Az átláthatóság fontosságát hangsúlyozta a társadalom bizalmának megszerzése érdekében az egészségügyi miniszter Siófokon a Magyar Kórházszövetség 38. kongresszusán.
Hegedűs Zsolt kijelentette, a transzparencia fogja áthatni a tárcavezetői ciklusát.
Azt mondta, az, hogy az egészségügy újra önálló minisztériumot kapott, azt mutatja, hogy a mostani kormányzat prioritásként kezeli a területet, és ennek mindig így kellett volna lennie.
A miniszter a Rendszerváltás az egészségügyben című előadását azzal kezdte, hogy „most vagy soha” helyzetben van az ágazat, olyan társadalmi, politikai, és „talán” gazdasági szituációba került az ország, ami lehetőséget ad fejlődési pályára állítani az egészségügyet. Egyértelmű paradigmaváltás kell, és a kormány is ezt akarja – hangoztatta.
Hegedűs Zsolt négy miniszteri biztosáról elmondta: a feladataik kiválasztása mutatja, mely területeken van leginkább szükség arra, hogy a miniszternek meghosszabbított kezei legyenek. Arra kérte a kongresszus csaknem 900 résztvevőjét, úgy fogadják a biztosokat, mintha ő lenne. Elmondta: egyikük,
Nemes Balázs feladata, hogy létrehozzon egy kormánytól független, új hatóságot, az Egészségügyi Minőségellenőrzési Hatóságot, amely felügyel, szabályoz, minősíti a kórházakat, és szankcionál, ha kell.
A parlament felé lesz beszámolási kötelezettsége, és nyilvános jelentéseket fog készíteni.
Azok lesznek a jó kórházak és kórházi vezetők, akik mernek nyilvánosságra hozni adatokat, nyilatkozni és hibákat feltárni
mondta.
Hegedűs Zsolt fontos lépésnek nevezte, hogy angol mintára ősztől bevezetik az őszinte tájékoztatási kötelezettség intézményét. Ez áll a beteg és a család tájékoztatásból, valamint az esemény belső és hatósági jelentéséből. Nem várt komplikáció esetén bocsánatot kell kérni – emelte ki.
Beszámolt arról is, hogy a tárca
elindít egy olyan rendszert, amelyben a kórházaknak 24 órán belül jelenteniük kell, ha nem várt esemény, hiba történt.
Ezt okfeltárás, majd korrekció követi. Az eseményeket publikálni fogja a minisztérium. A hibák feltárása visz előre – mondta a miniszter, jelezve, a kórházi adatok egy része már nyilvánosságra került.
A miniszter katasztrofálisnak minősítette, hogy a mentőszolgálat kiérkezési átlagideje jelenleg 26-27 perc. Az új országos mentőigazgatót azért is nevezték ki, hogy csökkentse ezt az időt, ha kell másodpercről másodpercre – jelezte.
Hegedűs Zsolt beszélt arról is, milyennek kell lennie a célként kitűzött „well-led” kórházvezetésnek, ami egy olyan egészségügyi menedzsment- és irányítási modell, amely garantálja a magas színvonalú, biztonságos és betegközpontú ellátást.
Kitért arra, hogy elindult egy közös gondolkodás az ágazat meghatározó szereplőivel (MOK, OKFŐ, Kórházszövetség) a kórházvezetők és -menedzsment kiválasztásának szempontrendszeréről.
A miniszter megjegyezte, ebben nem ő fog dönteni, az ágazat szereplőitől várja egy kiszámítható, egységes rendszer kidolgozását, ami ha kellően előremutató, bevezetik.
Hegedűs Zsolt az alapellátás legsúlyosabb problémájának a háziorvosi állomány magas életkorát nevezte, és hogy számos praxis betöltetlen.
Beszámolt azokról az intézkedési tervekről, amik javítanak a helyzeten, vonzóvá tehetik a praxisokat a fiatalok számára is. Az alapfinanszírozás alapvető problémája, hogy nem követte az inflációt, reálértéke egyharmaddal csökkent az elmúlt 15 évben – mutatott rá.
Az alapellátás javításáért egy új irányítási modell részeként 2027 elejétől megalapítanak 164 integrált területi egészségégügyi és szociális centrumot, portugál modell alapján – ismertette a tárcavezető.
Nem egy teljesen új alapellátási rendszer felállítása a cél, hanem a jelenlegi komplex modernizálása – jegyezte meg.
Említést tett arról is, hogy hamarosan elindítják a betegelégedettség mérését.
Az egészségügy szakdolgozóinak béremeléséről – ami több mint 123 ezer embert érint – elmondta, nem egyszerű béremelést terveznek, hanem vonzó, kiszámítható életpályamodelleket.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő átalakításának alapjait már idén lerakják. Óriásit fog nőni a szerepe, amivel elindul egy fejlett modern európai biztosítási rendszer – tette hozzá.
Jó hírnek nevezte, hogy várhatóan jövő héten visszaállítják a „beszántott” orvosi kamara autonómiáját.
Diagrammokon mutatta be, hogy
az EU-tagállamok egészségügyi kiadásai átlagosan a GDP 11 százalékát teszik ki, ez Magyarországon „messze az elfogadható szint alatti”, 7,4 százalék.
Hegedűs Zsolt közölte,
jövő évtől minden évben 500 milliárd forint minimális éves egészségügyi költségvetés-emelés lesz, ami segíteni fog az uniós színvonal megközelítésében.
Ezt három területre kívánja a szakvezetés fordítani: az emberek megtartására szakdolgozói béremeléssel és jobb munkafeltételekkel, az alapfinanszírozás rendbetételére, valamint diagnosztikai, mentési, alapellátási, digitális és technológiai fejlesztésekre. Stratégai célnak nevezte a várólisták csökkentését bizonyos műtéteknél.
