Legnagyobb és egyúttal a külvilág felé leginkább kitett szervünk a bőrünk, melynek felülete 1,5-1,8 négyzetméter. Egy európai szakmai szervezet, Az Európai Bőr- és Nemikórtani Akadémia (EADV) majd 45 ezer embert felölelő tavalyi felmérése szerint a 18 évesnél idősebb európaiak majd felének volt legalább egy bőrbetegsége a vizsgált évben. Ehhez képest, legalábbis hazánkban mennyire tartják fontosnak az emberek a bőrükre való odafigyelést, azt, hogy a bőrbetegségek közegészségügyi prioritásnak számítsanak – kérdezem Holló Péter professzort, a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának igazgatóját.
A számos felvilágosító kampánynak köszönhetően a hazai lakosság egészségtudatossága nőtt az elmúlt években. Fontos ugyanakkor meghatározni, mit nevezünk ebben az esetben bőrbetegségnek. Ha néhány megfigyelésre javasolt anyajegyet is idesorolunk, amivel adott esetben a páciens bőrgyógyászati kontrollra megy, akkor érthetőek ezek a magas arányok. A bőrbetegségek iránti érdeklődés hagyományosan magas a laikusok körében. A megfelelő tájékozódásban segítenek a felvilágosító kampányok, s a Magyar Dermatológiai Társulatnál jelenleg is folyik egy ilyen kampány a bőrrák és a napozás összefüggéseiről, az anyajegyek vizsgálatának szükségességéről. Ez a „rút kiskacsa” kampány, ami nagyon egyszerűen és közérthetően hívja fel a figyelmet a többi közül kilógó, máshogy kinéző anyajegyek okozta veszélyekre.
A daganatterápiában hatalmas a fejlődés
Melyek hazánkban a leggyakoribb bőrproblémák és van-e olyan, ami nálunk jellegzetesebb, mint másutt?
A hazai lakosság bőrproblémái lényegesen nem térnek el a közép-európai régió más országaiban tapasztaltakhoz képest. Az előbb említett felvilágosító kampányoknak köszönhetően a bőrgyógyászati rendelésekre érkezők nagy részét az anyajegyszűrésre érkezők teszik ki. A konkrét betegségek közül talán a leggyakoribbak a különféle ekcémás tünetek, ugyancsak elterjedt a pikkelysömör, ami a népesség 1,5-2 százalékát érinti, de gyakoriak a különböző fertőzéses bőrbetegségek, mint a vírusos szemölcsök, illetve a gombás fertőzések, mint a lábgomba, ami népbetegség.
Ahogy az említett kampány is a napozás ártalmaira hívja fel a figyelmet, érdemes arról is beszélnünk, hogy a bőrrákok kezelésében az utóbbi években jelentős előrelépés történt.
A napozás kapcsán legtöbbször a bőrdaganatokról és a bőr öregedéséről szoktunk beszélni, de azért tudni kell, hogy lényegesen több bőrbetegségnek van köze a napozáshoz és az UV sugarakhoz, ezek közül vannak, amelyek súlyosbodnak a napsugarak hatására, de van jó néhány olyan bőrbaj is, mint például a pikkelysömör, ami javul.
A bőrdaganatoknál látható eredménye van sok országban a kampányoknak: ahol hatékony a felvilágosító munka, ott statisztikailag kimutatható, hogy a melanomát korábbi stádiumban ismerik fel. Most is hangsúlyozzuk, hogy az időben való felismerés és időben való eltávolítás mind a mai napig az egyetlen biztos gyógymódja a melanomának, de ez a többi, kevésbé rosszindulatú bőrdaganatra is vonatkozik. Szerencsére a melanoma gyakoriságának növekedése már Magyarországon is lassulni látszik, mely talán az első jele a felvilágosító munka hatásosságának. Ez azt is jelenti, hogy sok olyan bőrelváltozást távolítanak el, amelyekből később melanoma is kifejlődhetne. Az elmúlt években az áttétes bőrdaganatok gyógyszeres kezelésében is valóban hihetetlen fejlődés történt, ami egy teljesen új felfogásnak köszönhető.
