdek mellett maguk végezhessék el a vásárlásainkat.
Globális porondra lépnek a magyar fintech cégek
A Mastercard 2026-tól még strukturáltabban és nagyobb intenzitással támogatja a hazai fintech szektort. Bár a neobankok (pl. Revolut, Wise) rendkívül népszerűek – minden ötödik magyar felnőtt használ neobanki kártyát –, a cél a hazai fejlesztésű startupok felkarolása.
Az április végi Mastercard Fintech Connect után idén novemberben egy nagyszabású, több mint 100 fős nemzetközi fintech és kockázati tőkés konferenciát szerveznek Budapesten. A Mastercard globális akcelerátor programjain keresztül a legérettebb magyar startupok közvetlen tőkéhez, nemzetközi banki kapcsolatokhoz és piacokhoz juthatnak. (A Mastercard startup programjai globálisan eddig több mint 500 vállalkozást támogattak, amelyek összesen 10 milliárd dollár feletti tőkét vontak be).
BL-döntő
A sportrajongók számára is tartogat szenzációt az év: a Mastercard több mint 30 éve partnere az UEFA Bajnokok Ligájának, és idén Budapest ad otthont a döntőnek. A vállalat intenzív kampányokkal és jegynyeremény-játékokkal készült az eseményre, emellett a Hősök terén zajló Champions Festival keretében a stadionon kívül rekedt szurkolóknak is különleges programokat biztosítanak. A korábbi londoni és müncheni tapasztalatok alapján a rendezvény hatalmas gazdasági és turisztikai lökést ad majd Budapestnek és Magyarországnak egyaránt.
Kiberbiztonság
Globális előrejelzések szerint 2028 végére a kibertámadások okozta károk elérhetik a 14 billió dollárt.
Magyarországon is folyamatosan nő a digitális támadások száma, aránya.
Négy felnőttből három már találkozott kiberbiztonsági támadással, leggyakrabban hamis postai vagy kézbesítési értesítések formájában.
A támadások célpontjainak 18 százaléka adat-vagy pénzveszteséget is elszenvedett.
Mivel a digitális térben a visszaélések is szofisztikáltabbá váltak, a Mastercard a fizetéstechnikán túl kiberbiztonsági óriássá is vált. A közelmúltban felvásárolta, a NATO-t és kormányokat kiszolgáló RiskRecon nevű a világ legnagyobb threat intelligence cégét. Itt olyan megoldásokat kínálnak a partnereiknek, mint például a deepfake videókat felismerő szoftverek. A védelem kulcsfontosságú. A Mastercard Decision Intelligence programját, amely valós időben több milliárd adatpontot elemez számos magyar pénzintézet használja. Ezáltal a téves elutasítások csökkennek a csalások észlelése akár háromszorosára javul.
