Annál jobb ez, minél rosszabb – az egykori emblematikus magyar zeneszám az állampapírpiacon sokszor igaz. Ha megfázik a világpiac, a befektetők sokat kaszálhatnak a hozamok emelkedésén. Most pontosan ez történik Magyarországon.
Magyarország és a világpiac aktuális gazdasági folyamatai éppen a hozamemelkedés irányába mutatnak, ami érezhető a magyar állampapírpiacon is. Mindez annak függvényében persze akár meglepő is lehet, hogy eközben rekordalacsony lett a hazai infláció.
Nézzük a sarokköveket!
- Magyarországon az infláció augusztusban 1,3 százalék volt csak,
- a jegybanki alapkamat azonban még mindig 5,5 százalék,
- a lakosság 5-6 százalékos hozamot könnyen elér az állampapírpiacon,
- mindez 4 százalék feletti reálhozamot jelent. Pezsgő durran, habzsi-dőzsi, de mégis miért?
A magyarázat alighanem az, hogy olyan nehézségek vannak a magyar és a nemzetközi gazdaságban, ami valójában a magyar költségvetést is nehezíti, ilyen volt a hazai energiakrízis, a Hormuzi-szorosból eredő válság. Ilyenkor a magyar adófizető az egyik sapkájában rosszul jár, de a másikban akár ünnepelhet is.
Az adófizető rosszul jár, mivel közös büdzsénk, az államháztartás nehezebb helyzetbe kerül, de az az adófizető, aki egyben lakossági állampapírokat tart (vagyis befektető is) éppen nagyon jól jár. Erre mondják azt, Republic együttes híres számát idézve: „annál jobb ez, minél rosszabb”.
Állampapírpiaci hozamok
Fussunk egy gyors kört, hogy milyen hozamokat érhet most el egy lakossági befektető!
A legnépszerűbb termékek közül a Magyar Állampapír Plusz 5 éves futamidőre 5 – 6 százalékos éves hozamot biztosít. A Fix Magyar Állampapír 3 éves futamidőre 5,5 százalékos évenkénti fix hozamot tehet el,
A változó kamatozású Bónusz Magyar Állampapír 6 éves futamidőre a Diszkont Kincstárjegy hozamához kötött kamatozással közel 6 százalékot kaphat, de mivel az infláció apad, az inflációhoz kötött PMÁP őt már nem akkora üzlet megvenni, mivel az eltérő sorozatokban más és más a kamatprémium, a hozam is eltérő, de 5 százalék alatti.
A Kincstári Takarékjegy egy évre 4,5 százalékot, 2 évre évi 5 százalékot fizet. Akárhogyan is nézzük, az inflációhoz viszonyított reálhozamban mindegyik elég szép.
Emelkedő referenciahozamok
Mégis, ha a különböző futamidőkre megnézzük az úgynevezett referenciahozamokat, azt látjuk, hogy azok szépen visszakúsztak 5 és 6 százalék közé, de inkább a magasabb régióba.
- 3 hónap 5,2 százalék
- 6 hónap 5,2 százalék
- 12 hónap 5,1 százalék
- 3 év 5,7 százalék
- 5 év 5,8 százalék
- 10 év 5,8 százalék
- 15 év 5,8 százalék
- 20 év 5,8 százalék
Mi történhetett?
A magyarázat összetett, de ezúttal eléggé a globális környezetről szól. A nemzetközi hozamok emelkednek és leginkább emiatt ugranak feljebb a hazai hozamok is.
A legfontosabb indikátor az volt, hogy a FED 25 bázisponttal megemelte az amerikai alapkamatot,
az egynapos kamatláb a 3,75-4 százalékos célsávba került. Az amerikai jegybanki szerepet betöltő FED 2022 eleje és 2023 közepe között, amikor elszállt az infláció, a minimális, gyakorlatilag zéró százalékos szintről 5 százalék fölé. emelte a kamatot, majd 2024 szeptemberében a FED kamatcsökkentésbe kezdett, vagyis a mostani kamatemeléssel három év után újra emelés történt.
Trump bajban
A FED természetesen független az amerikai kormánytól, de Donald Trumpnak nagy gondot okoz, hogy a hozamok emelkedése együtt jár az üzemanyagárak elszállásával, bizonyos élelmiszerek magas árával, így ugyanis nehezebb lesz félidős választást nyernie.
Súlyosbítja a problémát, hogy mivel a részvénypiacok remek hozamokat hoznak, de a piac attól tart, hogy az amerikai fiskális alkoholizmusban Trump nem állítja meg a hiány elszállását, a piac csak nagyon drágán hajlandó finanszírozni az amerikai kötvénypiacot.
Az amerikai adósság azonban akkora, hogy minden tizedszázalékos hozamemelkedés eszelős összegbe fáj a büdzsének. Mindeközben az európai kamatok is emelkednek.
Itthon is van elbizonytalanodás
Magyarországon külön probléma, hogy bár először nagyon lelkesen fogadta a nemzetközi befektetői világ a Tisza győzelmét és az euró belengetését, de azóta kiderült, hogy a 2026-os hiány 7,5 százalékos lesz, és ezt a nagy deficitet már nem tudta olyan elragadtatással üdvözölni a piac.
Bár el lehet mondani, hogy a 2027-es, már egész évben a Tiszához köthető hiány fontosabb lesz, mint a részben fideszes örökség 2026-os, de azért jól láthatóan a magyar kamatok is felfelé indultak.
Most elsősorban a magyar hosszú hozam, vagyis a 10-20 éves hozam lett magas, hiszen képzeljük el, hogy Magyarország csak 2 százalék körüli éves inflációval számol, de közben 5,8 százalékos hozam érhető el 20 évre.
Mindez valóban aranyeső, csörög a malacpersely, csak azt is hozzátehetjük, hogy soha semmilyen előzetes inflációs tervben nincsen benne az, hogy 3 év múlva 20-25 százalékos infláció lesz, de aztán mégis előfordulnak ilyen balesetek is.
Amikor a Magyar-kormány hivatalba lépett, sokkal magasabb volt a hozamszint, vagyis, ha most felfelé is indulétak a kamatok, azért azt ne felejtsük, hogy féléves időtávban még mindig van egy 100-150 pontos hozamesés, de mivel akkor még az infláció is magasabban volt, a reálhozamszint tényleg impozáns, csak ne kapjon a magyar bajok és a nemzetközi kihívások miatt nagyobb gellert a folyamat.
