Százezrek tüntettek békésen fokozott rendőri készültség mellett a francia nagyvárosokban a szakszervezetek által a megélhetési gondok miatt meghirdetett demonstrációkon, amelyekhez ismételten csatlakoztak az egykori sárgamellényesek, a diákok, valamint klímaaktivisták és ultrabaloldaliak, akik közül a menetek végén többen összecsaptak a rendfenntartókkal.
„A felvonulások rendben zajlottak” – közölte Laurent Nunez belügyminiszter.
A múlt szombati zavargások és fosztogatások elkerülése érdekében a belügyminisztérium 70 ezer rendfenntartót vezényelt az utcákra, ami 20 százalékkal több, mint egy héttel ezelőtt.
MTI/EPA/Guillaume Pinon
A demonstrálók száma nem változott az egy héttel korábbihoz képest. A legnagyobb francia szakszervezet szerint 800 ezren vonultak utcára, pont annyian, mint múlt szombaton. A belügyminisztérium 410 ezer tüntetőt számolt össze, míg az előző héten 550 ezret.
Azokban a városokban, amelyekben a hatóságok engedélyezték a demonstrációkat, a felvonulások zöme békésen zajlott, egészen késő délutánig, amikor a francia tiltakozásokon megszokott módon fekete ruhás rendbontók jelentek meg. A rendőrség szerint Párizsban – ahol a szervezők szerint 250 ezren, a rendőrség szerint 110 ezren tüntettek – „több mint 500 huligán” támadt a rendőrökre az esemény után, s megpróbáltak megtámadni egy autószalont is.
„Ahogy előre láttuk, több veszélyes csoportosulás is volt, olyan, többségében feketébe öltözött emberek, radikális szélsőbaloldali, aktivisták, akik köré néha ultraradikális elemek gyűltek”
– mondta sajtótájékoztatóján a belügyminiszter.
Párizson kívül a déli Marseille-ben, a délnyugati Toulouse-ban, a délkeleti Nizzában és a közép-franciaországi Tours-ban is történtek összecsapások a tüntetéseket követően.
A belügyminiszter azt mondta: az országszerte szervezett 289 tüntetésen 1000 embert őrizetbe vettek, míg múlt szombat este ugyanekkor 385 letartóztatott ember volt. Laurent Nunez kijelentette, hogy „számos fosztogatást sikerült megakadályozni”.
„A rendfenntartók beavatkozásának köszönhetően nem történtek olyan támadások, amelyek középületeket, például városházákat vagy rendőrőrsöket céloztak, mint október 17-én”
– jelentette ki a miniszter, aki a múlt hétvégi zavargások után benyújtotta a lemondását, amelyet nem fogadott el a köztársasági elnök.
„Mindazonáltal sajnáljuk az egyes városokban okozott károkat vagy üzletek kifosztását” – tette hozzá, kiemelve, hogy a károk mértéke jóval kisebb, mint a múlt héten.
Laurent Nunez azt is bejelentette, hogy két ember súlyosan megsérült Toulouse-ban és Clermont-Ferrand-ban.
Hat hónappal a köztársaságielnök-választás előtt a radikális baloldal vezetője, Jean-Luc Mélenchon – aki a felmérések szerint jelenleg a második helyen követi az élen álló Marine Le Pent – a mozgósítást megpróbálja politikailag kihasználni.
A párizsi menet élén vonuló ellenzéki politikus úgy vélekedett, hogy
Emmanuel Macron államfőnek még van ideje engedni (a követeléseknek), és meg fogja érteni, hogy ez (a tüntetés) minden héten meg fog ismétlődni”, és „az általános sztrájk már a nyakunkban van.
A középiskolások által indított tiltakozási mozgalom több mint egy hónappal ezelőtti kezdete óta a kormány Mélenchont és pártját, az Engedetlen Franciaországot vádolja azzal, hogy szítja az erőszakot.
Párizsban és más nagyvárosokban a múlt heti fosztogatásoktól tartó kereskedők fa- és fémtáblákkal fedték be a kirakataikat, hogy elriasszák az esetlegesen csoportosan érkező vandálokat, akik a múlt hétvégén országszerte mintegy háromezer boltot fosztottak ki, és több száz millió eurós kárt okoztak, s ezzel elvonták a figyelmet a tömegtüntetésektől.
A médiafigyelem ezen a hétvégén a közép-franciaországi Orléans felé irányul, ahol szombaton elkezdődött a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Nemzeti Tömörülésnek a kétnapos kongresszusa, miközben egy rasszizmusellenes békés megmozduláson a rendőrség szerint 13 ezren, a szervezők szerint 26 ezren vettek részt, köztük a Szocialista Párt főtitka, Olivier Faure és a legnagyobb szakszervezetnek, a CGT-nek a vezetője, Sophie Binet.
Szombat este a pártelnöki tisztségért egyedüli jelöltként induló Jordan Bardellát a szavazatok csaknem 99 százalékával újraválasztották a párt vezetőjének, a részvételi arány közel 68 százalékos volt, a kongresszus megszervezésével megbízott Yoann Gillet képviselő által bejelentett eredmények szerint.
