A Fehér Házat Trump most nagyon átalakíttatja, de Kennedyék nyúltak hozzá a leginkább

Sok elnöki palotát illetnek névvel, de mind közül talán a legismertebb a Fehér Ház. Ugyan az épület mindig is fehér színű volt, a hivatalos elnevezést 1901-ben Theodore Roosevelt elnök vezette be. Ha valamit a Fehér Ház közöl, az az Amerikai Egyesült Államok hivatalos álláspontja. A Fehér Ház azonban egy épület. Egy olyan épület, amelyet történelme során számtalanszor átalakítottak, kiegészítettek, ahogy az napjainkban is történik, amikor Trump elnök a Keleti Szárny régi épületei helyére egy hatalmas báltermet építtet. Hogyan alakult ki ez az épület, és milyen részei vannak?

A város, ahol az épület található, Washington DC, azaz Discrict of Columbia, az Egyesült Államok fővárosa. A főváros helyét 1790-ben jelölték ki, kiszakítva Maryland és Virginia államból egy szabályos 100 négyzetkilométeres négyszögletes alakú területet.

A történelmi dél és észak, azaz az USA két nagy régiójának a határán fekszik, és egy politikai kompromisszum  eredményeként jött létre. Columbia kerület, azaz District of Columbia ma már nem szabályos négyszög alakú, mert egy sarka a Potomac folyó délnyugati oldalára esett, és ezt a részt 1847-ben Virginia visszakapta.

Ezen kerületen belül jelölték ki a főváros, Washington helyét. Washingtont a 18. században tervezték, mégpedig francia építészek Pierre Charles L’Enfant vezetésével.

Itt jelölték ki az Egyesült Államok szövetségi hivatalait, elsőként valójában pont az elnöki rezidencia helyét. Magára az épületre kilenc javaslatot nyújtottak be, a nyertes James Hoban ír-amerikai építész lett.

A Fehér Ház – amit a tévében látunk

A Fehér Ház alapkövét 1892. október 13-án tették le, és ez volt az első középület az újonnan megalakított városban. Az alapkőletételi ceremóniát George Washington elnök szabadkőműves ceremónia keretében vezette le.

Az elnöki rezidencia megtervezésénél igencsak érdekes szempontokat vettek alapul. Az USA már akkor demokrácia volt, azaz az elnököt választották, akkor, amikor szinte minden más államban királyok, császárok uralkodtak, jobbára abszolút módon. Igaz akkor még egy abszolút monarchia sem volt hermetikusan elzárva az alattvalóktól, ez a XX. században alakult csak ki. Az USA elnökéhez is sokkal szabadabban közel lehetett kerülni, ezért az épület a XIX. század közepén elég nyitott volt, könnyen be lehetett sétálni. Állítólag Lincoln elnököt kifejezetten zavarta, hogy reggelente rengeteg álláskérő kereste meg.

Ennek ellenére a palotát (mert valójában a Fehér Ház egy palota) úgy tervezték és építették meg, hogy az ide érkező vendégekben egyfajta félelmet keltsen. Az építészeti kialakítására a minta egy írországi palota, a Leinster House, a mai ír parlament épülete volt hatással.

Az építkezés 8 évig tartott, és csak 1800. november 1-én adták át a házat, ami tulajdonképp a televízióban látható „magépület”. Ekkor még nem nevezték Fehér Háznak, bár a színe már ekkor is fehér volt, és bár sokféle elnevezéssel illették, hivatalos neve nem volt. A megépítése után azonnal bővíteni kezdték, oszlopsorral rejtették el az oldalsó kiszolgáló épületeket, így például az istállót is. (Akkor a közlekedéshez lovakra volt szükség, azokat is a ház közelében kellett tartani.)

A vadonatúj épület nem volt sokáig érintetlen. A frissen önállóvá váló USA és Anglia 1812-ben háborúba keveredett egymással, ami alatt 1814-ben az angol csapatok megszállták Washingtont is, és ha már ott voltak, a várost és benne a Fehér Házat jó alaposan kifosztották, majd ez után fel is égették. Az amerikai elnöki palotából csak a külső falak maradtak meg.

A házat tehát ekkor újjá kellett építeni, ez 1817-re készült el. Nem sokkal később 1824-ben a déli félkör alakú, 1829-ben az északi portikusz, oszlopos előcsarnok készült el. A következő évtizedekben a Fehér Ház az elnök hivatali lakhelye lett, de az elnök munkahelye nem itt, hanem a Capitoliumban volt, ami a Képviselőház és a Kongresszus épülete. Az elnöki személyzet a Fehér Ház II. emeletén dolgozott.