Egyes esetekben felismerik a daganat genetikai állományában történt eltérést és célzottan tudják gátolni a daganat növekedését, vagy pedig az immunrendszer gyógyszeres serkentésével a saját védekező mechanizmusok válnak képessé arra, hogy megtámadják a daganatot. Ezt a módszert egyébként sokféle ráknál kezdik mostanában alkalmazni, de a melanoma az első volt, ahol a módszer sikerre vezetett. Mára a laphámrákban és a hazánkban leggyakoribb rosszindulatú bőrelváltozásban, a bazaliómában is sikerrel alkalmazunk ilyen immunkezelést, de más, ritkább karcinóma esetében is törzskönyveztek már ilyen terápiát.
Nemcsak a rákkezelés, hanem a felismerés is fejlődött, amiben, ha jól tudom, például a mesterséges intelligenciát is segítségül hívták.
Ez az eszköz, nevezetesen a mesterséges intelligencia egyre jobban be fog kerülni a mindennapokba az egészségügyben is, méghozzá a döntéstámogató rendszerek révén, amelyek jelentős mértékben megkönnyítik az orvosok munkáját. A mesterséges intelligencia alapú megoldások például kiemelik a sürgős ellátásra szoruló betegeket és előre sorolva gyorsan orvoshoz juttatják őket. Itt a Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikáján az elmúlt hónapokban kezdtünk tesztelni egy olyan mesterséges intelligencia alapján működő rendszert, ami a páciensek által beküldött képekből képes felismerni a leggyakoribb bőrbetegségeket. A betegek így az ellátó orvoshoz már egy javasolt diagnózissal kerülnek. Persze a végső szót mindig az orvos mondja ki, de ez a lehetőség lényegesen felgyorsítja az ellátás folyamatát.
Egy idei amerikai hír arról szól, hogy bőrrák elleni vakcina fejlesztésén is dolgoznak.
Sokkal régebben zajlanak ilyen irányú kutatások, sőt klinikai vizsgálatban számos beteg kap ilyen kezelést a világban. Több fajtája ismert a melanóma ellenes vakcináknak. A COVID-oltások kapcsán megismert mRNS technológiával is intenzíven kutatják a melanóma elleni oltás lehetőségét és ígéretes kezdeti eredményekről is beszámoltak. Hogy mikorra lesz ebből széles körben alkalmazható vakcina, még kérdéses. Ezen felül más technológiákat is vizsgálnak, amelyekből akár széles körben alkalmazható melanóma elleni vakcina is születhet, mely a szervezet immunképességét teszi képessé arra, hogy leküzdje a daganatot.
A pikkelysömörösök 90 százaléka hosszútávon tünetmentes lehet
Van-e előrelépés a pikkelysömör kezelésében?
A betegség ellen fejlesztett gyógyszerek előállítása terén az elmúlt másfél évtizedben nagy fejlődés történt. Olyan célzott immunkezeléseket lehetővé tevő készítmények kerültek piacra, amelyekkel a gyulladás kialakulásáért felelős jelátvivő molekulák receptorait tudjuk gátolni. Ezeket a biológiai terápiákat a különböző gyulladásos betegségeknél már korábban elkezdték alkalmazni és a bőrgyógyászatnak itt is úttörő szerepe volt. A pikkelysömör révén nagy számú betegen a bőrgyógyászat tudta elsőként alkalmazni a célzott immunterápiákat, amelyek hatásosan képesek tünetmentessé tenni a betegeket egy olyan betegségben, amely ellen korábban nem léteztek ilyen szinten hatásos kezelések. Ma egy ilyen gyógyszerrel a betegek közel 90 százalékának azt tudjuk ígérni, hogy hosszútávon tünetmentes, vagy majdnem tünetmentes lesz a bőrük. Ez egy olyan betegnek, akinek a bőrfelületét 60-80 százalékban pikkelysömörös tünetek borították, emellett súlyos izületi gyulladása is volt, amely a mindennapi tevékenységét és önellátását lehetetlenné tette, óriási lehetőség.
A pikkelyömör ellen ráadásul mára ezeknek a biológiai gyógyszereknek a sokadik generációja kerül forgalomba, melyek újabb és újabb pontokon támadják sikeresen a betegséget. A hagyományos gyógyszerekhez képest már kezdetben is jóval kevesebb mellékhatással bíró biológiai szerek ilyen szempontból tovább fejlődtek. A pikkelysömör mellett egyébként az egyéb gyulladásos és autoimmun eredetű bőrgyógyászati kórképekben is kiterjedten alkalmazunk ilyen immunkezeléseket.
