Amit a bizalmi vagyonkezelésről jelenleg tudni érdemes – Mi a helyzet a NAV vizsgálattal?

A kormány döntött és benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely  2026. augusztus 31-től átalakítja a bizalmi vagyonkezelés (bvk) és a magánalapítványok személyi jövedelemadó  szabályait. A módosítás hátterében az áll, hogy Magyarország az uniós helyreállítási források feltételeként vállalta e  szabályok felülvizsgálatát. A javaslatot az Országgyűlés még nem fogadta el, részletei módosulhatnak – az  alábbiakban a benyújtott szöveg lényegét a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég foglalta össze. 

A legfontosabb üzenet:

csak a vonatkozó szja szabályok változnak, a vagyon bevitele továbbra  sem adózik, a meglévő struktúrákra pedig a korábbi szabályok maradnak irányadók 

A bizalmi vagyonkezelés adózási kereteit ma három törvény adja: a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a  társasági adóról szóló törvény és az illetéktörvény.

A javaslat ezek közül kizárólag az szja-szabályokat módosítja – a  másik két törvény nyújtotta kedvezmények változatlanul megmaradnak: a kezelt vagyon a korábbi szabályokkal  egyezően továbbra is mentes a társasági adó alól, és az illetéktörvény szerinti mentességek is élnek.

Az szja-t illetően  pedig a leggyakoribb félelemmel érdemes rögtön leszámolni: nem tér vissza a „bemeneti” adóztatás.

Aki  vagyonelemet – céget, ingatlant, értékpapírt, műtárgyat – ad bizalmi vagyonkezelésbe, annak emiatt továbbra sem  keletkezik adófizetési kötelezettsége. A kérdés a jövőben is az lesz, hogy a vagyonkezelésből mit, mikor és milyen  formában kap ki a kedvezményezett. 

A korábban létrehozott vagyonkezelések számára fontos tudnivaló, hogy a már bevitt vagyonelemekre a bevitelkor  irányadó szabályok maradnak alkalmazandók.

A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrák esetében ez azt  jelenti, hogy a bevitt vagyon kiadása – a hozamot ide nem értve – időkorlát nélkül adómentes marad; a 2023.  szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között bevitt, felértékelt vagyonelemek pedig az 5 éves várakozási idő  elteltével adhatók ki adómentesen.

A pontosság kedvéért: 2026. augusztus 31-től formálisan már az új  adómentességi szabály vonatkozik minden vagyonkiadásra, a javaslat indokolása azonban kifejezetten rögzíti, hogy  a korábbi átmeneti rendelkezések hatályban maradnak, így e kedvezmények a már bevitt vagyonelemekre a jövőben  is érvényesíthetők. 

Mikor és hogyan kell adózni a vagyon kiadásakor? 

Adózni a jövőben is csak akkor kell, ha a kedvezményezett ténylegesen kap valamit a vagyonkezelésből.

Hogy a kivét  dómentes-e, elsősorban azon múlik, ugyanazt a vagyonelemet kapja-e ki, amelyet a vagyonrendelő bevitt – ezt  nevezi a javaslat formaazonosságnak.

Az szja-módosítás lényege tehát egy mondatban: a berendelés a jövőben is  adómentes, a bevitelkori felértékelésen elért nyereség adója pedig halasztva marad mindaddig, amíg az eszköz  értékesítésre és az ellenérték kivételre nem kerül a vagyonkezelésből – ekkor válik a felértékelt rész osztalékként  adókötelessé. 

  • Ugyanaz a vagyonelem változatlan formában (pl. a bevitt üzletrész, a bevitt ingatlan): adómentesen kiadható  – időbeli várakozás nélkül, akár rögtön a bevitel után. Cserébe a kedvezményezett a vagyonrendelő eredeti  szerzési értékét viszi tovább (lásd a példát). 
  • A vagyon hozama (pl. a kezelt vagyonban keletkezett kamat, árfolyamnyereség, osztalékbevétel): kiadáskor  osztalékként adózik: 15% szja és – éves felső korlátig – 13% szocho terheli, ahogyan ma is. • Formaváltás esetén (a bevitt vagyonelem helyett más – tipikusan pénz – kerül kiadásra): a kiadást először a  hozam, majd a bevitelkori felértékelésből származó értéknövekmény terhére kell elszámolni, és ezek  osztalékként adóznak. Csak az ezt meghaladó rész – lényegében az eredeti szerzési értéknek megfelelő összeg  – adható ki adómentesen. 
  • Öröklési helyzet: a vagyonrendelő halála esetén a vagyonkiadás adómentes – öröklési célra a struktúra  kifejezetten kedvező marad (lásd a példát). 

