Kihirdették a 2026. évi általános felsőoktatási felvételi eljárás ponthatárait. Az idei felvételi eredmények alapján 2026 szeptemberében 101 572 hallgató kezdheti meg tanulmányait a magyar felsőoktatásban. Az idei bejutási arány 72 százalékos, vagyis közel háromnegyede a jelentkezőknek felvételt nyert – derül ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium közleményéből.
Az általános felvételi eljárásban összesen 140.427 jelentkező vett részt, közülük 71.467 felvételiző jutott be az első helyen megjelölt képzésre. A szeptemberben induló tanévben 10-ből 8 diák kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait állami finanszírózásban.
A legnépszerűbb képzési területek idén a gazdaságtudományok (21.274 felvett hallgató), a pedagógus képzés (16.199), a műszaki tudományok (13.314), bölcsészettudomány (9.855) és informatika (7.753), társadalomtudomány (7.447), orvos és egészségtudomány (7.432). A top szakok a felvett diákok száma alapján a gazdálkodás és menedzsment szak (5.929), mestertanár képzés (3.845), jogász (3.811), ápolás és betegellátás (3.185), kereskedelem és marketing (3.036), gyógypedagógia (2.800).
A tanárképzés a létszámot tekintve folyamatosan növekszik, ebben az évben 16.199 hallgatót vettek fel erre a képzési területre.
Tanitó (2.039) és osztatlan tanárképzésbe (2.617) idén rekord számú diák érkezik, összesen 4.656 hallgatóval.
A felvett diákok számát tekintve a legtöbb diákot idén is az ELTE fogadja 13.723 hallgatóval, de a top 10 listában 3 műszaki fókuszú egyetem is helyet kap.
A legmagasabb pontszám idén a Corvinus angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakra kellett, ezt követte 477, ELTE jogász 467, PPKE jogász 467, PPKE pszichológia 462, Corvinus nemzetközi tanulmányok angol nyelven 459, ELTE pszichológia 455 ponttal.
Az idei felvételi eljárásban nagyon szoros együttműködésben alakították ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium-, az Oktatási Hivatal- és a felsőoktatási intézmények vezetői a ponthatárokat valamint a végleges felvehető létszámokat.
A 2026-os tanév nemcsak a felvételi eredmények miatt jelent mérföldkövet. Az új tanévvel megkezdődik a magyar felsőoktatás megújítása is. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium célja, hogy a hallgatók korszerű, a 21. század kihívásaira felkészítő képzésben részesüljenek, miközben a magyar felsőoktatás ismét szervesen kapcsolódik az európai és nemzetközi tudományos, valamint felsőoktatási térhez.
Ennek érdekében a minisztérium átfogó fejlesztéseket készít elő, amelyek erősítik az egyetemek szakmai autonómiáját, hallgatóközpontúságot, javítják az oktatás minőségét, bővítik a nemzetközi együttműködéseket, és kiszámítható, átlátható működési környezetet teremtenek a magyar felsőoktatás számára – olvasható a közleményben.
Katz Sándor felsőoktatási államtitkár kiemelte:
A megújítást az érintettek bevonásával kívánjuk végrehajtani. Fontosnak tartjuk, hogy már a felvételi első pillanatától megismerjük a fiatalok véleményét és ötleteit, hiszen a jövő felsőoktatását velük együtt kell alakítanunk.
A felsőoktatás megújítása hosszú távú befektetés Magyarország jövőjébe: célja, hogy a hazai egyetemek versenyképes tudást, korszerű kutatási környezetet és nemzetközi lehetőségeket biztosítsanak a hallgatók számára.
