Vlagyimir Putyin orosz elnök figyelmeztette a Nyugatot az ukrajnai háború eszkalációjára, kijelentve, hogy Moszkva kész a fegyvertárában lévő „valamennyi fegyvert” bevetni – beleértve a nukleárisat is –, ha támadás éri a kalinyingrádi balti exklávét – írja a CNN.
A Valdaj Klub nemzetközi vitafórum éves ülésén felszólaló orosz vezető közölte, hogy nem tervezi egyetlen európai ország megtámadását sem, de szükség esetén kész válaszolni a nyugati agresszióra, utalva a NATO-tag Lengyelország és Litvánia közé ékelődött orosz területre, Kalinyingrádra
MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool/Mikhail Metzel
A figyelmeztetés előzménye, hogy a NATO a közelmúltban védelmi és elrettentő célúnak nevezett hadgyakorlatokat tartott Kalinyingrád szomszédságában. A manőverek komoly feszültséget szültek Moszkvában, amely szeptember végén leszögezte: határozottan visszavág, ha a szövetség légi vagy tengeri zárlat alá vonja a területet.
A egymást követő hadgyakorlatok a balti-tengeri térségben… Aztán a hajóink és vízi járműveink lefoglalására tett kísérletek. Ez mind eszkaláció. Majd pedig nyilatkozatokat kezdtünk hallani a kalinyingrádi régióval kapcsolatban
mondta Putyin.
Ha az Orosz Föderáció elleni közvetlen támadásról van szó, ebben az esetben Kalinyingrádról és esetleg más területekről, akkor természetesen elkerülhetetlenül és megkerülhetetlenül napirendre kerül az országunk fegyvertárában lévő összes fegyver bevetésének kérdése. Ez elkerülhetetlen
figyelmeztetett.
A NATO, több európai ország és az Egyesült Királyság azzal vádolja Oroszországot, hogy hibrid hadviselést folytat ellenük – beleértve a kibertámadásokat, szabotázsokat és kémkedési kísérleteket –, amelynek célja az Ukrajnának nyújtott támogatás megtörése.
Oroszország Ukrajna elleni háborúja – amelyet Moszkva „különleges katonai műveletnek” nevez – most már az ötödik évébe lépett, de Putyin semmi jelét nem adja a támadás lelassításának, és ehelyett az elkövetkező kemény hideg tél előtt fokozta a csapásokat Ukrajna energetikai infrastruktúrájára és a fővárosra, Kijevre.
A közelmúltbeli, az orosz olajfinomítók elleni ukrán dróntámadások azonban széles körű üzemanyaghiányhoz vezettek, szétrombolva azt az illúziót, hogy a konfliktus következményei távol állnak az átlagos oroszoktól.
A nagyvárosokban hosszan kígyózó autósorokat lehetett látni az benzinkutaknál, míg az Oroszország legnagyobb online kiskereskedőit ért csapások tovább növelték a nyomást a már amúgy is túlterhelt gazdaságon.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendszeresen „hosszú távú szankcióknak” nevezi az orosz terület mélyén végrehajtott ukrán dróncsapásokat, amelyek célja Oroszország bevételeinek és katonai kapacitásának csökkentése, valamint a Kreml tárgyalásokra kényszerítése.
A külpolitikai és nemzetközi kapcsolatokért felelős akadémikusokhoz intézett beszédében Putyin elismerte, hogy az ukrán csapások megviselik Oroszország gazdaságát. Elmondta, hogy azok az orosz bruttó hazai termék (GDP) 1%-ába kerültek, és hogy a fekete-tengeri ukrán katonai manőverek több mint 100 orosz hajót iktattak ki.
Putyin ugyanakkor egyértelművé tette, hogy nem tántorodik el.
„A Fekete-tengeren – az egy harci övezet; katonai hajókat és katonai rakományt szállító hajókat értünk el, és szinte soha nem hibáztunk. Ezen az egész történeten keresztül ők [Ukrajna] több mint 100 hajónkat ütötték ki. Nos, elkezdtünk visszavágni, és most minden irányból bombáznak minket a felhívásokkal: »Ó, kérjük, hagyjátok ezt abba«” – mondta Putyin.
„Ugyanez a helyzet az olajfinomítóinkkal is; ők (Ukrajna) nyíltan kijelentették, hogy az a céljuk, hogy kárt tegyenek a gazdaságunkban. Sikerült nekik? Részben – becsléseink szerint a GDP-nk mintegy egy százalékát veszítettük el. És ezt szándékosan tették – elvégre ezek civil célpontok. Nos, tükörképszerű választ kaptak” – tette hozzá Putyin, figyelmen kívül hagyva, hogy Moszkva volt az, amely 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen.
Putyin elismerése a gazdasági károkról mindössze egy nappal azután történt, hogy az Állami Duma – az orosz parlament alsóháza, ahol a Putyint támogató Egységes Oroszország párt kiszámíthatóan megőrizte többségét – újonnan megválasztott tagjainak azt mondta, hogy az orosz gazdaság stabil.
Miközben az elmúlt hetekben jelzésértékűvé tette, hogy nem szándékozik visszavonulni az ukrajnai háborútól, Putyin azt is mondta, hogy preferálná, ha a konfliktus tárgyalások útján érne véget.
A választások előtt Putyin azt mondta, az eredmények azt mutatják majd, hogy az oroszokat egyesíti a hadsereg és annak céljai – bár a Levada Központ, egy független közvélemény-kutató augusztusi felmérésében megállapította, hogy az oroszok 59%-a támogatná a béketárgyalásokra való áttérést.
Annak újabb jeleként, hogy Putyin nem tervezi a „különleges katonai művelet” lelassítását, a Reuters által áttekintett költségvetési dokumentumok azt mutatják, hogy Oroszország 17,1 billió rubelt (205,112 milliárd dollárt) tervez védelemre költeni 2027-ben, ami körülbelül 27%-kal több az eredetileg tervezettnél, és a legmagasabb szint az Ukrajna elleni teljes körű invázió kezdete óta.