A főépület a XX. században sem maradt egyébként változatlan, 1927-ben beépítették a padlást, ahol lakóhelységeket alakítottak ki. Hosszúkás ablakokat helyeztek el a tetőzeten, illetve Truman elnök számára egy újabb erkélyt is építettek.

Azonban Truman elnök alatt, 1948-ra a főépület gyakorlatilag az összeomlás szélére került, a sok toldozás, foldozás, ráépítés és a közel másfél évszázados múlt miatt. 1949 és 1952 közt a Fehér Ház központi részét teljesen átépítették, a külső falak kivételével mindent, a belső falakat, a födémeket is lebontották, és egy új, acélvázas belső szerkezetet építettek. Ha már kibelezték az épületet, akkor lefelé, a föld alá újabb két szintet építettek be.

Az épület ma hat szintes és folyamatosan változik. A mai épületben 132 szoba, 35 fürdőszoba és 6 szint található, emellett 412 ajtó, 147 ablak, 28 kandalló, 8 lépcsőház és 3 lift.

Ha változik az elnök személye, a Fehér Ház dolgozói hat óra alatt ki és beköltöztetik az új lakókat, és elvégzik a kisebb átrendezéseket. Az egyes elnökök, illetve a feleségeik ezen felül folyamatosan kisebb nagyobb átépítéseket hajtottak végre, a saját és a kor ízléséhez formálták a belső tereket, termeket rendeztek át. Az egyik legnagyobb szabású átrendezést, felújítást Jacqueline Kennedy hajtotta végre. A ház belső elrendezésére az is hatással volt, hogy az adott elnöknek mekkora a családja. A kisebb nagyobb átrendezések hagyománya ma is él, annak ellenére, hogy az épületet műemlékké és múzeummá minősítették. Trump elnök és felesége különösen rengeteg változtatást hajtott végre.

A Nyugati Szárny

Az egyre bővülő elnöki stáb miatt – az Egyesült Államoknak európai értelemben vett kormánya nincs, az USA klasszikus elnöki köztársaság, azaz az elnök és a stáb kormányzati szerepe kiemelkedő – a központi épület a XIX. század végére zsúfolttá vált, ezért felmerült a bővítés lehetősége. Több elképzelés után Theodore Roosevelt építtetett két szárnyat az épülethez. A nyugati oldalon alakították ki azt a szárnyat, amely az elnök és a stábjának a munkahelye lett. Ezt Magyarországon talán leginkább az „Elnök emberei” című sorozatból lehet ismerni, e sorozat angol neve egyébként az épületrészre utal, „West wing”.

A nyugati szárny 1901-ben lett kész, itt helyezték el az elnök és a stáb dolgozószobáit. A szinte vadonatúj épületrészt már 1909-ben Taft elnök átalakította, és ekkor épült meg az első Ovális Iroda. Az alakja azért lett a legendák szerint ilyen, hogy az elnök ezzel is elbizonytalanítsa az ide érkező látogatókat, külföldi nagyköveteket, egyéb magas rangú vendégeket. Ennek az elnöki dolgozószobának azonban volt egy nagy hiányossága, nem volt ablaka, csak a tetőn lévő ablakokból kapott fényt. (A Fehér Házban több ovális alakú szoba is van, a főépületben is található három, a földszinten a diplomáciai fogadószoba, az emeleten a Kék szoba és a második emeleten a Sárga ovális szoba, de ezek közül egyik sem „az” Ovális iroda.)

A nyugati szárny 1929. december 24-én leégett, tehát újra kellett építeni. Az új nyugati szárny több szintes lett, ennek keretében 1933-ban Franklin D. Roosevelt áthelyeztette az Ovális Irodát a mai helyére, ahol már voltak rendes ablakok is, és a mai napig ez a híres, hírhedt Ovális Iroda.

Az Ovális Irodának és a nyugati szárnynak van egy nagyon érdekes építészei hiányossága, közvetlen átjárás a központi épület és a nyugati szárny közt nincs. Az épület két része közt egy oszlopos, oldalról nyitott folyosón át – amelyet még 1801-ben építettek az akkori istállók elrejtésére – lehet közlekedni.