Egy példa: a vagyonrendelő a 3 millió forint törzstőkével alapított családi cége üzletrészét adja  vagyonkezelésbe, amely a bevitelkor 500 millió forintot ér. Ha később magát az üzletrészt kapja ki a  kedvezményezett, az adómentes – de szerzési értékként az eredeti 3 millió forintot viszi tovább, így ha egyszer eladja  a céget, az e feletti nyereség nála adózik. Ha a vagyonkezelő adja el a céget és a kedvezményezett pénzt kap, a kivét  a hozam és a felértékelés erejéig osztalékként adózik, csak a 3 milliós „eredeti” rész adómentes. Ha pedig a kiadásra  a vagyonrendelő halála után kerül sor, az teljes egészében adómentes, és a kedvezményezett az akkori piaci értéket  viszi tovább szerzési értékként.

Ingyenes használat – az illetékszabályokkal összhangban 

Régi, eddig rendezetlen kérdést tisztáz a javaslat: mi a helyzet, ha a kedvezményezett nem tulajdonba kapja a  vagyonelemet, hanem csak használja – például a családi nyaralót? Az új szabály az illetéktörvény logikáját követi: amely körben az ajándékozás illetékmentes lenne – egyenes ági rokonok (szülő, gyermek, unoka), házastárs és  testvér –, ott az ingyenes használat után sem kell semmilyen közterhet fizetni. Ezen a körön kívül (pl. élettárs,  unokatestvér, baráti kör) a használat után a kezelt vagyont terheli adófizetés – ún. egyes meghatározott juttatásként,  a kapcsolódó költségek 1,18-szorosa után 15% szja-val és 13% szochóval. A családi vagyonkezelési struktúrák tipikus  felhasználási módjai tehát változatlanul köztehermentesek maradnak – szja és illeték szempontból egyaránt. 

Kire mikortól vonatkozik? – három időszak, három helyzet 

Mikor jött létre a struktúra /  mikor történt a  

vagyonrendelés?

Mi vonatkozik rá?  Mire érdemes készülni?
2023. szeptember 12. előtt  A korábbi, legkedvezőbb szabályok szerint  bevitt vagyonra a régi rendelkezések  maradnak irányadók – a vagyonkiadás  adómentességének nem feltétele az 5 éves  várakozási idő. 

A javaslat ezen nem változtat.

A NAV ezeket a struktúrákat közvetlenül  a törvény hatálybalépését követően,  kötelezően és célzottan ellenőrizni kezdi.  A struktúra megszüntetése nem jelent  kibújást: megszűnt vagyonkezelés esetén  az ellenőrzést a vagyonrendelővel  szemben folytatják le.
2023. szeptember 12. és 2026.  augusztus 30. között A már bevitt és felértékelt vagyonelemekre a  jelenlegi szabályok – köztük az 5 éves  várakozási idővel elérhető adómentes kiadás – a javaslat indokolása szerint továbbra is  alkalmazhatók maradnak. 

A 2026. augusztus 31. utáni új  

vagyonrendelésekre már az új szabályok  vonatkoznak.

2028. január 1-jétől a NAV valamennyi  vagyonkezelést ellenőriz az elévülési  időn belül.
2026. augusztus 31-től  Teljes egészében az új szabályrendszer: a  vagyon bevitele továbbra sem adóztatott, a  kiadás adókötelezettségét pedig nem az eltelt  idő, hanem a „mit adunk ki” kérdése dönti el  (formaazonosság). 

A felértékeléssel és 5 év várakozással elérhető  adómentesség az új bevitelekre már nem áll  rendelkezésre.

