A kormány döntött és benyújtotta az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely 2026. augusztus 31-től átalakítja a bizalmi vagyonkezelés (bvk) és a magánalapítványok személyi jövedelemadó szabályait. A módosítás hátterében az áll, hogy Magyarország az uniós helyreállítási források feltételeként vállalta e szabályok felülvizsgálatát. A javaslatot az Országgyűlés még nem fogadta el, részletei módosulhatnak – az alábbiakban a benyújtott szöveg lényegét a Blochamps Capital pénzügyi tanácsadó cég foglalta össze.
A legfontosabb üzenet:
csak a vonatkozó szja szabályok változnak, a vagyon bevitele továbbra sem adózik, a meglévő struktúrákra pedig a korábbi szabályok maradnak irányadók
A bizalmi vagyonkezelés adózási kereteit ma három törvény adja: a személyi jövedelemadóról szóló törvény, a társasági adóról szóló törvény és az illetéktörvény.
A javaslat ezek közül kizárólag az szja-szabályokat módosítja – a másik két törvény nyújtotta kedvezmények változatlanul megmaradnak: a kezelt vagyon a korábbi szabályokkal egyezően továbbra is mentes a társasági adó alól, és az illetéktörvény szerinti mentességek is élnek.
Az szja-t illetően pedig a leggyakoribb félelemmel érdemes rögtön leszámolni: nem tér vissza a „bemeneti” adóztatás.
Aki vagyonelemet – céget, ingatlant, értékpapírt, műtárgyat – ad bizalmi vagyonkezelésbe, annak emiatt továbbra sem keletkezik adófizetési kötelezettsége. A kérdés a jövőben is az lesz, hogy a vagyonkezelésből mit, mikor és milyen formában kap ki a kedvezményezett.
A korábban létrehozott vagyonkezelések számára fontos tudnivaló, hogy a már bevitt vagyonelemekre a bevitelkor irányadó szabályok maradnak alkalmazandók.
A 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrák esetében ez azt jelenti, hogy a bevitt vagyon kiadása – a hozamot ide nem értve – időkorlát nélkül adómentes marad; a 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között bevitt, felértékelt vagyonelemek pedig az 5 éves várakozási idő elteltével adhatók ki adómentesen.
A pontosság kedvéért: 2026. augusztus 31-től formálisan már az új adómentességi szabály vonatkozik minden vagyonkiadásra, a javaslat indokolása azonban kifejezetten rögzíti, hogy a korábbi átmeneti rendelkezések hatályban maradnak, így e kedvezmények a már bevitt vagyonelemekre a jövőben is érvényesíthetők.
Mikor és hogyan kell adózni a vagyon kiadásakor?
Adózni a jövőben is csak akkor kell, ha a kedvezményezett ténylegesen kap valamit a vagyonkezelésből.
Hogy a kivét dómentes-e, elsősorban azon múlik, ugyanazt a vagyonelemet kapja-e ki, amelyet a vagyonrendelő bevitt – ezt nevezi a javaslat formaazonosságnak.
Az szja-módosítás lényege tehát egy mondatban: a berendelés a jövőben is adómentes, a bevitelkori felértékelésen elért nyereség adója pedig halasztva marad mindaddig, amíg az eszköz értékesítésre és az ellenérték kivételre nem kerül a vagyonkezelésből – ekkor válik a felértékelt rész osztalékként adókötelessé.
- Ugyanaz a vagyonelem változatlan formában (pl. a bevitt üzletrész, a bevitt ingatlan): adómentesen kiadható – időbeli várakozás nélkül, akár rögtön a bevitel után. Cserébe a kedvezményezett a vagyonrendelő eredeti szerzési értékét viszi tovább (lásd a példát).
- A vagyon hozama (pl. a kezelt vagyonban keletkezett kamat, árfolyamnyereség, osztalékbevétel): kiadáskor osztalékként adózik: 15% szja és – éves felső korlátig – 13% szocho terheli, ahogyan ma is. • Formaváltás esetén (a bevitt vagyonelem helyett más – tipikusan pénz – kerül kiadásra): a kiadást először a hozam, majd a bevitelkori felértékelésből származó értéknövekmény terhére kell elszámolni, és ezek osztalékként adóznak. Csak az ezt meghaladó rész – lényegében az eredeti szerzési értéknek megfelelő összeg – adható ki adómentesen.
