Ismét emelkedett a kakaó ára: bár nem éri el a korábbi, tízezer dollár feletti csúcsokat, jelenleg is 6000 dollár körül mozog tonnánként. Magyarországon az édességpiac volumenben gyakorlatilag hat éve stagnál, ezért is különösen tanulságos, miként látja a jövőt két hazai gyártó – a tömegterméket előállító Boci Csokoládé Kft. és a prémium szegmenst képviselő chocoMe Kft. Háttérbeszélgetésen járunk.
Bár mennyiség tekintetében hat éve nem vásárolunk több édességet, az árak azóta nagyjából a duplájukra emelkedtek. Ebben az energiaköltségek és a munkaerőköltségek növekedése mellett a legfőbb alapanyag, a kakaó jelentős drágulása is szerepet játszott.
A hazai édességpiac volumenszerűen mintegy harmadát a táblás és szeletes csokoládék, valamint a desszertek adják, így kulcskérdés, hogy a gyártók milyen kitörési pontokat találnak. Míg a Boci és a chocoMe teljesen eltérő szegmensben mozog, egy valamiben egyetértenek: a fejlődés útja a portfólió tudatos bővítésében és az állandó minőségi innovációban rejlik.
Boci Csokoládé
Centenáriumi mérföldkőhöz érkezett a magyar csokoládégyártás egyik legmeghatározóbb márkája, a Boci – mondta el Zagorac-Lázár Kitti, a Boci Csokoládé Kft. marketing managere.
A százéves örökség megőrzése mellett azonban a márka történetének egyik legdinamikusabb átalakulásán megy keresztül:
a 2026-os évben önálló vállalattá szerveződött Boci Csokoládé Kft. a termékportfólió megduplázását, új kategóriákba való belépést és a saját gyártási kapacitás megteremtését tűzte ki célul
A Boci története az 1920-as években Szerencsen indult, amikor a Magyar Kakaó és Csokoládé Rt. megkezdte a termelést. Érdekesség, hogy a márkanevet eredetileg nem a gyártó, hanem maguk a fogyasztók adták:
az 1926-ban bevezetett, 600-as kódszámú prémium tejcsokoládé csomagolásán megjelent alpesi tej és stilizált tehénfej nyomán a vásárlók kezdték „Bocinak” hívni a terméket, amit a vállalat 1928-ban be is jegyzett.
A név a hatvanas években került fel a csomagolás oldalára, majd 1994-ben a frontoldalára. Ugyanebben az évben a privatizációt követően a Nestlé égisze alá került a brand, amely 1998-ban emelte ki a Bocit a Szerencsi prémiumcsaládból, megalkotva az önálló márkát a máig ikonikus zöld háttérrel és az ízesített variációkkal.
A multinacionális háttértől az önálló magyar vállalatig
A márka életében a 2024-es év hozott gyökeres fordulatot, amikor a Boci a Nestlétől átkerült a magyar tulajdonú Cerbona portfóliójába. Mivel a korábbi tulajdonos csak az év végéig biztosította a gyártást, a legégetőbb feladat a minőségi és mennyiségi elvárásoknak egyaránt megfelelő bérgyártó partnerhálózat kiépítése volt.
A tulajdonosi döntés értelmében a márkaépítés és az operatív működés fókuszálása érdekében 2026 januárjában megalakult a Boci Csokoládé Kft. A beszállítói szerződések májusi átkötését követően a vállalat stabil működési alapot teremtett, így megkezdődhetett a márkastratégia átfogó újragondolása.
Fogyasztói kutatásra épülő portfólióbővítés
A stratégiaalkotást egy 600 fős, országos reprezentatív felmérés és négy online fókuszcsoportos kutatás előzte meg. A tanulságok rávilágítottak: a táblás csokoládé az élvezethez és a kényeztetéshez kapcsolódik, a fogyasztók pedig nyitottak az újdonságokra és a márkafüggetlen kísérletezésre. Ez komoly lehetőséget teremt a fiatalabb generációk megszólítására és a célcsoport szélesítésére.
A reakció nem kései: a Boci Csokoládé Kft. az átvett, kezdetben 15 elemből álló alapkínálatot 2026 év végére 28 állandó termékre bővíti, a szezonális ajánlatokon felül.
A 100 éves évforduló alkalmából a vállalat egy limitált kiadású jubileumi tejcsokoládéval készül, amely visszahozza a márka egyik korábbi ikonikus csomagolását. A különleges, arany részletekkel díszített csomagolás belsejében a Boci történetének mérföldkövei olvashatók. A centenáriumhoz kapcsolódóan Majoros Judit történész segítségével egy átfogó kiadvány is készült, amely a márka webshopjában lesz elérhető.
A Boci Csokoládé Kft. jelenleg beszerzési, értékesítési és marketingszervezetként működik, hat hazai és környező országbeli bérgyártó partnerrel együttműködve.
A vállalat hosszú távú célja azonban a saját gyártási kapacitás kiépítése. A cégvezetés jelenleg azt mérlegeli, hogy a technológiai fejlesztést zöldmezős beruházással vagy egy meglévő beszállítói partner felvásárlásával valósítsa meg. A tervek szerint a saját gyártás már 2027-ben elindulhat.
