Algák, gombák és lárvák, mint az éhezés ellenszerei

Zene+vers címmel indít sorozatot a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
2021-06-07
Izlandig eljutó óriás szaharai porszemcséket azonosítottak magyar kutatók
2021-06-08

Algák, gombák és lárvák, mint az éhezés ellenszerei

A koronavírus-járvány rámutatott, hogy milyen törékeny lehet a globális élelmiszeripar, így teljes átszabásra lehet szükség. A jövőben fenntartható és ellenálló élelmiszer-forrásokra kell támaszkodnunk, ha fel akarunk készülni az esetleges katasztrófákra – állítják a Cambridge Egyetem kutatói.

A világjárvány negatív hatással volt az élelmiszeriparra, legyen szó húsfeldolgozó üzemekben kialakuló gócpontoktól a határok lezárásáig. Számtalan más veszély is fenyegeti az élelmiszer-láncot: természeti katasztrófák, mint a sáskajárás, trópusi ciklonok, jégesők, aszály és számtalan egyéb esemény szintén alapjaiban rengette, vagy rengetheti meg az élelmiszer-ellátást és növeli a hagyományos mezőgazdasági termelés bizonytalanságát. Kevésbé látványos, de legalább ennyire súlyos veszélyt jelentenek a klímaváltozással járó káros folyamatok is. Ez nem csak a jövő problémája: jelenleg is körülbelül 690 millió embert érint az éhezés valamilyen formája.

Különböző ázsiai konyhák több száz éves részei a lisztkukacok.

Leválasztható egységekből állnának az algagyárak

A hagyományos mezőgazdaság önmagában nem biztos, hogy képes lesz megküzdeni ezekkel a problémákkal. Erre figyelmeztet Colin Binns, a Curtin University professzora aki szerint az élelmiszerhiány és a növekvő lakosság miatt 2050-re 50 százalékkal több élelmiszert kell előállítani, mint ma. További kihívás, hogy nem csak az előállított élelmiszer mennyiségét, de annak tápértékét is növelni kell, hogy a lehető leghatékonyabban gazdálkodhassunk az erőforrásokkal.

Ennek eléréséhez a Cambridge Egyetem vészjósló elnevezésű intézete, az Egzisztenciális Válság Kutató Központ szerint a jövőben elengedhetetlen lesz nagyobb léptékben támaszkodni a fenntartható és katasztrófáknak ellenálló élelmiszerláncra és az élelmiszerek fenntartható előállításra. A cél tehát a tápérték maximalizálása mellett a robosztus termelés, így a kutatócsoport szokatlan ételek felé fordult: algák, hínárok, lisztkukacok és egyéb lárvák tölthetik meg a tányérokat a jövőben.

Hagyományos hínárfarm Balin.

A fenti élelmiszerek mindegyike előállítható zárt, időjárástól és természeti katasztrófáktól védett helyen, így a termelés kiszámíthatóbb, folyamatosabb. Lehetőleg olyan “gyárakban” történik majd a termelés, amelyek leválasztható részekből, modulárisan épülnek fel. A kutatócsoport szerint ugyanis nagyon fontos, hogy ha bármilyen probléma – például fertőzés – ütné fel a fejét, akkor a különböző alga, vagy épp gombagyár-modulok gyorsan elkülöníthetők. Elég lezárni a fertőzött egységet, a többi pedig biztonságban termelhet tovább. Másrészt, ezek az élelmiszer előállító gyárak jóval kevésbé függenek a földrajzi adottságoktól, így nagyvárosok közelében is elhelyezhetők, csökkentve az szállítás okozta környezeti károkat és minimalizálva azokat a kockázatokat, mint amilyen egy pandémia miatti határlezárás. Sőt, segíthet abban is, hogy a hagyományos mezőgazdaságra kevésbé alkalmas területeken is lehessen olyan élelmiszereket előállítani, amelyek tápanyagtartalma kifejezetten magas.

A NASA űrhajósétkei nyomában

Spirulina termelés a versenypálya-tóban.

Az algák, hínárok kimagasló tápértékkel rendelkeznek. Az egyik legismertebb algafaj, a spirulina akkor került rivaldafénybe, amikor kiderült, hogy a NASA is előszeretettel keverte bele az űrállomásokon dolgozó asztronauták ételeibe, magas fehérjetartalma (60-70 százalék a szárazanyagban), tápanyagtartalma és immunerősítő hatásai miatt. A spirulina termelést nem csak a tengerparton lehet megoldani, már léteznek úgynevezett versenypálya tavakban, amelyek ide-oda kanyargó, mesterségesen forgatott víztömegben termelik a spirulinát, sőt úgynevezett fotobioreaktorok mesterséges fény segítségével termelnek különböző mikroalgákat és egyéb fotoszintetizáló mikroorganizmusokat.

A lisztkukac az egyik legfenntarthatóbb fehérjeforrrás. amely fehérje kilogramonként nem csak a hagyományos húsokat, mint a csirke, sertés vagy marha utasítja maga mögé, de még a tejet is. Ráadásul 1 kg lisztkukacban található fehérje előállításához negyedannyi földterület szükséges, mint 1 kg tejfehérje termeléséhez. Sőt, ha a teljes előállítási láncot vizsgáljuk – ahogy ezt a holland Wageningen Egyetem tette – a lisztkukac-tenyésztés, beleértve a fűtést, táplálást, áramfogyasztást, akkor is jóval kevésbé járul hozzá a klímaváltozáshoz, mint bármelyik másik hagyományos állati eredetű fehérje előállítása. A lisztkukac tenyészetek rendkívül kis helyet foglalnak el, így városokban a legelőnyösebb a tenyésztésük.

A mikroszkpikus gombából készülő fehérjét nem könnyű biztonságosan előállítani

Fusarium venenatum mikroszkóp alatt.

A mikorprotein, azaz gomba alapú fehérjegyártás az egyik legnagyobb fehérjetartalmú alternatíva, akár 42 százalékot is elérheti a benne lévő protein aránya. Az algákkal és lisztkukacokkal ellentétben, melyek Dél-Amerikában és Ázsiában több száz éves múltra tekintenek vissza, a mikoprotein gyártás egy mesterséges áttörés. A végtermék a Fusarium venenatum mikroszkópikus gombafajból készül, melyet a 60-as években fedeztek fel az Egyesült Királyságban, kifejezetten abból a célból, hogy új fehérjeforrást találjanak. Ez a faj máig az egyetlen olyan mikoprotein amelyet az EU engedélyezett és forgalomban van, leginkább Angliában, Quorn néven. Előállítása viszont rendkívül összetett és veszélyes, a termesztés során könnyen megjelenhetnek olyan gombafajok is, melyek mikotoxinokat tartalmaznak, ráadásul allergiás reakciókat is képes kiváltani, így még nem terjedt el széles körben, ma még csak egy gyártó készíti nagyüzemben.

A Cambridge-i kutatócsoport mindazonáltal sürgeti a tudományos világot és az élelmiszer-gyártókat, hogy fektessenek minél nagyobb hangsúlyt az ellenálló, kiszámítható és fenntartható élelmiszer-gyártásra, hogy sikerüljön megküzdeni a globális éhínséggel és a jövő élelmiszer-ellátását fenyegető katasztrófákkal.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close