A születést követően sok tényező befolyásolja, hogy milyen mikroba populáció telepszik meg a bőrükön. Mennyire igaz, hogy bizonyos mikrobák a bőrön meghatározott bőrbetegségekhez vezetnek és ezt mennyiben lehet a kezeléseknél figyelembe venni?
A különböző kórokozók kimutatásáról is sokkal többet tudunk ma már. Éppen a COVID járvány kapcsán, a koronavírus kimutatása miatt vált közismertté a PCR módszer, amely forradalmasította a kórokozók meghatározását a bőrön is. Ezzel a módszerrel vizsgálva a bőr felszínén élő kórokozók összetételét ma már részletes képet tudunk kapni. Közülük van, amely valamely bőrbetegség kialakulásában játszhat szerepet, vagy akár éppen a betegség hatására jelenik meg a bőrön. Egy gyulladt bőrön teljesen más mikrobák élnek, mint egy ép bőrfelületen.
Mindenütt előre törnek a biológiai kezelések
Ha már említette a COVID-ot, amelyen még nem vagyunk teljesen túl, egyes hírek szerint egyes bőrtünetek esetén akár 50 százalékkal is megnőtt a COVID-fertőzés kockázata, s ezek között az akne, a pikkelysömör, a lupusz, vagy az atópiás dermatitisz szerepelt. Ezt a hazai beteganyagnál is tetten lehetett érni?
Ezek az adatok félrevezetőek és nem ennyire egyértelműek. Egy súlyos autoimmun betegséggel élő, – például egy lupuszos – beteg immunrendszere nem képes rendesen védekezni a fertőzések ellen, s különösen nem, ha épp olyan gyógyszereket kap, amelyek elnyomják az immunrendszert. Tehát ők valóban jobban kitettek a COVID betegségnek. A pikkelysömörösök között ugyanakkor nem volt több és súlyosabb COVID betegség. Nem a bőr, hanem az immunrendszer általános állapota határozza meg, hogy ez a fertőzés hogyan képes megbetegíteni az egyes embereket.
Külföldön léteznek már olyan képalkotó módszerek, amelyek helyettesíthetik a sok bőrbetegség megállapításához szükséges apró sebészeti beavatkozást, a biopsziát, szövetkimetszést.
Nálunk a Semmelweis Egyetemen, a klinikánkon is folynak fejlesztések, melyek során olyan képalkotó vizsgáló módszereket próbálunk létrehozni, amelyek adott esetben akár egy szövettani mintavételt is helyettesíteni tudnak, vagy egy bőrdaganat kiterjedését a bőrben pontosan meghatározni s ezáltal a műtét sikerességét is javítani képesek.
Sokakat érint még az allergia. Mennyire marad ez továbbra is kínzó gondja sokaknak?
Az allergia kialakulása is egy immunrendszeri folyamat eredménye. A különböző allergénekkel megnövekedett környezeti terhelés ugyanakkor valóban az allergiák rohamos terjedését eredményezi. Ha megtaláljuk az allergiás folyamat kulcsfontosságú jelátviteli molekuláját, a biológiai terápiák ezt is gátolni tudják. Az allergiások számára évek óta létezik már nagyon hatásos ilyen kezelés, amelyik például a csalánkiütésesség egyik formájában alkalmazható.
Mely bőrgyógyászati területeken várja a következő években a legnagyobb tudományos előrelépést?
A bőrdaganatok kezelésében, kiemelve a melanómát, illetve a gyulladásos bőrbetegségek terén újabb és újabb szerek várhatók.
A biológiai terápiák egyre inkább bekerülhetnek a ritkább kórképek kezelésébe, így ezeknél is jelentős előrelépés várható. Olyan kismolekulasúlyú gyulladáscsökkentő szerek is a láthatáron vannak, amelyek a gyulladásos folyamatoknak – szemben a biológiai terápiák által gátolt sejtek közti jelátviteli utakkal – a gyulladásos sejteken belüli lépéseit képesek gátolni.