Csalók az idei első félévben közel 7 milliárd forintot próbáltak megszerezni az Erste ügyfeleitől – ez a tavalyi egész éves összeg csaknem 90 százaléka. Miközben a csalási kísérletek száma is tovább emelkedett, a bank a fejlett visszaélésszűrő rendszereinek köszönhetően a próbálkozások 85 százalékát sikeresen megakadályozta, így 5,7 milliárd forintot védett meg ügyfelei számára. A hagyományos adathalász módszerek egyre kevésbé eredményesek, a bűnözők ezért mind gyakrabban pszichológiai manipulációval próbálják megszerezni az áldozatok pénzét, illetve egyre többször vesznek célba vállalkozásokat.
Idén tovább nőtt a csalási kísérletek száma.
Az Ersténél az első félévben a bűnözők közel 21 ezer esetben próbálták megszerezni az ügyfelek pénzét, ami a tavalyi egész éves mennyiség 60 százaléka.
Ennél is gyorsabban emelkedik az ellopni szándékozott összeg:
az első félévben közel 7 milliárd forintot kíséreltek meg eltulajdonítani – ez a tavalyi egész éves összeg 90 százaléka.
Darabra számolva a kísérletek döntő többsége, közel
85 százaléka a bankkártyákhoz kapcsolódó visszaélés, ám a bűnözők a legnagyobb összegeket az átutalások esetében igyekeznek kicsalni az ügyfelek számlájáról: az átutalásos csalások teszik ki a kicsalt összegek 84 százalékát.
A kártyákhoz kapcsolódó adathalászat, és az Erste online platformját, George-ot célzó próbálkozások száma és összege is visszaesett idén a biztonsági fejlesztéseinknek is köszönhetően
mondta el Zsiga Krisztina, a bank kockázatkezelési vezérigazgató-helyettese.
A bank piaci részesedéséhez képest kisebb az erstés ügyfeleket érintő csalási kísérletek száma, míg a megakadályozott csalások meghaladják azt. A bank az első félévben a csalási kísérletek 85 százalékát akadályozta meg sikeresen (tavaly egész évben az arány 83 százalék volt), és ezzel az ügyfeleknek 5,7 milliárd forintot takarított meg
tette hozzá.
Az Erste évek óta fejleszti saját, valós idejű megfigyelőrendszerét, amely az utalásokat folyamatosan figyeli, és a csalások többségét már időben kiszűri. Emellett a bank az elsők között csatlakozott a GIRO Zrt. Központi Visszaélésszűrő Rendszeréhez, amely fél másodperc alatt ellenőrzi a tranzakciókat, tovább növelve a biztonságot. A Magyar Nemzeti Bank ajánlásával összhangban az Erste tavaly bevezette az egyéni költési szokásokhoz igazodó napi utalási limiteket is, amely már rövidtávon csökkentette a csalók által okozott károkat.
A bank a mesterséges intelligenciát is bevető modern technikai megoldások mellett folyamatos ellenőrzéssel és az ügyfelek tájékoztatásával dolgozik azon, hogy minél kevesebb visszaélés történjen. Ez utóbbi azért különösen fontos, mert a legjobb védelmi rendszer is gyenge, ha önként átadják a kulcsait – márpedig
a csalások egy jó része olyan pszichológiai manipulációra épít, amely emberi tulajdonságainkat kihasználva vesz rá minket éppen erre.
A felkészülés mellett ezért a felkészítés ma a védekezés egyik legfontosabb eleme: példák bemutatásával, folyamatos tájékoztatással lehet megvédeni az ügyfeleket attól, hogy a bűnözők áldozatai legyenek.
Zsiga Krisztina kiemelte: ma már a vállalkozások is célpontok. Mivel itt nagyobb összegek mozoghatnak, a csalók előszeretettel veszik célba a cégeket, annak ellenére is, hogy esetükben a biztonsági protokollok bonyolultabbak lehetnek – például két aláírás kell az utaláshoz. Így mindenkinek, aki egy vállalkozás pénzügyeit kezeli, érdemes különösen felkészülnie az új módszerekből.
Az elmúlt fél évben a manipulációs csalások aránya növekedett – ilyenkor például
valamilyen hatóság nevében, vagy magukat banki ügyintézőnek kiadva telefonálnak a bűnözők azzal, hogy veszélyben van az ügyfél pénze, és el kell utalnia egy „biztonságos számlára”, ám ilyen számla a valóságban nem létezik.
Gyakori módszer az is, hogy
valamilyen program, távoli elérést biztosító szoftver telepítésére veszik rá a gyanútlan áldozatot, aki ezek után már csak nézni tudja, hogyan veszik át az irányítást a gépe, telefonja felett és ürítik ki a számláját.
Jelentős a befektetési csalások aránya is:
az ügyfelet ilyenkor csábító ígéretekkel veszik rá arra, hogy a pénzét utalja a bűnözők számlájára, és sokszor még hamis befektetői oldalt is létrehoznak, ahol követhetőek a hozamok és a befektetések – így nagyobb összegre is szert tehetnek, mielőtt köddé válnak.