- Öröklési helyzet: a vagyonrendelő halála esetén a vagyonkiadás adómentes – öröklési célra a struktúra kifejezetten kedvező marad (lásd a példát).
Egy példa: a vagyonrendelő a 3 millió forint törzstőkével alapított családi cége üzletrészét adja vagyonkezelésbe, amely a bevitelkor 500 millió forintot ér. Ha később magát az üzletrészt kapja ki a kedvezményezett, az adómentes – de szerzési értékként az eredeti 3 millió forintot viszi tovább, így ha egyszer eladja a céget, az e feletti nyereség nála adózik. Ha a vagyonkezelő adja el a céget és a kedvezményezett pénzt kap, a kivét a hozam és a felértékelés erejéig osztalékként adózik, csak a 3 milliós „eredeti” rész adómentes. Ha pedig a kiadásra a vagyonrendelő halála után kerül sor, az teljes egészében adómentes, és a kedvezményezett az akkori piaci értéket viszi tovább szerzési értékként.
Ingyenes használat – az illetékszabályokkal összhangban
Régi, eddig rendezetlen kérdést tisztáz a javaslat: mi a helyzet, ha a kedvezményezett nem tulajdonba kapja a vagyonelemet, hanem csak használja – például a családi nyaralót? Az új szabály az illetéktörvény logikáját követi: amely körben az ajándékozás illetékmentes lenne – egyenes ági rokonok (szülő, gyermek, unoka), házastárs és testvér –, ott az ingyenes használat után sem kell semmilyen közterhet fizetni. Ezen a körön kívül (pl. élettárs, unokatestvér, baráti kör) a használat után a kezelt vagyont terheli adófizetés – ún. egyes meghatározott juttatásként, a kapcsolódó költségek 1,18-szorosa után 15% szja-val és 13% szochóval. A családi vagyonkezelési struktúrák tipikus felhasználási módjai tehát változatlanul köztehermentesek maradnak – szja és illeték szempontból egyaránt.
Kire mikortól vonatkozik? – három időszak, három helyzet
| Mikor jött létre a struktúra / mikor történt a
vagyonrendelés? |
Mi vonatkozik rá? | Mire érdemes készülni? |
| 2023. szeptember 12. előtt | A korábbi, legkedvezőbb szabályok szerint bevitt vagyonra a régi rendelkezések maradnak irányadók – a vagyonkiadás adómentességének nem feltétele az 5 éves várakozási idő.
A javaslat ezen nem változtat. |
A NAV ezeket a struktúrákat közvetlenül a törvény hatálybalépését követően, kötelezően és célzottan ellenőrizni kezdi. A struktúra megszüntetése nem jelent kibújást: megszűnt vagyonkezelés esetén az ellenőrzést a vagyonrendelővel szemben folytatják le. |
| 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között | A már bevitt és felértékelt vagyonelemekre a jelenlegi szabályok – köztük az 5 éves várakozási idővel elérhető adómentes kiadás – a javaslat indokolása szerint továbbra is alkalmazhatók maradnak.
A 2026. augusztus 31. utáni új vagyonrendelésekre már az új szabályok vonatkoznak. |
2028. január 1-jétől a NAV valamennyi vagyonkezelést ellenőriz az elévülési időn belül. |
| 2026. augusztus 31-től | Teljes egészében az új szabályrendszer: a vagyon bevitele továbbra sem adóztatott, a kiadás adókötelezettségét pedig nem az eltelt idő, hanem a „mit adunk ki” kérdése dönti el (formaazonosság).
A felértékeléssel és 5 év várakozással elérhető adómentesség az új bevitelekre már nem áll rendelkezésre. |
Éves adatszolgáltatás a NAV felé a kezelt vagyonról (először 2027. március 31-ig). 2028. január 1-jétől ezekre is kiterjed az általános ellenőrzés. |
Kötelező NAV ellenőrzések minden vagyonkezelésnél: ki, mikor, mire számíthat?
