A súlyos szív-érrendszeri katasztrófák több mint 99%-a előtt már évekkel korábban jelen van legalább egy mérhető kockázati tényező. A szakértők szerint a legnagyobb veszélyt a „jó lelet csapdája” és a folyamatos, 24/7 életmód-terhelés jelenti.
A szívinfarktus és a stroke a legtöbb ember fejében még mindig hirtelen, sorscsapásszerű tragédiaként él: egyik nap még minden rendben van, másnap pedig megtörténik a baj. Aki azonban elhiszi ezt a mítoszt, az sokszor az egészségével és az aktív éveivel fizet érte. Egy friss, nemzetközi adatokra épülő elemzés végleg megdönti a tévhitet:
a súlyos események döntő többsége nem egyik napról a másikra keletkezik, hanem hosszú idő alatt felépülő, biológiai folyamatok végpontja.
Drámai adatok: A tragédia nem hirtelen jön
Egy közelmúltban publikált, több mint 9,3 millió ember adatait feldolgozó nemzetközi elemzés azt vizsgálta, hogy az első szívinfarktus, stroke vagy szívelégtelenség előtt milyen gyakran volt jelen már korábban is mérhető kockázati tényező.
Az eredmények megdöbbentőek: az érintettek túlnyomó többségénél (több mint 99%-ánál) már évekkel a súlyos esemény előtt kimutatható volt legalább egy rizikófaktor. Ez azt jelenti, hogy a kockázat sok esetben jóval a diagnózis előtt megjelenik a szervezetben – akkor is, ha a páciens közben teljesen panaszmentes.
A „jó lelet csapdája”
A meglepetésszerű esemény a legdrágább, hiszen gyakran azonnali és visszafordíthatatlan következményekkel jár – figyelmeztetnek a szakértők.
Sokan azért hiszik magukat alacsony kockázatúnak, mert a rutin labor- vagy egyéb vizsgálati eredményeik nem mutatnak kirívó eltérést. Ezt a jelenséget nevezik a „jó lelet csapdájának”.
A „csillagmentes lelet” sokszor hamis biztonságérzetet ad. Hajlamosak vagyunk megnyugodni, ha az értékeink a normál határokon belül maradnak. A referenciatartomány azonban csupán azt mutatja meg, hogy egy adat statisztikailag az átlagba esik, de ez korántsem jelenti azt, hogy az a mi szervezetünk számára hosszú távon is optimális vagy biztonságos
magyarázza Dr. Balázs Anna, a CMC Déli Klinika orvosigazgatója.
A szakember szerint a kockázat ritkán egyetlen, drasztikusan rossz szám kérdése. Sokkal inkább arról van szó, hogy több, „éppen csak kedvezőtlenebb” apró jel adódik össze.
Képzeljük el, hogy a vérnyomás egy kicsit feljebb csúszik – például egy 130/85-ös értékre sokszor még legyintünk, mondván, ez még nem magas. Eközben a vércukor és a vérzsírok szintje a felső tartomány felé mozdul, a testösszetétel pedig finoman romlani kezd. Ezek az értékek külön-külön talán nem adnak okot azonnali aggodalomra, együttesen viszont egy olyan láthatatlan láncreakciót indítanak el, amely évtizedes távlatban drasztikusan megnöveli a szívinfarktus vagy a stroke kockázatát
teszi hozzá Dr. Balázs Anna.
A 24/7 terhelés: Amikor a szervezet sosem pihen
A csendes romlást a modern kor „24/7 terhelése” gyorsítja fel a leginkább. A mai életmód sok embernél biológiai értelemben nem engedi lezárni a napot. A késő esti aktivitás, a késői étkezések, az alvási ritmus megváltozása és a folyamatos idegrendszeri készenlét (stressz) a szervezetet egy olyan anyagcsere- és gyulladásos állapot felé tolja, amely a rutinlaborban sokáig alig látható, de a kockázati mintázatokban és a trendekben már élesen kirajzolódik.
A folyamat „láthatatlan szakasza” az egyik legveszélyesebb, ugyanakkor a legfontosabb időszak is, hiszen itt még érdemben megállíthatók a súlyos betegségekhez vezető folyamatok.
A modern egészségmegőrzés – vagyis a longevity szemlélet – lényege, hogy ne várjuk meg a konkrét betegséget és a diagnózist. Sokkal fontosabb azt látnunk, mekkora nyomás nehezedik éppen a szervezetünkre, elindult-e egy csendes romlás a háttérben, és van-e még időnk visszafordítani a folyamatot a baj bekövetkezte előtt. Az egyéni rizikóelemzés célja nem a félelemkeltés, hanem a rejtett kockázat korai láthatóvá tétele. A komplex szív-érrendszeri rizikótérkép a klasszikus paraméterek mellett különböző biomarkereket, testösszetételt, gyulladásos terhelést és időbeli tendenciákat is vizsgál, hiszen a kockázat a változások irányából diagnosztizálható
hangsúlyozta a szakember, az Élj hosszabban és jobban – Complex Longevity program szakmai vezetője.
A legfontosabb üzenet: a szív-érrendszeri rizikó adatalapú, komplex feltérképezése nem pánikot kelt, hanem éppen ellenkezőleg – egy sokszor életmentő mozgásteret és időablakot biztosít a baj elkerülésére.
