Csalódást okozott a makrogazdasági elemzőknek, hogy augusztusban lassult a kiskereskedelmi forgalom növekedése: az ágazat tavaly március óta most bővült a legkisebb mértékben. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint ugyanakkor a növekedési trend az év hátralévő részében is fennmaradhat, bár jelentős havi ingadozásokkal.
A Központi Statisztikai Hivatal szerint augusztusban a kiskereskedelem forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,4 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit.
Az előző havitól 0,7 százalékkal maradt el a kiigazított forgalom volumene.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője kiemelte: az augusztusi kiskereskedelmi forgalom lassulása kellemetlen meglepetés, mivel a havi visszaesés mértéke július után még gyorsult is. Hozzátette:
az ágazat egészében a hosszabb távra visszatekintő fix bázison nem tört meg a növekvő trend, azonban lassulást mutatott a nyár folyamán.
Szerepet játszhattak ebben szerinte a turizmus gyengébb adatai is, illetve folytatódni látszik az a típusú szerkezetváltás, amely szerint a háztartások a jövedelmük növekményét nem feltétlenül az üzletekben költik el.
Virovácz Péter, az ING Bank főközgazdásza a kiskereskedelem éves növekedésének lassulását erős negatív meglepetésnek nevezte, mert arra számított, hogy az extrém meleg egyes termékkörökben érdemi pluszforgalmat generálhat.
Rámutatott: a hosszabb távú trend alapján augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene 6,3 százalékkal haladta meg a 2021-es havi átlagot.
Bár ez lefelé elmozdulás a fixbázisú indexben az elmúlt hónaphoz képest, a múlt hónapok revideált adatai alapján csekély pozitív trendvonal látszik. Hozzátette, hogy az augusztusi gyengébb teljesítmény szerkezetében látszik az extrém időjárás hatása: a nem élelmiszertermék-kiskereskedelem forgalma stagnált, a csomagküldő és internetes forgalom havi alapon 3 százalékkal ugrott meg.
Ezzel szemben a bolti forgalom szinte minden szegmensben érdemi havi visszaesést mutatott, a ruházati üzleteket kivéve.
A kiskereskedelem augusztusi gyengélkedése
részben az üzemanyag-vásárlások visszaesésére vezethető vissza szerinte is.
Ugyanakkor a növekvő jövedelem és az erősödő fogyasztói bizalom együttese rendre magasabb fokozatba kapcsolta a fogyasztást – jelezte.
Az év hátralévő részében várhatóan fennmarad a kiskereskedelmi forgalom trendszerű bővülése, jelentős havi ingadozással. Az idei év egészében az ING 5 százalék körüli növekedésre számít.
Báthori Bence, az MBH Elemzési Centrum ágazati szakértője szerint a havi bázisú csökkenés elsősorban az élelmiszer kategória és az üzemanyagforgalom visszaesése miatt történt. A kiskereskedelem forgalma a tavaszi kiugrástól, visszakorrigálástól eltekintve az elmúlt évben stabil növekedést mutat,
a hosszabb trend pedig már 2,5 éve tart.
Az ágazat a forgalom szempontjából egészséges, tartható növekedési pályán van, amit egyelőre az augusztusi visszaesés sem tört meg.
Hozzátette: a különböző üzlettípusok közül kiemelkedően nőttek a ruhaboltok és papír-írószer szaküzletek, ezt a szezonális mintázatot az iskolakezdési támogatás folyósítása is erősíthette.
Az MBH szakértője szerint az ágazat forgalmának szeptemberi bővülését a kisebb súlyt képviselő üzemanyagforgalom az emelkedő árak miatt visszafoghatja, viszont az utolsó negyedév hónapjai (halloweeni promóciók, „black november” és karácsonyi időszak) dinamizálhatják a termékvásárlást.
Ezt erősítheti az újabb vámtétel novemberi bevezetése az EU-n kívülről érkező csomagokra, ami a júliusi vámmal kapcsolatos tapasztalatok alapján tovább növelheti az EU-n belüli és hazai webshopok forgalmát.
A kiskereskedelmi forgalom bővülése az év hátralévő részében is kitarthat, bár az év elejinél kisebb ütemben – véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Kiemelte: az éves alapú bővülést alapvetően továbbra is a bérek dinamikus emelkedése és ezzel párhuzamosan az alacsony, augusztusban mindössze 1,3 százalékos infláció húzza. Havi alapon három tényező járulhatott hozzá elsősorban a mérséklődéshez, egyrészt a júliusi magas, 1,0 százalékos bővülést mutató bázis.
A második ok az év eleji, választást megelőző transzferek hatásának fokozatos kifutása lehet, a harmadik pedig az üzemanyagforgalom változása – sorolta.
A fogyasztás Regős Gábor várakozásai szerint a harmadik negyedévben is a gazdasági növekedés stabil lába lesz – a növekedésben problémát sokkal inkább az alacsony beruházási volumen és a nettó export alakulása okozhat.
A fogyasztás bővülése várhatóan jövőre is fennmarad, bár nem kizárt annak lassulása, amiben szerepet játszik az idei magas bázis, az év eleji választási költekezés miatti pénzbőség.
Még kérdés szerinte a jövő évi béremelkedések üteme, az infláció mértéke, amiben az energiaárak, a forintárfolyam, illetve az árrésstopok megtartása vagy kivezetése meghatározó.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője az MTI-nek kifejtette: az üzemanyagforgalom van leginkább hatással a havi kiskereskedelmi adatokra.
Már 2024-óta tart a kiskereskedelem növekedése, gyorsabb dinamikára ugyanakkor nem számít.
Éves átlagban 4,5 százalékkal bővülhetnek az eladások. A lakosság többletjövedelme már nem csak a fogyasztásban csapódik le.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az MTI-nek azt emelte ki, hogy a kiskereskedelmi forgalom júliusi fellendülése rövid életűnek bizonyult, az augusztusi 2,4 százalékos adat visszatérés a korábbi kiábrándító szintekhez.
Balázs Ildikó szerint a forgalom csak közelíti a 2022 eleji szintet, miközben a reálkeresetetek 2023 óta dinamikusan, többnyire kétszámjegyű ütemben nőttek.
Az OKSZ felhívta a figyelmet arra, hogy a kereslet növekedésének nyoma sincs az inflációs adatokban, az élelmiszerek ára egy év alatt csaknem 5 százalékkal csökkent, így keresleti oldalról semmilyen akadálya nincs az árrésstop kivezetésének.
