„A tiszta fog nem betegszik meg” – vallja Dr. Konrád László, aki évtizedes német és dubaji tapasztalat után hozza haza a legmodernebb fogászati szemléletet. Vallja, rendszeresen kell fogászatra járni, s csak nem akkor, amikor már a probléma jelentkezik. Az esztétikus fogazat nem csak külsőség, sokakat a karrierben is segit. Konrád László azt is elmondta a tudás.hu-nak, hogy a kínai fogászati fejlesztéseket az autóiparban bekövetkezett változásokhoz lehet hasonlítani.
Konrád László az Ormánságból, egy Vajszló nevű kis faluból indult, aztán három évtizedet élt német nyelvterületen – elsősorban Németországban – majd éveket Dubajban, bejárta a fél világot, a legjobb barátai amerikai sztárfogászok, akik a leghíresebb színészek és politikusok fogait gondozzák. Újabban itthon dolgozik: megpróbálja elmagyarázni a magyar ügyfeleknek is, miért is fontos fogaink egészsége. Nos, nem csupán a csábító mosoly miatt.
Valahol azt nyilatkozta, hogy az ars poeticája nem más, minthogy a fogazat nem különálló terület, hanem az egész szervezet része.
Igen. És a fogainkat érintő döntések sosem csak egyetlen fogról szólnak, hanem az ember egészéről.
Meddig érdemes megmenteni egy fogat?
Engem még úgy tanítottak az egyetemen, hogy minden fogat mindenáron meg kell menteni. Negyven év tapasztalata után azt mondom: ez nem igaz.
Természetesen mindent meg kell tenni azért, hogy a saját fogainkat egészségesen megtartsuk, de egyetlen fog sem ér többet, mint az ember egészsége.
Ha egy fog krónikus gyulladást tart fenn, ha a tartószerkezete már jelentősen károsodott, ha újra és újra kezelni kell, vagy a megtartása veszélyezteti a teljes rágórendszer hosszú távú stabilitását, akkor fel kell tenni a kérdést: valóban ennek az egy fognak a megmentése a helyes orvosi döntés?
Nem tartom helyesnek, ha valakit hónapokon vagy éveken keresztül újabb és újabb beavatkozásoknak, fájdalomnak és stressznek teszünk ki csak azért, hogy elmondhassuk: megtartottuk a fogát.
A modern fogászat ma már lehetőséget ad arra, hogy ha egy fog prognózisa rossz, eltávolítsuk, szükség esetén helyreállítsuk a csontot, és olyan implantációs vagy protetikai megoldást válasszunk, amely kiszámíthatóbb, stabilabb és hosszú távon az egész rágórendszert szolgálja.
Tehát számomra nem az a kérdés, hogy meddig lehet megmenteni egy fogat. Hanem az, hogy meddig érdemes. És a kettő között nagyon nagy különbség van.
Millióknak van fogágybetegsége, amiről nem vesznek tudomást.
A parodontitisz napjaink egyik legelterjedtebb fogászati problémája, amely sokszor tünetmentesen, fájdalom nélkül pusztítja a fogakat tartó szöveteket. A fogak meglazulhatnak és lassan elveszhetnek.
De tudni kell és ez nagyon fontos: a tiszta fog sosem beteg
Hogy ezt bővebben kifejtsem, a szakma nyelvén:
a fogíny nem a látható felszínen, hanem fél–két milliméterrel alatta tapad. Ezt nevezzük fiziológiás ároknak (szulkusznak). Ha ez a mélység három milliméternél nagyobb, már kóros állapotnak számít, és megnő a fogágybetegség kockázata.
Hogyan alakul ki a fogszuvasodás?
A fogszuvasodáshoz négy dolog kell: fog, baktérium, szénhidrát és idő.
Ha ezek közül bármelyiket kivesszük a rendszerből, a folyamat nem tud végbemenni. Nyilván a fogat nem akarjuk kivenni, enni is fogunk, baktériumok pedig mindig lesznek a szánkban. Marad tehát az idő – és szerintem a megelőzés szempontjából ez a legfontosabb tényező.
Ezért mondom mindig, hogy egy tiszta fog nem betegszik meg.
Nem akkor kell elkezdenünk foglalkozni a foggal, amikor már fáj, vagy amikor már lyukat látunk rajta. A folyamatot sokkal korábban kell megszakítani a lepedék rendszeres eltávolításával.
A fogszuvasodás tehát nem valamiféle elkerülhetetlen esemény, ami egyszer csak megtörténik velünk. Egy folyamat. És ha ezt a folyamatot időben megszakítjuk, a fogszuvasodást meg lehet előzni.
Nem luxus a háromhavonta végzett professzionális fogtisztítás sem, mert így a páciens a saját fogait egy életen át megőrizheti és később nem nyomja a vállát a fogpótlás költsége.
A magyarok nagy része reszket a fogorvostól, egyrészt gátlások, másrészt a fájdalomtól való félelem miatt.
A legbonyolultabb fogászati beavatkozás is lehet fájdalommentes. Korszerű érzéstelenítési eljárásokkal, szükség esetén szedációval vagy altatással, valamint a gyógyulást segítő saját vérből nyert növekedési faktorokkal. A cél az, hogy kibírható legyen a kezelés és ne jelentsen testi vagy lelki megterhelést.
