A lengyel-magyar együttműködés patrónusaként tisztelt Waclaw Felczak lengyel történész és második világháborús futár örökségét bemutató szabadtéri kiállítás nyílt meg hétfőn a varsói Királyi Lazienki parkban.
A megnyitón részt vett a magyar nagykövetség képviselői mellett Piotr Babinetz, a lengyel szejm kulturális bizottságának elnöke, valamint Jerzy Snopek irodalomtörténész, volt budapesti lengyel nagykövet. Jelen volt Felczak unokahúga, Agnieszka Hetko is.
A kiállítás összeállítója, Wojciech Frazik történész, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) munkatársa a megnyitón kiemelte Felczak rendíthetetlenségét, amely nemcsak az életpályájának leghősiesebbnek tartott korszakában, a második világháborús ellenállás idején, valamint az 1948-as letartóztatását követő kínvallatások és bebörtönzés során nyilvánult meg, hanem civil életében és tudományos munkásságában is.
Felczak megmutatta, hogy
a kommunista rendszerben is szabad lehet az ember, és az igazság szeretetét át lehet adni a diákoknak
emlékezett Frazik, aki a professzor hallgatója volt.
Felidézte azt is, hogy Felczaknak több közép-európai országban voltak barátai, a legtöbb baráti szál pedig Magyarországhoz kötötte, ahol
a 70-es években körülötte alakult csoport később az ő politikai tanítványának tartotta magát.
A kádárizmus idején
lengyelként – paradox módon – arra tanította hallgatóit, hogyan legyenek jó magyarok
utalt Frazik a korabeli visszaemlékezésekre.
A varsói Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet igazgatója, Maciej Szymanowski felidézte: a közép-európai történelemről szóló munkáiban Felczak hangsúlyozta a szoros térségbeli együttműködés szükségességét
minden olyan formátumban, amely összeköt, nem pedig szétválaszt,
és az volt a meggyőződése, hogy
alig lehet beszélni a közép-európai együttműködésről a szoros lengyel-magyar együttműködés nélkül.
Az augusztus végéig megtekinthető tárlatot az IPN és a Felczak-intézet közösen rendezte.
Waclaw Felczak (1916-1993) a második világháború idején összehangolta a lengyel emigráns kormányt és a Lengyel Földalatti Államot összekötő illegális diplomáciai futárok tevékenységét, gyakran megfordult Magyarországon, ahol a háború előtti időszakban történelem szakon folytatta egyetemi tanulmányait. A háború után a kommunista hatalom életfogytiglanra ítélte, nyolc év után, 1956 őszén, az akkor Lengyelországban bekövetkezett átmeneti politikai enyhülés idején helyezték szabadlábra. Visszatért a történészi pályára. A 70-es évek második felétől rendszeresen utazott Magyarországra, ahol részt vett a demokratikus ellenzék megszervezésében.
Felczak a hagyományos lengyel-magyar barátság egyik jelképe lett, ezért a lengyel és a magyar parlament döntése alapján 2018-ban létrejöttek a nevéhez fűződő, a két nemzet együttműködését elősegítő intézmények, a Magyarországon működő Waclaw Felczak Alapítvány és a lengyelországi Felczak-intézet.
