Vannak olyan országok, ráadásul jó nagy népességgel és bővülő gazdasággal, amelyeknek nem tetszik, hogy nagyon ki vannak szolgáltatva a dollárnak, illetve az Egyesült Államok diktálta világrendnek. De vajon van-e arra esély, hogy a világkereskedelemben a dollárt visszaszorítsa a jüan, a rúpia, vagy akár a rubel?
A világ két legnagyobb gazdasága a GDP-t tekintve az Egyesült Államok (kerekítve30 ezer milliárd dollár) és Kína (kerekítve 20 ezer milliárd dollár). Vagyis azt mondhatjuk, hogy az amerikai gazdaság másfélszer nagyobb, mint a kínai. Ehhez képest, ha óvatosan becsülünk is, akkor is azt mondhatjuk, hogy a világkereskedelem elszámolási devizanemeiben a dollár 10-szer, de inkább 12-szer fontosabb, mint a jüan.
Jól van ez így?
Van egy olyan országcsoport, a BRICS (az eredeti rövidítés Brazíliára, Oroszországra, Indiára, Kínára és Dél-Afrikára utal), amely szerint nagyon nincsen ez jól. A BRICS ma már 9 tagállammal rendelkezik, ők a fentiek mellett még Egyiptom, Irán, Etiópia és az Egyesült Arab Emírségek. Ezek az országok azért bontottak zászlót, hogy ne legyenek úgy kiszolgáltatva az Egyesült Államoknak, az amerikai pénznek, az USA világrendjének, illetve az ő szankciós szabályainak.
Harc a dollár ellen
Ha az ember egy nyugati sajtóterméket elolvas, vagy az olimpia, esetleg a futball vb rendezői felől közelít, úgy tűnhet, hogy világméretű konszenzus van Oroszország elítélése mellett. Az oroszok nem bankolhatnak, nem kereskedhetnek, nem indulhatnak a sportversenyeken, kivéve persze, ha a Nyugatnak az az érdeke és kellene gáz, vagy nukleáris fűtőanyag, esetleg más alapanyag.
De valójában, ha egy kicsit szélesebbre húzzuk a fókuszt, akkor mindig megállapítható, hogy sok országban az orosz agresszió nem téma, lényegtelen, kicsi és regionális konfliktusnak tűnik. Természetesen Magyarországról nézve ez nincs így, csak ne gondoljuk, hogy távoli földrészeken is annyi hír van erről a háborúról, mint nálunk.
Mások még akár üdvözölhetik is Oroszországot. Na, nem mintha sok országban lenne uralkodó nézet, hogy le lehet rohanni a szomszédot és ott lehet gyilkolni, de nagyon sok helyen, főleg Dél-Amerika és Ázsia egyes országaiban az Egyesült Államok ugyanúgy, vagy akár erősebben is jelképe a nagyhatalmak nemzetközi terjeszkedési törekvéseinek, mint Oroszország. Mindenesetre, ha a diplomáciai részét nézzük a helyzetnek, miközben az EU, vagy az Egyesült Államok vezetőinek többsége nem áll szóba, nem tárgyal orosz diplomatákkal, addig a nevezett BRICS-országcsoport akár Oroszországban tanácskozik is.
Fókuszban az USA
Meglepő, de viszonylag rendezett, erősen nyugati orientációjú országok is harcolnának ugyanis a dollár hegemóniája ellen. A hívószavak ismertek, ne legyen az USA egyeduralkodó, ne ő dönthesse el, hogy ki a jó fiú és ki a rossz fiú, és erre az „amerikátlanításra” még akkor is van igény, ha Oroszország tényleg az olyan rossz fiúk mellé szokott állni, mint Irán, Szíria, vagy afrikai diktátorok.
Ezek a lázadó országok úgy érzik, hogy a Nyugat, de kiemelten is az Egyesült Államok túlságosan is védi a pozícióját, gazdasági eszközökkel is őrzi az uralmát, mindenkire rákényszeríti a saját maga által kitalált, de globálisnak gondolt szabályrendszereket.
Bár a „lázadók” maguk is tudják, hogy nem lesz könnyű egy devizát felemelni a sajátjaik közül, vagy különösen nem lesz könnyű közösen kiépíteni egy antidollárt, vagyis egy közös pénzt, de azért törekednek erre.