Az altatás többszázezerbe kerül, és tudtommal állami rendelőben nem is alkalmazzák. Márpedig több óráig nyitva tartani valakinek a száját, felpeckelve, nem kellemes.
Mindenki döntse el, érdemes-e erre áldozni, és nem másra. Van, aki az autója márkájára nem sajnálja a milliókat, de a szájára igen.
Sok esetben nemcsak húzásról, gyökérkezelésről vagy pótlásról van szó, hanem csontpótlásról és szöveti regenerációról is…
A stabil implantáció alapja a megfelelő csont- és lágyrészállomány. Amennyiben ez nem adott, csontpótlásra és szöveti regenerációra van szükség.
Sokan úgy tudják, hogy várni kell egy bizonyos ideig a foghúzások után az implantátumokkal, azt meg mindenki természetesnek veszi, hogy az új fogsor napok múlva készül el. És nem merik kinyitni a szájukat a kezelés után a buszon, a munkahelyen, hiszen hiányoznak a fogaik.
A legtöbb esetben semmi akadálya nincs az azonnali pótlásnak.
Fog nélkül egy órát se kell létezni, hiszen akadhat az életünkben fontos tárgyalás, egy szerződés aláírása, amit nem lehet elhalasztani és amin nem lehet fog nélkül megjelenni, még ha az ideiglenes műanyag is. De az azonnali pótlás nemcsak a látszat miatt fontos, hanem egészségügyi okok miatt is.
Köztudott, hogy az amerikai sztárok karrierjének első lépcsőfoka, hogy – még statiszta korukban – megcsináltatják a fogukat. De a politikusok, üzletemberek sem jelenhetnek meg a választók előtt, a munkahelyükön vagy médiában csúnya fogsorral.
Valóban, nemcsak egészségről és esztétikumról van szó, hanem karrierről is.
Tom Cruise soha nem lehetett volna világsztár az eredeti tizenéves, szabálytalan fogsorával.
De az énekesek napirendjében is fontos helyet tölt be, hogy rendszeresen eljárjanak a fogorvosukhoz – lásd Chert – legalább olyan gyakran, mint a plasztikai sebészükhöz.
Amerikában már nemcsak a celebeket tartja számon a média, hanem a sztárfogászokat is.
Néhányuk jó barátom lett az évek folyamán, mint Bill Dorfman, vagy Larry Rosenthal, aki Trump fogorvosa, illetve Michael Apa.
Arról nem szól a fáma, ki a fogorvosa Putyinnak. Akinek bizonyára nagyon megbízhatónak is kell lennie és a kezelés alatt sem tágítanak mellőle a youtube-on gyakran szereplő testőrök…
Ez minden elnök esetében természetes. De hogy kiváló a fogorvosa, az biztos. Egyébként az orosz felső százezer rengeteg pénzt költ a fogaira és a plasztikai sebészeti kezelésekre. Régen Törökország volt a sláger, viszonylagos olcsósága miatt, de nagyon feljöttek az ázsiai országok is.
Miben látszik ez?
Ugyanaz történik a fogászatban, mint az autóiparban. A kínaiak elképesztő tempóban jönnek fel. Magam is megtapasztaltam, amikor nemrégiben a guangzhoui Dental South China 2026 kiállításon jártam. A fogászati iparágban a különbség már nem csak az alacsonyabb árban mérhető, hanem abban is, hogy a kínai gyártók egyre komplexebb és versenyképesebb technológiákat kínálnak
Azt olvastam egy beszámolóban, hogy a digitális technológiák dominanciája ebben az iparágban is egyértelmű.
Szinte minden második standon volt saját szkenner.
A modern fogászat kulcsa ma már egyértelműen a digitalizáció.
Olyan high technológiákra gondolok, mint az intraorális szkennerek, a számítógépes tervezés, a marógépek és a 3D nyomtatás, amelynek együttese lehetővé teszi, hogy a hagyományos lenyomatvételt és hosszadalmas laborfolyamatokat egyre inkább automatizált, gyors és pontos rendszerek váltsák fel. Egy páciens szájáról készült digitális felvétel alapján a fogpótlás megtervezhető, majd akár rövid időn belül el is készíthető.
Ha kínai termékről beszélünk, egyből rávágjuk, hogy persze, olcsó…
Nem egyszerűen arról van szó, hogy kicsit olcsóbb.
Egy kompakt fogászati marógép Kínában 10–15 ezer dollár körül elérhető, miközben Európában ennek többszörösét kell kifizetni. Egy teljesen felszerelt fogászati szék ára 3000–7000 dollár között alakul, miközben Magyarországon ez sokszor többmilliós beruházás.
Hasonló különbségek látszanak a fogtechnikai eszközök esetében is.
Csupán másolásról van szó és olcsóbb munkaerőről?
Nem. Nagyon sok technológiát átvettek, de nem csak lemásolják. Kombinálják, fejlesztik, és hasonló tudást kínálnak jóval alacsonyabb áron.
A párhuzam az autóiparral szembetűnő. Először mindenki legyintett, aztán egyszer csak ott tartunk, hogy Európa már reagálni kényszerül. A fogászatban most ugyanez indul el, csak néhány év késéssel.
