A világ vezető chipgyártójának, az Nvidiának a vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy bár a mesterséges intelligencia jelentősen növelni fogja a munkahelyi termelékenységet, munkahelyek megszűnéséhez vezethet, ha az iparágakból hiányzik az innováció.
„Ha a világ kifogy az ötletekből, akkor a termelékenység növekedése munkahelyek elvesztését jelenti” – mondta Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója a CNN-nek adott interjújában.
Korábban Dario Amodei, az Anthropic vezetője arra figyelmeztetett, hogy a technológia a közeljövőben drámai munkanélküliség-emelkedést okozhat. Az Axiosnak azt mondta, hogy a mesterséges intelligencia a kezdő, fehérgalléros állások felét megszüntetheti, és a munkanélküliséget akár 20%-ra is megnövelheti a következő öt évben.
A mesterséges intelligencia negatív hatásával kapcsolatban nem ez az első figyelmeztetés. Akadémikusok és közgazdászok is felhívták már a figyelmet arra, hogy a mesterséges intelligencia az elkövetkező években különböző mértékben de helyettesíthet bizonyos munkaköröket vagy feladatokat. Az év elején a Világgazdasági Fórum felmérése szerint a munkáltatók 41%-a tervezi, hogy 2030-ra leépíti a munkaerő-állományát az AI automatizálása miatt.
Amodei jóslata azonban azért figyelemre méltó, mert az iparág egyik vezetőjétől származik, és mert az AI okozta munkaerő zavarokat nagyon nagyra becsüli.
Az Anthropic most azzal az ígérettel árulja a mesterséges intelligencia technológiát, hogy az egy átlagos emberi munkanap hosszát, hét órát képes egyhuzamban dolgozni.
A technológiai fejlődéssel kapcsolatos történelmi narratíva szerint a technológia automatizálná az alacsonyabban fizetett, alacsonyabb képzettségű munkákat, és a kiszorított emberi munkásokat ki lehetne képezni jövedelmezőbb pozíciók betöltésére.
Ha azonban Amodeinak igaza van, az AI eltörölheti a speciálisabb fehérgalléros munkaköröket, amelyekhez évekig tartó drága képzés és oktatás szükséges – és ezeket a munkavállalókat nem biztos, hogy olyan könnyen át lehet képezni azonos vagy magasabb fizetésű munkakörökre.
Amodei felvetette, hogy a törvényhozóknak akár adó kivetését is fontolóra kellene venniük a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokra.
Ha a mesterséges intelligencia hatalmas teljes vagyont teremt, akkor ennek nagy része a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatokhoz fog kerülni, és kevésbé az átlagemberekhez
mondta.
Nem az én gazdasági érdekem, hogy ezt mondjam, de ezt meg kellene fontolni, és szerintem ez nem lehet pártpolitikai dolog.
Kutatók és közgazdászok előrejelzései szerint az elkövetkező években a jogi asszisztensektől és a bérszámfejtőktől kezdve a pénzügyi tanácsadókon át a programozókig a mesterséges intelligenciának köszönhetően drámaian megváltozhat – vagy akár teljesen meg is szűnhet – a munkájuk.
Mark Zuckerberg, a Meta vezérigazgatója a múlt hónapban azt mondta, hogy várakozásai szerint a következő egy éven belül a vállalat kódjainak felét az AI fogja írni; Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója pedig azt mondta, hogy jelenleg a vállalat kódjainak 30%-át az AI írja.
Amodei a CNN-nek elmondta, hogy az Anthropic nyomon követi, hogy használják az AI-modelleket. Elmondása szerint jelenleg az emberek 60%-a használja az AI-t kiegészítésre, 40%-a pedig automatizálásra, de ez utóbbi arány egyre nő.
Amodei szerint a legtöbb ember nincs tisztában azzal, milyen gyorsan fejlődik a mesterséges intelligencia, de azt tanácsolja az „átlagpolgároknak”, hogy „tanulják meg használni az AI-t”.
Amodei szerint az AI-nak pozitív hatásai is lesznek, például a betegségek gyógyításában. „Nem építeném ezt a technológiát, ha nem hinném, hogy jobbá teheti a világot” – mondta.
