A fodrászunk talál majd nekünk jobb munkát, avagy mire jó a gyenge kapcsolat ereje

Az EU további korlátozásokat fogadott el a hulladékban tartósan előforduló vegyi anyagokról
2022-10-25
NMHH: hamarosan egyféle töltőt használhatunk a legtöbb elektronikus eszközünkhöz
2022-10-26
Show all

A fodrászunk talál majd nekünk jobb munkát, avagy mire jó a gyenge kapcsolat ereje

Egy ötvenéves elméletet bizonyított idén az egyik legelterjedtebb közösségi háló, amely fényt derít arra, hogyan találhatunk jobb munkát – főleg, ha követjük a csalók és gengszterek példáját.

A 70-es években, amikor még az internet megszületése is közel két évtizednyire volt, Mark Gronevetter szociológus házról házra járt az Egyesült Államokban található Newton nevű kisvárosban és igyekezett feltérképezni a közösségi hálókat. Célja az volt, hogy felfedje a társadalmi egyenlőtlenségeket, melyeknek egyik legfőbb forrása, hogy bizonyos emberek sehogy sem jutnak megfelelő álláshoz, nem tudnak mozogni a társadalmi hierarchiában. Gronevetter körülbelül száz interjút készített különböző, főleg irodai munkát végző férfiakkal, majd közel kétszáz kérdéssort küldött ki levélben további tesztalanyoknak, a téma mindig ugyanaz volt: hogyan találtak jobb munkát?

Haszontalan barátok

Az ismerősök kulcsszerepet játszanak a munkakeresésben, főleg a hetvenes években, az internet előtt.

Forrás: api.ndla.no

Azt sejtette, hogy az ismerősök kulcsszerepet játszanak a munkakeresésben, főleg a hetvenes években, az internet előtt. Az viszont meglepő felfedezés volt számára, hogy a legtöbb esetben a munkakeresők nem a barátaikon, hanem távoli ismerősökön keresztül jutottak munkához. A felfedezés először szembe ment a józan ésszel, hiszen közeli barátaink feltehetően motiváltabbak a mi sikerünkben, mint egy távolabbi ismerős, segítőkészek, amit tudnak, megtesznek értünk, azt várnánk, hogy segítenek jobb munkát is találni. Ennek ellenére úgy tűnt, ha a barátaink vért izzadva próbálnak segíteni nekünk a munkakeresésben, mégsem járunk majd sikerrel. Viszont egy-egy elejtett mondat és váratlan beszélgetés a fodrásznál, az edzőteremben vagy a piacon nagy eséllyel juttat minket az álommunkához. Úgy tűnt, a távoli kapcsolatoknak van valamiféle előnye a közeli kapcsolatokkal szemben.

Ebből a megállapításból született az úgynevezett “gyenge kapcsolatok ereje” elmélet, amely ma már a társadalomtudomány egy fontos alaptételévé vált. Az elmélet szerint a barátainkon keresztül feltehetően azért nem találunk munkát, mert az ő barátaik a mi barátaink is. A baráti csoportok viszonylag zártak, kis szigeteket alkotnak. Egy öt fős baráti társaság minden tagjának nagyjából ugyanaz a négy másik fő szerepel a legközelebbi kapcsolatai között, így, ha munkalehetőségeket keresgetnének, az – enyhe túlzással – ezen a kis szigeten és annak környezetében történne meg. A lehetőségek ezért rendkívül korlátozottak, hiszen valószínűleg a négy legjobb barátom nem titkolja előttem a tökéletes munkalehetőséget.

Hasznos ismerősök

A barátok alkotta szűk csoportok elszigeteltek, de van kiút, mert hídként kötik össze azokat a távolabbi ismerősök, akik nem tartoznak közvetlenül a szűk ismeretség-szigetünkhöz – s nekik is megvannak a sajátjaik. Ezek a hidak, lehetnek fodrászok, régi osztálytársak, szomszédok, s rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy összekössenek minket és a szigetünket a többi szigettel és emiatt a munkalehetőségek végtelen sorával. Pont abban rejlik az erejük, hogy karjuk rendkívül messze elér, átnyúl más barát-szigetekhez, ráadásul jóval többen is vannak, mint a közeli barátok.

Ezek a távolabbi ismerősök információs sztrádaként működnek, hidak, csatornák ahhoz, hogy eljusson hozzánk minden olyan új információ, amely nincs jelen a mi szűk baráti társaságunkban. Ez nem csak egy új munkalehetőség lehet, hanem bármi más is, például a különböző vélemények is. Mina Young Pedersen, a Bergeni Egyetem kutatója szerint a rosszul működő gyenge, távoli kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljanak a véleménybuborékok, amikor egy szűk csoport tagjai folyamatosan megerősítik egymás számára ugyanazt az álláspontot, a külső, nekik ellentmondó, gyenge kapcsolatokon keresztül áramló új információ elől viszont elzárkóznak, nem fogadják be azt.

A rosszul működő gyenge, távoli kapcsolatok hozzájárulnak ahhoz, hogy kialakuljanak a véleménybuborékok.