Ma már a szintén némileg az USA ellen összefogó OPEC olajexportőr-kartell mintájára, ahol az OPEC mellett van egy OPEC + csoport is, a BRICS mellett is van egy BRICS+ országcsoport, és ezek az államok gyakran találkoznak is. A jövő tagjelöltjei alatt sokakra gondolhatunk, több tucat érdeklődik, Európából csak Belarusz, de például Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kuba, Kolumbia, Vietnám, Bolívia, illetve Nigéria és Indonézia is, hogy a sormintát két újabb nagyon népes állammal fejezzük be. A BRICS-hez való csatlakozáshoz nincs hivatalos jelentkezési folyamat, de az új tagokat a meglévőknek egyhangúlag jóvá kell hagyniuk.
A törekvések
A ma már informális csoportból, formalizált, kormányközi szervezetté fejlődött BRICS hivatalos célja a tagállamok közötti nagyobb gazdasági és geopolitikai integráció és koordináció megteremtése. Ez egy olyan szervezet szeretne lenni, amely képes ellensúlyozni a nyugati államok uralta Nemzetközi Valutaalapot (IMF) és a Világbankot.
A 2009-es első csúcstalálkozójuk óta az államok nem szoktak nyíltan az USA ellen beszélni, de azt mondják, hogy hisznek a többpólusú világrendben, új globális tartalékvalutát szorgalmaznak, és létre is hoztak egy alternatív közös bankot, az Új Fejlesztési Bankot (NDB).
Érdekesség, hogy az NDB tagsága nem teljesen átfedő a BRICS-szel, például Banglades benne van a bankban és Uruguay is készül beszállni, de Irán és Etiópia nincsen.
A bankban az a módi, hogy minden BRICS-tag egyenlő részesedéssel rendelkezik, és egyenlő részesedéssel járul hozzá a bank eszközeihez. Az NDB mellett a BRICS elindította a Contingency Reserve Agreement (CRA) megállapodást is, amelynek célja, hogy a gazdasági nehézségekkel küzdő országokat likvid valutával lássa el. Alighanem felfedezhetünk némi hasonlóságot az IMF-fel.
Orosz támadás
A BRICS nemzetközi ismertsége az oroszok sajnálatos ukrajnai inváziója nyomán nőtt meg, mivel mind az orosz, mind a kínai intézmények azóta sokkal konfliktusosabb helyzetbe kerültek a nyugati intézményrendszerrel. A BRICS tagoknak bőven vannak sérelmei, eleve sokan egykori gyarmatként is ellenérzéseket táplálnak a nyugati világgal.
A világ népességének 45 százalékát jelenti ma a BRICS, vagyis sokkal többet arányaiban, mint amit valamely fejlett nyugati közösség jelent.
De a pénzügyi világot mégis a nyugatiak uralják. Olyan ez, mint a szállásfoglalás. El lehet indulni a piacon egy kis szállásfoglaló portállal és ostorozni lehet a Booking.com-ot, vagyis a piacvezetőt, hogy milyen drága, vagy milyen rosszak a szabályzatai, de ha ott vannak a szállásadók és a szállást keresők, nagyon nehéz lesz őket átszoktatni, visszaszorítani.
A dollárt is mindenki ismeri, a dollárban mindenki bízik. Így joggal merül fel a kérdés, hogy vajon, ha létrejön egy új pénz, a feltörekvő világ közös pénze, a „BRICS-tallér”, vajon mikorra lehet elérni, hogy abban a kereskedőpartnerek higgyenek.
A dollármentesítés folyamata zajlik, de kihívni az amerikai dollár vezető szerepét a nemzetközi elszámolásokban nem lesz könnyű.
Mai szemmel talán a jüannak van erre a legnagyobb esélye, Kína annyi árut gyárt, hogy aki jüannal rendelkezik, biztosan jól el tudja költeni, de a dél-afrikai, az indiai, vagy főleg a szankciók sújtotta orosz pénz egyáltalán nem ilyen stabil.
Hosszú út elején járnak tehát a BRICS-tagállamok, és a siker egyáltalán nem garantált, az ilyen világot átformáló, forradalmi projektek az esetek nagy többségében elbuknak, igaz néha aztán valóban trendfordult hoznak.
