Soha nem látott mértékben bővült Magyarországon a foglalkoztatás az utóbbi tizenöt évben. Tavaly már éves átlagban 4 millió 699 ezren dolgoztak hazánkban, ami 2010-hez képest több mint egy millióval magasabb. A 20-64 évesek foglalkoztatási rátája 81,1 százalékra emelkedett, ami a 7. legmagasabb érték az Európai Unióban.
A szóban forgó időszakban a munkaerőpiac szinte minden területe ütemesen javult:
- Több, mint duplájára emelkedett az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája (2024-ben 70,4 százalék)
- Azon kisgyermekes anyák foglalkoztatási rátája is nőtt, akiknek legfiatalabb gyermeke még hat év alatti (75,4 százalék).
- A 20-64 éves korcsoportban nálunk a legmagasabb a felsőfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája (91 százalék)
a teljes munkaidőben dolgozók aránya (77,7 százalék) is nőtt.
Mára egyetlen olyan szegmensünk maradt a Labour Force Survay (LFS) hivatalos adatai szerint, ahol még az uniós átlag alatt vannak az adataink, s ez a fiataloké.
Az ötödik legjobb volt javulásunk
A 2010-es 18,3 százalékról 2024-re 27,2 százalékra emelkedett hazánkban a 15-24 évesek foglalkoztatási rátája, így az utolsó helyről a 17. helyre tudtunk előre lépni a tagállamok között, a 34,9 százalékos uniós átlagtól azonban még mindig el vagyunk maradva.
Hatalmas előrelépés, hogy a 13,4 százalékpontos 2010-es lemaradásunk tavalyra már 7,7 százalékpontra mérséklődött. Javulásunk az ötödik legnagyobb volt az uniós tagországok között, Hollandia (15,3 százalékpont), Litvánia (12,5 százalékpont), Észtország (10,1 százalékpont) és Írország (9,2 százalékpont) javulása előzött meg bennünket.
Az EU-ban a legmagasabb értéket a fiatalok foglalkoztatási arányában összességében Hollandia érte el 76 százalékkal, a legalacsonyabbat pedig Bulgária pedig 17,3 százalékkal.
A fiatalok manapság már Európa számos országában nem követik a hagyományos tanulás, majd munkába állás mintáját. Egyre többen vannak azok, aki a tanulmányaik végzése mellett a végzettségük megszerzése előtt munkát vállalnak. Ez részben az oktatási rendszer átalakulásának, a duális képzések elterjedésének, illetve a munkaerőhiánynak és a rugalmas foglalkoztatási formák terjedésének köszönhető
nyilatkozta a tudás.hu-nak Szalai Piroska.
Hozzátette: a trendek önmagukban nem elegendőek, a kormány is számos intézkedéssel járult hozzá a fiatalok foglalkoztatási adatainak a javulásához.
Az szja-mentesség és annak előzményei
A tanulás mellett munkát vállaló fiatalok arányának további emelése az amúgy uniós szinten kiemelkedően jónak számító foglalkoztatási rátánk további javításának egyik legfontosabb módja lehet, természetesen a részmunkaidős foglalkoztatás súlyának növelése mellett.
A 25 év alattiak foglalkoztatásának bővülését a kormány már a 2010-es évek elejétől támogatja különféle lépésekkel. Az érdemi előrelépés ezen a téren a 2013-as munkahelyvédelmi akcióterv hatására indult el, amikor a kormány a munkáltatói adót (a szociális hozzájárulási adót) a fiatalok esetében megfelezte.
A tanulás melletti foglalkoztatás bővülésére pozitívan hatott, hogy akik 2020 szeptembere után kezdték meg a tanulmányaikat, már munkaviszony alapú, azaz munkaszerződéses duális szakképzésben vagy felsőoktatásban vehetnek részt. Vélhetően ez a duális képzések további bővülésével jár majd együtt.
A fiatalok foglalkoztatását 2022-től szja-mentességgel is ösztönözi a kormány.
Annak érdekében, hogy az eddigi pozitív tendenciák ne törjenek meg és további előrelépést is tudjunk elérni a fiatalok foglalkoztatásában fontos, hogy minél többen álljanak ki Magyarországon a családbarát adórendszerünk mellett, amely ösztönzi a gyermekvállalást és a fiatalok foglalkoztatási helyzetét is pozitívan befolyásolja. A legtöbben már értesültek róla, az októbertől indult nemzeti konzultáción több kérdés is éppen az adópolitikáról szól – emelte ki Szalai Piroska.
Szalai Piroska a 15-24 éves korcsoport foglalkoztatási mintázatait kutatta szerzőtársával Varga Zsolt Mátyással a 2002 és 2024 közötti éveket vizsgálva az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarországra. Eredményei a Polgári Szemle friss számában jelentek meg „Tanulni és / vagy dolgozni? Így egyensúlyoznak a 15-24 évesek a munkaerőpiacon Magyarországon és Európában” című szakcikkben.
A tanulmány az alábbi linken érhető el.