Éves adatszolgáltatás a NAV felé a kezelt  vagyonról (először 2027. március 31-ig). 2028. január 1-jétől ezekre is kiterjed az  általános ellenőrzés.

 

Kötelező NAV ellenőrzések minden vagyonkezelésnél: ki, mikor, mire számíthat? 

A javaslat legnagyobb figyelmet érdemlő újdonsága, hogy a NAV számára kötelező ellenőrzést ír elő, amely első  körben – már közvetlenül a hatálybalépést követően – a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrákra irányul.  A törvényjavaslat szokatlanul részletes vizsgálati szempontrendszert ad az adóhatóság kezébe: 

  • a vagyonrendelés körülményei és valódi célja – ideértve azt is, hogyan, kinek a kezdeményezésére és milyen  céllal jött létre a kapcsolat a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel; 
  • az írásos anyagok tartalma – a kezelt vagyonnal kapcsolatos szövegtervezetek, egyeztetések, valamint a  megbízási szerződések részletezettsége és az adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezései; • a személyi kapcsolatok – a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett egymáshoz fűződő viszonya; • az időzítés és az indok – mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekiadás között, és pontosan mi  váltotta ki a vagyonkiadást. 

Ez a szempontrendszer mélyre néz: a NAV nem csupán a számokat, hanem a struktúra létrejöttének teljes történetét  és dokumentációját vizsgálni fogja, akár évekre visszamenőleg. Ahol a dokumentáció hiányos, vagy a vagyonkezelési  cél utólag nehezen igazolható, ott az ellenőrzés komoly kockázatot hordozhat. A cél a kizárólag adóelőny érdekében,  valós tartalom nélkül létrehozott konstrukciók kiszűrése – a rendeltetésszerűen működő struktúráknak nincs  félnivalójuk, ha ezt dokumentáltan igazolni is tudják. A struktúra megszüntetése nem jelent kibújást: megszűnt  vagyonkezelés esetén az ellenőrzést a vagyonrendelővel szemben folytatják le. 2028. január 1-jétől pedig már  valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány ellenőrzésre számíthat. 

Mit érdemes most tenni – teendők időszakonként 

  • 2023. szeptember 12. előtt létrehozott vagyonkezelés: készüljön a célzott NAV-ellenőrzésre – még az  ellenőrzés megindulása előtt érdemes átvilágítani a dokumentációt, és utólag is megfelelően alátámasztani a vagyonrendelés valós céljait. Ebben teljes körű támogatást nyújtunk: az iratanyag felülvizsgálatától az  ellenőrzés során történő képviseletig.
  • 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között létrehozott vagyonkezelés: érdemes vagyonelemenkénti  leltárt készíteni: mely felértékelt elemeknél mikor telik le az 5 éves időszak, és a tervezett vagyonkiadások  időzítése hogyan viszonyul ehhez. Ha kiegészítő vagyonrendelés van tervben, mérlegelendő annak augusztus  31. előtti megvalósítása, mert a felértékelés lehetősége az azt követő bevitelekre már nem lesz elérhető. 
  • 2026. augusztus 31. után létrejövő struktúrák, új vagyonrendelések: a hangsúly a precíz nyilvántartáson lesz – a szerzési értékek dokumentálása, a törvény szerinti nyilvántartások kialakítása és az éves NAV adatszolgáltatásra való felkészülés a zökkenőmentes működés feltétele. 
  • Akik most gondolkodnak vagyonkezelés létrehozásán: bár a felértékeléshez kötődő adóelőny az új bevitelekre  megszűnik, cserébe letisztult, kiszámítható szabályozási környezet jön létre. A bizalmi vagyonkezelés adó- és  illetékszempontból semmivel sem hátrányosabb, mint a vagyon közvetlen tartása – ugyanakkor mindazt  nyújtja, amiért valójában érdemes létrehozni: a családi vagyon védelmét, a generációváltás rendezett  előkészítését, az öröklési és vagyonjogi kérdések tervezhető kezelését. Aki még a jelenlegi szabályok szerint  hozná létre struktúráját, annak az augusztus 31-ig tartó időszak ad mozgásteret.

További hírek