Christophe Leribault, a versailles-i kastély elnöke vette át a világ leglátogatottabb múzeumának vezetését az előző nap lemondott Laurence des Carstól.
A 62 éves kulturális örökségvédelmi szakembert a kormányülésen nevezték ki.
„Fontos projekteket kell irányítania az intézmény jövője érdekében” – mondta Maud Bregeon kormányszóvivő, példaként említve „a biztonságos működést és a modernizációt”.
A Louvre felügyeleti hatóságaként a kulturális minisztérium jelezte, hogy a Louvre új igazgatójának „vissza kell állítania a bizalmi légkört” is a múzeumban.
A Louvre-ot 2021 óta vezető Laurence des Cars lemondott, miután az októberi műkincsrablás óta a világ leglátogatottabb múzeuma állandó közéleti viták középpontjában áll.
Október 19-én fényes nappal, néhány perc alatt 88 millió euró értékű koronaékszert vittek el az Apolló Galéria tárlóiból, novemberben az ókori görög műkincseket kiállító Campana Galériát kellett lezárni a födém gerendáinak meggyengülése miatt, december 15-től a párizsi Louvre dolgozói határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, tiltakozásul a „romló munkakörülményeik” és az „elégtelen források” miatt.
Februárban egy széleskörű jegyértékesítési csalást leplezett le a rendőrség, amiből a múzeumnak több mint 10 millió euró kára keletkezett. Az ügyben kilenc gyanúsítottat előállítottak, köztük a múzeum két dolgozóját, majd néhány nappal később csőtörés történt a Louvre-ban, ami miatt a múzeum több termét lezárták.
Ebben a helyzetben Christophe Leribault elsődleges feladata a múzeum „biztosítása és modernizálása” lesz.
Az új vezető támaszkodhat a kulturális intézmények irányításában szerzett jelentős tapasztalatára: a versailles-i kastély előtt több párizsi múzeumot igazgatott, köztük a Petit Palais-t és az Orsay Múzeumot.
A Louvre helyzetéről Laurence des Cars lemondott igazgató már 2023-ban figyelmeztette mind a felügyeleti hatóságokat, mind a parlamenti képviselőket. A Louvre épületei „aggasztóan elavultak” voltak – írta 2025 januárjában Rachida Dati kulturális miniszternek küldött bizalmas feljegyzésben.
„Ez a tisztánlátás időnként fájdalmas lehetett, de elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a Louvre-ot az átalakulás útjára állítsuk. Lehet, hogy ma fizetem meg az árát„
– mondta a Le Figaro című napilapnak adott interjújában, röviddel a lemondása benyújtása után.
A kialakult válságból levont tanulságokat illetően Laurence des Cars elmondta:
Sokat tanultam ebben az időszakban, amely egyben a magány időszaka is volt. Megpróbáltam megvédeni az intézményt, küzdeni a félretájékoztatás és a pletykák ellen. A támadás intenzív volt. Én voltam az elnök; ott voltam, hogy a terhet magamra vállaljam
fogalmazott.
Laurence des Cars-nak azt is be kellett ismernie, hogy csak a betörés után fedezte fel azt a jelentést, amely a koronaékszerek kiállítási helyszínéül szolgáló Apolló Galéria nem kielégítő biztosítására hívta fel a figyelmet.
A kulturális minisztérium szerint Laurence des Cars távozása „lehetővé teszi a múzeum számára, hogy új fejezetet nyisson történetében„.
A Louvre korábbi elnökének ideje alatt nyílt meg a múzeum új bejárata a Saint-Germain-l’Auxerrois templommal szemben, hogy enyhítse a piramis alatti zsúfoltságot. Christophe Leribault-nak folytatnia kell azt a jelentős átépítési projektet, amely a „Louvre Új Reneszánsza” nevet viseli, és amelynek munkálatai becslések szerint körülbelül egymilliárd euróba kerülnek.
Az ő felelőssége lesz a nyugalom helyreállítása a lopás nyomaitól még mindig megrendült múzeumban, és a párbeszéd újraindítása a szakszervezetekkel és a személyzettel, akik december közepe óta folyamatosan sztrájkolnak és tüntetnek.
A romló munkakörülményeik és a társadalmi párbeszéd hiányát kifogásolva a munkavállalók határozatlan idejű sztrájkot indítottak, ami eddig négy alkalommal kényszerítette a múzeumot zárva tartásra, körülbelül kétmillió euró bevételkiesést okozva.
„Szociális megnyugvásra van szükségünk” – mondta az AFP hírügynökségnek Valérie Baud, a CFDT szakszervezet Louvre-beli delegáltja, kiemelve hogy a korábbi vezetéssel folytatott tárgyalások „zsákutcába” jutottak.
Christophe Leribault-nak új kapcsolatot kell kialakítania a kulturális minisztériummal is, amely bár képviselteti magát a múzeum igazgatótanácsában, nem gyakorolta teljes mértékben felügyeleti szerepét.
A XII. század végén épült Louvre-palotában évszázadokig a francia királyok éltek, mígnem XIV. Lajos Versailles-ba költözött, és a palota 1793-ban a királyi művészeti gyűjtemény múzeumává vált. A Louvre 2024-ben 8,7 millió látogatót fogadott, akik 69 százaléka külföldi volt.