A javaslat legnagyobb figyelmet érdemlő újdonsága, hogy a NAV számára kötelező ellenőrzést ír elő, amely első körben – már közvetlenül a hatálybalépést követően – a 2023. szeptember 12. előtt létrehozott struktúrákra irányul. A törvényjavaslat szokatlanul részletes vizsgálati szempontrendszert ad az adóhatóság kezébe:
- a vagyonrendelés körülményei és valódi célja – ideértve azt is, hogyan, kinek a kezdeményezésére és milyen céllal jött létre a kapcsolat a közreműködő tanácsadóval és az ellenjegyző ügyvéddel;
- az írásos anyagok tartalma – a kezelt vagyonnal kapcsolatos szövegtervezetek, egyeztetések, valamint a megbízási szerződések részletezettsége és az adóelőnnyel összefüggő esetleges rendelkezései; • a személyi kapcsolatok – a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett egymáshoz fűződő viszonya; • az időzítés és az indok – mennyi idő telt el a vagyonrendelés és az első tőkekiadás között, és pontosan mi váltotta ki a vagyonkiadást.
Ez a szempontrendszer mélyre néz: a NAV nem csupán a számokat, hanem a struktúra létrejöttének teljes történetét és dokumentációját vizsgálni fogja, akár évekre visszamenőleg. Ahol a dokumentáció hiányos, vagy a vagyonkezelési cél utólag nehezen igazolható, ott az ellenőrzés komoly kockázatot hordozhat. A cél a kizárólag adóelőny érdekében, valós tartalom nélkül létrehozott konstrukciók kiszűrése – a rendeltetésszerűen működő struktúráknak nincs félnivalójuk, ha ezt dokumentáltan igazolni is tudják. A struktúra megszüntetése nem jelent kibújást: megszűnt vagyonkezelés esetén az ellenőrzést a vagyonrendelővel szemben folytatják le. 2028. január 1-jétől pedig már valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány ellenőrzésre számíthat.
Mit érdemes most tenni – teendők időszakonként
- 2023. szeptember 12. előtt létrehozott vagyonkezelés: készüljön a célzott NAV-ellenőrzésre – még az ellenőrzés megindulása előtt érdemes átvilágítani a dokumentációt, és utólag is megfelelően alátámasztani a vagyonrendelés valós céljait. Ebben teljes körű támogatást nyújtunk: az iratanyag felülvizsgálatától az ellenőrzés során történő képviseletig.
- 2023. szeptember 12. és 2026. augusztus 30. között létrehozott vagyonkezelés: érdemes vagyonelemenkénti leltárt készíteni: mely felértékelt elemeknél mikor telik le az 5 éves időszak, és a tervezett vagyonkiadások időzítése hogyan viszonyul ehhez. Ha kiegészítő vagyonrendelés van tervben, mérlegelendő annak augusztus 31. előtti megvalósítása, mert a felértékelés lehetősége az azt követő bevitelekre már nem lesz elérhető.
- 2026. augusztus 31. után létrejövő struktúrák, új vagyonrendelések: a hangsúly a precíz nyilvántartáson lesz – a szerzési értékek dokumentálása, a törvény szerinti nyilvántartások kialakítása és az éves NAV adatszolgáltatásra való felkészülés a zökkenőmentes működés feltétele.
- Akik most gondolkodnak vagyonkezelés létrehozásán: bár a felértékeléshez kötődő adóelőny az új bevitelekre megszűnik, cserébe letisztult, kiszámítható szabályozási környezet jön létre. A bizalmi vagyonkezelés adó- és illetékszempontból semmivel sem hátrányosabb, mint a vagyon közvetlen tartása – ugyanakkor mindazt nyújtja, amiért valójában érdemes létrehozni: a családi vagyon védelmét, a generációváltás rendezett előkészítését, az öröklési és vagyonjogi kérdések tervezhető kezelését. Aki még a jelenlegi szabályok szerint hozná létre struktúráját, annak az augusztus 31-ig tartó időszak ad mozgásteret.