Az 1933-as átépítéskor a nyugati szárnyba még egy úszómedencét is beépítettek, aminek gyakorlati okai voltak. Roosevelt elnök ugyanis gyermekbénulás miatt fiatal korában gyakorlatilag deréktól lefelé megbénult, tolószékhez volt kötve, és az elnöknek szüksége volt az úszásra. (Az amerikai lakosság az elnök állapotáról, tolószékhez kötöttségéről mit sem tudott.) Az úszómedencét a komoly hátfájdalmakkal küzdő Kennedy elnök is használta, majd Nixon elnök alatt sajtószobává építették át. A legutolsó átalakítása a nyugati szárnynak 2007-ben történt meg.

A nyugati szárny sem mentes a hatalomváltáskor az átalakítástól, ez akár olyan apróságokban is megnyilvánul, mint a billentyűzetek. Amikor Geroge W. Bush stábja elfoglalta az irodákat, meglepődve látták, hogy a Clinton adminisztráció dolgozói minden billentyűzetről gondosan eltávolították a w betűt.

A (volt) keleti szárny

Az épület keleti oldalán kapott helyet a keleti szárny. Ez nem volt pontos tükörképe a nyugati szárnynak, tehát nem úgy kell elképzelni, mint egy hagyományos palotaépületet. A szárny első formájában 1902-ben épült meg, valójában egy bejárati pavilonként, és akkor csak az volt a célja, hogy a vendégeket ezen az épületrészen keresztül engedjék be. A II. világháború alatt, 1942-ben átépítették, egy újabb emeletet kapott, valamint egy föld alatti bunkert is kialakítottak. Itt kapott helyet az Elnöki Vészhelyzeti Műveleti Központ is, amely szinte minden háborús, illetve katasztrófafilm állandó „szereplője”. A Fehér Házhoz egyébként több más bunker is tartozik, állítólag van egy föld alatti öt szintes komplexum is, illetve több föld alatti menekülő útvonalat is létrehoztak 2001. szeptember 11-i terrortámadások után.

A keleti szárnyban 1977-től (időszakosan) a First Lady irodái kaptak helyet. Az elnök felesége (vagy ha a jövőben az elnöknek férje lesz, akkor a First Gentleman) hivatalosan semmiféle közjogi státusszal sem rendelkezik, ám a szokásjog alapján nagyon sok, elsősorban protokolláris, művészeti és/vagy jótékonysági feladatot lát el. Ehhez saját stábbal rendelkezik, és 1977-től e stáb a keleti szárnyat használja.

Trump elnök e keleti szárny helyére építi most fel a Fehér Ház új báltermét. Az első tervek egy 650 fős teremről szóltak, ami miatt a szárny egy részét tervezték elbontani, azonban a végleges elképzelések egy 999 fős teremmel számolnak, ami miatt a teljes szárnyat elbontották. Az építkezés indokául az elnök azt hozta fel, hogy korábban a Fehér Háznak csak egy 200 főt befogadó terme volt, ami igazán nagy rendezvények tartására nem alkalmas, holott évek, évtizedek óta igény volna rá.

A most épülő bálterem alapterülete egyébként kétszer nagyobb, mint a Fehér ház főépülete.

Erőd és látogatható múzeum

A Fehér Ház elnöki lakhely, kormányzati iroda, múzeum, jelkép és erőd. A háznak 250 alkalmazottja van, és az üresedéseket nem álláshirdetésekkel töltik be, hanem általában vagy megöröklik az állást, vagy egy ott dolgozó ajánlására vesznek fel valakit.

Azt, hogy a házat és az elnököt miképp védik, természetesen nem lehet tudni, de a tetőn folyamatosan mesterlövészek figyelik a környezetet, az épület kerítésének tetején éles dárdahegyre emlékeztető csúcsdíszek vannak (amelyek tények élesek), a kerítés speciális erős acélból készült, a kertben az őrök mellett kiképzett kutyákkal is védekeznek. Az ablakai golyóállóak, és vész esetén titkos bunkerekbe tudják menekíteni az elnököt és a stábját. A légteret folyamatosan ellenőrzik, radarokkal, drónokkal. Az is biztos, hogy számos föld alatti járat vezet ki az épületből.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok elnöke a bolygó talán leginkább védett személye, 1200 titkosszolgálati ügynök védi, és az USA kormányzatának székhelye, a Fehér Ház a turisták számára ingyenesen látogatható, igaz a túrát jó előre le kell foglalni.