A deepfake technológia az elmúlt években kilépett a sci-fi világából, és a mindennapi életünk részévé vált. A Magyar Telekom friss, reprezentatív kutatásából kiderül, hogy tízből nyolc magyar gyakran gyanakszik manipulált tartalmakra és tudatosan próbál az árulkodó jelekre figyelni, de a profi módon megszerkesztett videók a megkérdezettek kétharmadát még így is megtévesztették. Mivel már egyre kevesebben hisznek abban, amit látnak, és a digitális tartalmakba vetett bizalom egyre csökken, sokan a túl tökéletesnek vélt képekre és videókra is gyanakodnak, és minden második megkérdezett már a valódi fotót is hamisnak gondolta.
A technológia fejlődésével a deepfake tartalmak – olyan videók, képek vagy hanganyagok, amelyeket az AI segítségével szinte tökéletesen élethűre manipuláltak – soha nem látott mértékben árasztják el a digitális teret.
Míg korábban csak a hollywoodi filmgyárak kiváltsága volt az arcok virtuális cseréje, ma már bárki számára elérhető eszközökkel lehet szórakoztató vagy épp befolyásoló tartalmakat gyártani, de akár egy egyén vagy vállalat hírnevét is tönkre tehetik velük.
A Magyar Telekom reprezentatív kutatása azt vizsgálta, mennyire vannak a magyarok tisztában a jelenséggel, hogyan befolyásolja ez a médiafogyasztásukat, és kit tartanak felelősnek a védekezésben.
Tényleg bedől?
A technológia az elmúlt egy évben hatalmasat fejlődött: míg tavaly tavasszal még sok helyen hat ujja volt az embereknek az AI generált képeken, a videókban pedig látványosan elcsúszott a szájmozgás a hanghoz képest,
ma már a mesterséges intelligenciával alkotott képek tökéletesen félrevezetőek lehetnek és a videók minősége is hétről hétre javul.
A Magyar Telekom kutatásában résztvevők nagy része gyanakvó: 84 százalékukban gyakran felmerül, hogy manipulált tartalommal találkozik. Legtöbben a természetellenes arckifejezéseket (42%) és a hang-szájmozgás hibáit (30%) keresik azokban a videókban, amikről sejtik, hogy nem valódiak, de 40% szerint a feltűnően jó minőség is gyanúra ad okot – pedig ez önmagában nem a deepfake sajátossága.
Szakértők szerint a szemmozgást, a bőrszín folytonosságát (arc-test), és a test körvonalait, árnyékait érdemes még figyelni, illetve hogy a kontextus, megjelenés, mondandó mennyire tűnik valódinak, hétköznapi életben elképzelhetőnek.
A kutatásban 3 képről és 3 videóról kellett eldönteni: igazi-e vagy deepfake, és ez még azokat is megzavarta, akik a többi kérdés alapján egyértelműen úgy gondolják, ismerik a jelenséget és felismerik azt.
A képek esetében a megkérdezettek több mint fele helyesen azonosította a manipulált verziót, de 49% még a valódi fotót is deepfake-nek vélte, ami a bizalom általános megrendülését jelzi, és azt mutatja, hogy a photoshopolt képek kora leáldozóban van.
A videóknál egy szembetűnő hibákat tartalmazó mesterséges videót a résztvevők 69 százaléka helyesen azonosított manipuláltnak, ám egy profibb, szájmozgást a hanggal jól lekövető hamis videónál már csak egyharmaduk gyanakodott.
A valóságot 16% nem hitte el, ennyien gondolták a valódi videót is manipuláltnak. A kutatásból az is kiderül, hogy az idősebbeket és az alacsonyabb végzettségűeket jobban meg lehet vezetni.
Ha Te is szeretné kipróbálni, mennyire ismeri fel, hogy egy kép deepfake vagy sem, nézze meg a Hello Szülő kvízét!
Félelmek és kockázatok
A magyarok borúlátóak a jövőt illetően: a többség szerint megnő a félrevezetés veszélye (54%), nő a bizalmatlanság az online tartalmakkal szemben (44%) és egyre nehezebb lesz megkülönböztetni a valóságot a fikciótól (43%). A legnagyobb kockázatot a politika (47%), a pénzügyek (42%) és a bűnözés (39%) területén látják.
A technológia a magánszférát is fenyegeti: a 18-26 év közötti fiatalok 59%-a tart attól, hogy róluk vagy szeretteikről deepfake tartalom készülhet.
A kutatás szerint, ha valaki saját magáról találna manipulált képet, videót vagy hangfelvételt, a legtöbben a platformnak jelentenék az esetet (36%), míg 26% jogi lépéseket fontolna meg. Ugyanakkor minden nyolcadik magyar teljesen bizonytalan lenne abban, hogyan reagáljon egy ilyen helyzetre. Ilyenkor a legfontosabb dokumentálni, hogy milyen hamis tartalom került ki és hol.
Képernyőfotót, videót kell készíteni, rögzíteni az URL-címet, valamint lementeni az elérhető metaadatokat, mivel ezeket minden további lépésnél csatolni lehet bizonyítékként. Ezután a hamis tartalmat jelenteni kell az adott felületnek, és javasolt jogi tanácsadóval is konzultálni a további lehetőségekről.
Kié a felelősség?
A válaszadók elsősorban azoktól az online felületektől várják a megoldást, ahol ilyen képek, videók megjelennek (62%), de a kormányzatot (48%) és a technológiai cégeket (48%) is kulcsszereplőnek tartják. Az egyéni felelősség csak ezután következik: a megkérdezettek mindössze egyharmada gondolja úgy, hogy a felhasználóknak is komoly feladata van a terjedés megállításában és a tudatos felismerésben.
A kutatásból egyértelműen kitűnik, hogy a lakosság a tech-szektortól, így a telco cégektől is várja a segítséget a deepfake-használat felismerésében és az etikus felhasználás ösztönzésében. A Magyar Telekom célja, hogy a stabil hálózat biztosításán túl digitális iránytűként segítse a felhasználókat abban, hogy biztonságosan és kritikusan navigáljanak a manipulált tartalmak korában
mondta el Pereszlényi Zoltán, a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese.
Hisszük, hogy a deepfake technológiát jóra is lehet használni – például szemléltető, edukációs videókra vagy a szórakoztatóiparban – de egyre gyakrabban jelenik meg a visszaélések eszközeként is, különösen csalók és adathalászok kezében. Az ügyfelek folyamatos edukálásával az a célunk, hogy mindenki biztonságban élvezhesse a technológiai fejlődés előnyeit, miközben felkészülten tud védekezni a visszaélésekkel szemben.