ChocoMe
Tizenhat évvel ezelőtt egy egyedi ötlet indította hódító útjára a chocoMe márkát, amely mára nemcsak a hazai édességpiac meghatározó szereplőjévé vált, hanem a nemzetközi élvonalba is betört.
A több mint 20 országba exportáló magyar manufaktúra alapító-tulajdonosa, Mészáros Gábor a szakma legmagasabb szintjét jelentő, úgynevezett „bean to bar” technológiában és tiszta alapanyag-filozófiában látja cége jövőjét.
Az induláskor a chocoMe a nagy, adagos méretű, gazdagon díszített táblás csokoládéival vált ismertté. Bár az alapító eredetileg közgazdász végzettségű, a csokoládékészítés iránti szenvedélye arra sarkallta, hogy idegen szakértők alkalmazása helyett maga sajátítsa el a mesterséget.
Neves francia és belga csokoládémesterektől leste el a szakma finomságait, majd a sikeres növekedést követően úgy döntött: a kész alapanyagok feldolgozásán túlmutatva a csokoládékészítés abszolút csúcsát veszi célba.
A „bean to bar” filozófia
Míg a csokoládémanufaktúrák többsége kész alapanyagokból dolgozik, a chocoMe maga szerzi be a nyers kakaóbabokat, és a pörköléstől, feltárástól kezdve a teljes feldolgozási folyamatot saját műhelyében ellenőrzi.
Szerettem volna képviselni a szakma csúcsát, és behozni Magyarországra egy olyan termékkészítési filozófiát, ami nem volt még ismert. A bean to bar folyamat során a teljes feldolgozást mi kontrolláljuk a manufaktúránkon belül
fejtette ki a tulajdonos.
A tömegtermelésben használt, a világtermelés 95%-át adó Forastero fajtával szemben a chocoMe a világ legnemesebb és legrégibb kakaóbab-genetikáira épít. A manufaktúra elsősorban a rendkívül ritka Criollo, valamint a Criollo és Forastero hibridjeként ismert Trinitario babokkal dolgozik.
A cég választása nem véletlenül esett a venezuelai ültetvényekre: a dél-amerikai országban kis területen rendkívül diverzifikált és gazdag aromaáramlatú kakaófajták találhatók. Jelenleg nyolc különböző ültetvényről származó alapanyaggal dolgoznak.
A kivételes alapanyag-minőség teszi lehetővé azt a radikálisan tiszta receptúrát, amellyel a chocoMe bean to bar termékei készülnek. A kész csokoládé kizárólag kakaóbabot és nádcukrot tartalmaz. A termékekhez semmilyen emulgálószert, vaníliát, mesterséges aromát vagy egyéb ízesítőt nem adnak hozzá.
A hagyományos édességipar több tízezer szereplőt számláló tömegpiacával szemben a „bean to bar” csokoládékészítés egy rendkívül szűk, exkluzív világ.
A chocoMe tulajdonosa szerint globálisan mindössze néhány száz olyan professzionális gyártó létezik, amely képes több tonnás volumenben, a kakaóbab saját pörkölésétől kezdve csúcsminőségű csokoládét előállítani – és a magyar manufaktúra büszkén tartozik ebbe a szűk elitbe.
A magyar manufaktúra célja, hogy a folyamatos innovációval és a prémium minőség iránti elkötelezettséggel továbbra is a nemzetközi elitben képviselje a magyar kézműves csokoládékészítést.
Milyen a piac jelenleg?
A Boci esetében az édesipar piaci stagnálás ellenére a vállalat növekedést tud felmutatni, amit egyértelműen a folyamatos termékfejlesztéseknek és az új kategóriákba való belépésnek tulajdonítanak.
Az újonnan bevezetett termékek (on-the-go szeletek, hozzáadott cukor nélküli táblák, új szezonális ajánlatok) kifejezetten jót tettek az értékesítési és eladási számoknak.
A Boci álláspontja szerint ebben a piaci környezetben a fejlődés és az előrejutás egyetlen működőképes útja a kínálat tudatos és folyamatos frissítése.
A chocoMe helyzetét nagyban befolyásolja nemzetközi beágyazottsága (20 országos jelenlét) és a repülőtéri értékesítés, amely a teljes árbevételük mintegy 35%-át adja.
A chocoMe az egyetlen magyar márka, amely nemcsak a budapesti, hanem a világ 22 nemzetközi repülőterén elérhető (Panamától és a Szent Martin-szigetektől kezdve Sierra Leonén át Mongóliáig).
A 2026. február 28-án kirobbant közel-keleti konfliktus következtében – bár az utasszámok nem feltétlenül estek vissza – a vásárlási hajlandóság drasztikusan lecsökkent a repülőtereken. A chocoMe top 5 vásárlói körét hagyományosan az arab régióból, Izraelből és Kínából érkező utazók alkotják. Az izraeli és közel-keleti utasok elmaradását minden repülőtéri kategória megérezte.
Bár a globális utasszámok már meghaladják a 2019-es (járvány előtti) szintet,
a travel retail szegmensben az utasok átlagosan 20%-kal kevesebb pénzt költenek, mint korábban.
A nemzetközi piacokon (Japántól Németországon át Kanadáig) az első félévben megtorpanás volt tapasztalható, de augusztustól kezdve meglepően komoly növekedést regisztráltak, így az év végére már optimistábban tekintenek.