Forrás: Flickr.com

A sikeres bűnhálózat kulcsa

A körénk épült gyenge és erős kapcsolatok hálózata rendkívül fontos, lényegében egy erőforrás, úgynevezett társadalmi tőke. A nagy társadalmi tőkével rendelkező egyének ugyanis számos előnyben részesülnek a többiekhez képest, nem csak gyorsabban találnak munkát, de könnyebben lesznek előléptetve, jobb üzletkötők, hatékonyabban vezetnek csapatokat. Ezeken felül nagyobb valószínűséggel fognak belekeveredni csalásba és válhatnak sikeres bűnözőkké is – a szervezett bűnözéshez is magas társadalmi tőkére, gyenge és erős kapcsolatok jól működő hálózatára van szükség. Feltehetően a szervezett bűnözésre jellemző rendkívül bizalmas információ is csak akkor juthat el hozzánk, ha kimagasló társadalmi tőkével rendelkezünk.

Akiket ismerhetsz

Granovetter elmélete sokrétűen alkalmazható a gyakorlatban, de nehezen mérhető. Bár mindannyiunknak van fogalma arról, hogy kik lehetnek közelebbi és kik a távolabbi ismerősök, mégis nehéz számosítani ezt a tulajdonságot. Az biztos, hogy a kapcsolatok erősségét a rájuk fordított idő és a jelenlévő érzelmi töltés mutatja. Az internetes közösségi hálózatok megjelenésével és megállíthatatlan terjedésével viszont már pontosan tudhatjuk, mennyire állnak közel hozzánk az ismerőseink.

Ezen az úton indultak el az eredményeiket most a Science-ben publikált kutatók is. A LinkedIn közösségi portált használták kísérletükhöz, amely professzionális kapcsolatokra van kihegyezve, rengetegen használják munkakeresésre. Az ott alkotott kapcsolatok erősségét pontosan lehet mérni, az alapján, miszerint hány közös ismerősünk van valakivel, vagy egy helyen dolgozunk-e. A sok közös ismerős közeli kapcsolatot, kevés közös ismerős távoli kapcsolatot jelent. A kutatók a LinkedIn egyik ismert funkcióját használták ahhoz, hogy bizonyítsák vagy cáfolják Granovetter elméletét, az úgynevezett “People You May Know” azaz “Akiket ismerhetsz” funkciót.

Etikai problémák

A kutatásban a véletlenszerűen kiválasztott felhasználók számára a LinkedIn gyenge, vagy éppen erős kapcsolatokat, azaz távoli ismerősöket vagy közeli barátokat ajánlott új ismerősnek az “Akiket ismerhetsz” funkción keresztül, az alapján, hogy hány közös ismerős köti őket össze. Ezután összevetették egymással, hogy a két csoport tagjai hogyan és mikor találtak új munkát. Az eredmény megerősítette Gronavettert: valóban a gyenge kapcsolatokon keresztül volt valószínűbb az új, jobb állás megtalálása, de felfedett egy további trendet is. A munkakeresés sikeressége nem teljesen fordítottan arányos a kapcsolat távolságával, egy idő után gyengül az összefüggés, azaz nem a lehető legtávolabbi ismerősön keresztül fogunk a legnagyobb eséllyel munkát találni, mivel egy majdnem teljesen idegen, szinte ismeretlen ember nem biztos, hogy segíteni fog nekünk.

Az öt éves kutatásban 20 millió felhasználó vett részt, amely páratlanul magas a társadalomtudományokban, viszont pont a magas egyedszám miatt a kutatás titokban, a felhasználók tudta nélkül zajlott. Nem voltak tájékoztatva arról, hogy részt vettek benne, viszont megeshetett, hogy hátrányba kerültek, figyelmeztettek etikai szakértők. Ha valaki abba a kísérleti csoportba került, ahol inkább a közeli ismerőseit ajánlották neki új kapcsolatnak, elképzelhető, hogy évekig nem talált munkát, ha viszont véletlenszerűen ajánlotta volna az új ismerősöket a LinkedIn, akkor egy gyenge, távoli kapcsolaton keresztül már jobb helyen dolgozhatna.

A LinkedIn magyarázkodik

A közösségi hálót érő erős kritikákra, amelyek főleg a New York Times leleplező riportjával kerültek a figyelem középpontjába, válaszolt a LinkedIn, és állítja, hogy a kutatás technikai részleteit félreértették. Nem történhetett olyan, hogy valaki esetlegesen elesett volna egy álláslehetőségtől. A vállalat egyik adattudománnyal foglalkozó munkatársa, Karthik Rajkumar szerint az új ismerősöket ajánlgató algoritmus jóval összetettebb, mint, hogy csak gyenge és erős kapcsolatokat ajánljon, több változót figyel és véletlenszerűen válogat, nem történhetett olyan, hogy valaki következetesen, hosszabb ideig essen el munkalehetőségtől. “Senkin sem kísérleteztünk, hogy megnézzük, talál-e munkát.” – nyilatkozta.

Nem mindenkit győzött meg a LinkedIn magyarázata, vannak etikai szakértők, akik szerint tudatni kellett volna egyértelműen a felhasználókkal, hogy mi is történik, még ha az nagyjából le is volt írva a felhasználói szerződésben – amit valljunk be, soha senki nem olvas el. Mindenképp előny jelenthet még azok számára is, akik esetlegesen a rövidebbet húzhatták a kísérlet során, hogy a LinkedIn beépíti az algoritmusba a tanultakat, így remélhetőleg a jövőben már a gyenge kapcsolatok erejével felfegyverkezve a felhasználók valóban könnyebben találhatnak majd munkát, akár online, akár a fodrásznál ülve.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.