Örülnek a nemzetközi befektetők, a magyar költségvetési hiány jövő évi száma „négyessel” kezdődik, 4,9 százalék lesz, ez volt a piac óhaja, így reális maradt az euróbevezetési pálya. A részletekből sok minden ismert, sok minden viszont még nem, de az biztos, hogy igazságosabb, a szegényebbeket segítő szisztéma épül.
Magyar Péter miniszterelnök maga ismertette a 2027-es költségvetés fő számait. A következő napokban nagyüzemben folytatódott a kommunikáció, Magyar Péter és Kármán András, vagyis a kormányfő és a pénzügyminiszter sajtótájékoztatón, interjún, háttérbeszélgetésen magyarázta, „alábontotta” a fő számokat.
Ugyanakkor ez még mindig csak pár info, a teljes tervezetet,
a részletes adatsorokat csak novemberben ismerheti meg a közvélemény, és jelen esetben valóban nagyon fontosak lesznek a részletek.
A büdzsé azonban mindenképpen nagyon fontos mérföldkő volt az új kormány életében, hiszen ez volt az első olyan komoly tervezet, ami már tényleg
teljes egészében a Tisza elképzeléseit tartalmazta,
nem pedig egy vegyes év (a 2026-os) toldozgatását-foltozgatását.
A hiánycél most optimális
Egy költségvetés kismillió tételt tartalmaz, még egy zanzásított összefoglaló is ezerféleképpen elemezhető,
Ha a legfontosabb újdonságok felől közelítünk, maga a hivatalos kormányzati hiánycél, vagyis
a 4,9 százalékos deficit mindenképpen az élre kívánkozik,
hiszen ezt várta leginkább a sok Magyarországgal is foglalkozó befektető, elemző, hitelminősítő.
Talán furcsa ilyet mondani egy alapvetően azért magas hiányszámra, de talán ez a szám volt most az optimális. A 4,9 százalék olyan, mintha leült volna a sok befektető egy étterembe és a menüről lehetett volna választani. Alighanem valami ilyen konszenzusos kívánságszám jött volna ki. A kérdés már csak az, hogy a Tisza organikusan is idejutott volna, vagy mivel kitapintotta az elvárást, a gombhoz varrta a kabátot.
A piac ugyanis előzetesen egyre inkább bízott abban, hogy nem 5-össel, hanem 4-essel kezdődhet a deficitszám, de azért egy ennél jóval kedvezőbb (4,5-4,6 százalékos) hiánycél már nem lett volna hiteles. Ez egy olyan szám, ami jelzi, hogy
a kormány eltökélt, a 2030-ig tartó makrópályán már rögtön szeretne érdemi egyensúlyjavító lépéseket tenni, és ha most 2026-ról, 2027-re sikerült 2,6 százalékot javítani (vagyis 7,5 százalékról lejönni 4,9 százalékra), akkor a maradék években már elég lesz 0,6-0,7 százalékot korrigálni évente, és 2030-ra meglesz a nagy cél, a 3 százalékos hiány.
Árrés és rezsi
Ha még mindig a piac felől közelítünk, újdonság volt, és inkább pozitívum, hogy
a Tisza hozzá mert nyúlni az előző kormánytól örökölt, vélhetően a lakosság körében népszerű, de azért reformra szoruló tételekhez, így az anyák adómentességi szabályaihoz, az árrésstophoz, vagy éppen az Otthon Start programhoz.
Ugyanakkor a befektetők valójában azt gondolják, hogy az igazán fontos lépések, vagyis
a rezsicsökkentési rendszer átformálása szociális alapúra, vagy a személyi jövedelemadó progresszív kulcsai még szükségesek lesznek.
Itt kettős gondolatai lehettek a kormánynak: ne zúdítsunk túl sok mindent a lakosságra, főleg ne egy energiaválság kellős közepén, de közben azért jó lenne a négy éves ciklus elején bátrakat lépni, onnan még kiheverhető az átmeneti népszerűségvesztés. Végül győzött az óvatosság.
Természetesen az nem teljesen igaz, hogy az szja nem módosult, az új szja valójában kétkulcsos, ha tetszik, progresszív lett, de a minimálbéresek 9 százalékos és a nagyobb jövedelműek 15 százalékos kulcsa nem igazi progresszió, inkább csak egy kedvezmény a nehéz helyzetűeknek, vagyis egy gálánsabb adójóváírás
Béremelések és a Wekerle program
A sok váratlanul magas szociális jellegű tétel, akár kiadásnövelésről, akár bevételkiesésről beszélünk, vagyis
a minimálbéresek adócsökkentése, a rendvédelmi dolgozók, a pedagógusok, az egészségügyi szakdolgozók és a kulturális életben dolgozók béremelése, a családi pótlék duplázása, a minimális nyugdíj négyszerezése társadalmilag érzékeny és aligha megkérdőjelezhetően szükséges lépések voltak.
Ugyanakkor kevesebbet tudni még az olyan átalakításokról, ahol
az Otthon Start program helyett jön a Wekerle program.
