Egy új humanoid robot jelentős segítséget nyújthat az idősgondozásban, ugyanis támogatást nyújt a kórházi pácienseknek a vele folytatott beszélgetések révén. Ezt a mesterséges intelligenciával működő robot-asszisztenst úgy tervezték, hogy barátságos és megnyugtató jelenlétet biztosítson, miközben megkönnyíti a túlterhelt személyzet munkáját. Erről a Horizon, az EU kutatási és innovációs magazinja számolt be.
Egy Párizs központjában lévő kórház különleges segítséggel gazdagodott: egy életnagyságú beszélő humanoid robothoz.
Az uniós támogatással működő nemzetközi kutatócsoport által létrehozott robot képes kapcsolatba lépni a betegekkel, gyakorlati információkkal ellátni őket, sőt válaszolni a kérdéseikre, hogy segítsen számukra eligazodni a kórházban.
Az ARI nevű narancssárga-fehér robot kísérleti bevetései ígéretesnek bizonyultak az Alzheimer-kórral és más kognitív zavarokkal küzdő idős betegek nappali ellátására szakosodott Broca kórház csapata szerint.
Odafordul, pislog és válaszol
Az egyik legnagyobb kihívást az jelentette, hogy a robot megértse, ha egy forgalmas és zajos környezetben beszélnek hozzá, képes legyen beszélgetni a legkülönbözőbb emberekkel és válaszolni a kérdéseikre, miközben barátságosnak és nem ijesztőnek kell tűnnie a betegek számára.
A kutatók által a kísérletek során felvett videón egy idős hölgy közeledik ARI-hoz, hogy útbaigazítást kérjen a 253-as iroda megközelítéséhez. A robot pislog, elfordítja a fejét és válaszol: „A 253-as iroda a B épületben található, a második emeleten”.
Az ilyen robotoknak kifinomult beszédfelismerést, zajszűrő technológiákat és adaptív kommunikációs stratégiákat kell integrálniuk, hogy megfelelően működhessenek.
Remények szerint az ARI-hoz hasonló robotok optimális esetekben átvehetik a kórházakban a nem orvosi feladatok egy részét, így a személyzet a betegellátásra koncentrálhat. Ez a gyakran alulfinanszírozott és létszámhiányos egészségügyi ágazatnak fontos segítséget jelenthet.
A kutatás a francia Nemzeti Digitális Tudományos és Technológiai Kutatóintézet (INRIA) által koordinált SPRING nevű, négyéves, uniós finanszírozású kezdeményezés részeként valósult meg, melyben cseh, izraeli, olasz, spanyol és brit szakértők vettek részt.
A betegek szívesen fogadták
ARI-t több mint 100 beteggel, kísérőikkel és az egészségügyi személyzettel folytatott interakciókon keresztül tesztelték, hogy javítsák az ember-robot beszélgetések minőségét. Ezek alapján egyértelművé vált, hogy az emberek egyre szívélyesebben fogadták a robotot.
Az is kiderült, hogy a robotok elvonhatják a páciensek figyelmét, és még némiképpen szórakoztathatják is őket, például vicceket mesélhetnek. Az ilyen mentális stimuláció pedig hasznos lehet a kognitív zavarokkal küzdő emberek számára.
Bár az ilyen célú robotika hosszú utat tett meg az elmúlt évtizedekben, a legtöbb mai robotot egyfelhasználós interakcióra tervezték néhány egyszerű forgatókönyv alapján, múzeumokban, bevásárlóközpontokban, éttermekben, vagy szállodai recepciókon.
A robotok nyilvános helyeken való szélesebb körű alkalmazásának egyik legfontosabb kihívása az autonóm gépek használatára és az adatgyűjtésre vonatkozó jogi és etikai korlátozások sokasága, különösen mivel a robotok potenciálisan biometrikus és egészségügyi adatokat is feldolgozhatnak.
Az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvénye 2024 augusztusában lépett hatályba, s ez bizonyos kötelezettségeket rótt a mesterséges intelligencia fejlesztőire az innováció és a biztonság egyensúlyának megteremtése érdekében, biztosítva, hogy a társalgó robotok etikai és jogi korlátok között működjenek.
Az adatvédelmi megfontolások miatt a Broca-kórházban használt robotot például egy külön helyiségben kellett elhelyezni, és nem volt szabad kóborolnia, csak mozdulatlanul állhatott.
Az akadályok ellenére sok előrelépés történt az ilyen robotok fejlesztésében. Kezdetben a robotokat nagy nyelvi modelleken – az emberi nyelv megértésére, generálására és manipulálására tervezett fejlett mesterséges intelligencia-tanuló rendszereken – tanították be. Ez tette lehetővé, hogy a robotok természetesebb beszélgetést folytassanak. A végső tesztek előtt további technikai fejlesztéseket hajtottak végre, többek között fejmozgások beépítésével, amelyek lehetővé tették, hogy a robot közvetlenül tudjon az emberekre „nézni”.
Európa élre került
A legújabb funkciók közé tartozik az automatikus beszédfelismerés és a tekintetkövető algoritmusok javítása. Ezek lehetővé teszik, hogy ARI jobban felismerje a különböző szociális jeleket. A robotot gyártó barcelonai PAL Robotics további kísérleti projekteket is végrehajtott a robot segítségével, amelynek célja az idős emberek segítése volt spanyolországi, olaszországi és görögországi idősotthonokban.
A SPRING kutatói egy másik kulcsfontosságú területen is előrelépést értek el: képessé tették a robotot arra, hogy bonyolultabb, egynél több személyt érintő beszélgetésekben is részt vegyen, és felismerje, hogy megszólítják-e vagy sem.
A további célok közé tartozik olyan kifinomultabb robotok létrehozása, amelyek teljes mértékben megértik a szociális jeleket és a nem kimondott társalgási gesztusokat, például a bólintásokat, a gyors pillantásokat vagy a vállvonogatásokat. Különösen bonyolult kihívás, hogy egy robot felfogja a társadalmi interakció finomabb aspektusait, például az iróniát, a gesztusokat, az arckifejezéseket és ezek kombinációit. A robotikai szakemberek szerint néhány éven belül ezt is sikerül elérni.
A SPRING kutatói által elért eredményekkel Európa az e területen folyó munka élvonalába került. A Japánban és az Egyesült Államokban végzett kutatások hasonló robotokat hoztak létre, de ezek vagy nem rendelkeztek ARI többirányú képességeivel, vagy túl költséges volt a gyártásuk.