Azt hallottuk, hogy az ügyeskedők és a bankok kevesebbet nyernek majd, de, hogy
pontosan milyenek lesznek a szabályok, az újabb hitelkonstrukcióknál, vagy az energiamegtakarítási támogatásoknál és a nagy meglepetésre visszahozott lakástakarékos rendszernél, az nagyon fontos részlet lesz.
Végezetül az egész kiadási oldal legnagyobb kérdése, hogy azok a hatalmas tételek, amelyeket úgy fogalmaz meg a kormány, hogy spórolunk magunkon, mennyire lesz hiteles.
A Tisza azt ígéri, hogy nem lesznek túlárazott közbeszerzések, nem lesz lopás és nem lesz korrupció. Van, ahol látszik a spórlás lehetősége, 2027-ben már nem jelentkeznek olyan tételek, mint a választás előtt kiosztott fegyverpénz, nem kell megint Havária Alapot létrehozni, nem kell 300 milliárd forintot visszafizetni azon adózóknak, akiket az Európai Bíróság megvédett (szabálytalan szén-dioxid adó, jogtalan bányajáradék). Nem lesz annyi a kormányzati kommunikációs költség, a köztévé finanszírozásának egy része is kihúzható, de azért itt sok a kérdés: milyen soron lesz a túlárazások elkerülésének megtakarítása?
Adóemelések is jönnek
A rendkívül ingerült költségvetési vitában, ahol alighanem a „hazudik” szó többször hangzott el, mint a „bevétel”, többféleképpen lehetett értékelni, hogy
a társasági adó szolid emelése (a 180 milliárd forintnál nagyobb forgalmú cégeknél), a sporttámogatások átalakítása, a lakástámogatási rendszer reformja akkor most hoz, vagy visz. A miniszterelnök természetesen a pozitív összhatásokat látta, az ellenzéki felszólalók pedig kárvallott magyar vállalkozásokat vizionáltak.
Ezekről majd mindenképpen szükségesek lesznek a részletek, ahogyan a legnagyobb információhiány a kormányfő által olykor az adóalanyok egyes körét erősen kárhoztató stílusban előadott adóemeléseknél látszott.
A bányacégek a természet károsítói voltak a beszédben, a bankok, az energiacégek, a láncok nagyon gazdag, nyereséges társaságokként, a reklámbevételt elérő médiacégek ingyenélőkként tűntek olykor fel.
Pedig, ha a médiacégek nem fizettek eddig reklámadót, az nem jelenti azt, hogy ne fizették volna meg az összes társaságokra vonatkozó adót, és lehet, hogy a META úgy vitt el reklámbevételt, hogy Magyarországon nem fizetett adót, de az eleve nehéz helyzetben levő magyar médiacégek ugyanúgy fizetnek hazai adókat, a munkavállalók, a nyereség után, számukra egy óriási adóteher végzetes lehet.
Vagy ha az energiacégekről vagy a bankokról úgy látja a kormány, hogy ők még terhelhetők, az nem jelenti azt, hogy eddig ne ők vállalták volna (természetesen kényszerűen) a különadók legnagyobb terheit, biztos, hogy be lehet majd szedni tőlük még 100 milliárdot.
Ráadásul minden adóemelésnél ott van még potenciálisan az ellenreakció, ha nő a jövedéki adó, akkor nem szorítja-e ki a legális termékeket a zárjegynélküli cigi és a pancsolt pálinka?
Ha a gazdagok vagyonadót is kapnak a nyakukba, azt szépen befizetik, vagy majd eltüntetnek ezt-azt külföldre?
Ezeket majd meglátjuk, és a szakmáknak, jogászoknak, tanácsadóknak, adószakértőknek is lesz lehetősége a következő időszakban és főleg majd a részletes tervezet ismeretében ezeket kommentálni, megszakérteni.
Visszatérhet a növekedés
Ugyanakkor azt ne tagadjuk le, hogy ha tartható, akkor tényleg szép ma a pálya, végre visszatérhet a gazdasági növekedés (2,4 százalék 2027-ben), még akkor sem lesz magas a jövő évi infláció (3 százalék), ha az árrések kivezetését is át kell vészelni, és mivel az alacsonyabb jövedelmeknél marad több pénz, ők abból elég sokat elfogyaszthatnak, meglehet a 4 százalék feletti (egészen pontosan 4,1 százalékos) fogyasztás-bővülés. Csökkenhet az államadósság, tovább apadhat majd a hiány.
Mindezt úgy, hogy közben tombol egy brutális energiaválság, vagyis a rezsicsökkentés jövőre még több állami forrást emészthet fel.
Alapvetően pozitív fogadtatás
Ami azonban mindenképpen pozitív, hogy az első piaci reakciók alapján a befektetők nem csalódtak, nem vesztették el a hitet az euróbevezetés realitásában.
A költségvetés nagyon, de nagyon sok még korábban be nem jelentett elemet tartalmazott, de fundamentálisan azért annyira nem lepte meg a piacot, és mivel a piacnak eleve volt egy megelőlegezett bizalma, ez most valójában egy jó hír, mert úgy fordítható le, hogy magasak voltak az elvárások, de a kormány vállalta, hogy felzárkózik azokhoz.
