Az Aranypajzs-projekt, avagy a Nagy Kínai Tűzfal

Moszkva eléggé kiakadt a NATO főtitkárának nyilatkozatán
2024-05-27
Fontos! – Közös cikket írt a francia és a német vezető
2024-05-28
Show all

Az Aranypajzs-projekt, avagy a Nagy Kínai Tűzfal

Kína továbbra is sikeresen tiltja ki az országból a nyugati hírcsatornák mellett a legtöbb nyugati üzenetküldő szolgáltatást is, nehogy ellenőrizetlenül terjedjenek a kritikus hangok. Ebben kényszerűen az Apple továbbra is partner, na, nem mintha szeretné ezt az egészet, de betartja a nemzeti törvényeket.

Vannak országok, amelyek megpróbálják úgy használni az internetet, hogy közben annak tartalmát alaposan meg is szűrik.

Vélhetően erről a témáról Kína, Kuba, Észak-Korea jut eszünkbe. Nem is tévedünk nagyot, de valójában nagyon sok országot érintenek ilyen-olyan korlátozások, Eritrea és Etiópia, Azerbajdzsán, Szaúd-Arábia, Irán, vagy éppen Vietnám is próbálkozik ezzel.

Mindebből a felsorolásból látszik, hogy elég sok máig kommunista nézeteket valló állam próbálja távol tartani a kapitalista „mételyt” a néptől, de sok helyen nincs is ilyen széles ideológia, egyszerűen csak diktatórikus az állam, és azzal védi az államfőt, hogy nem terjedhet róla az igazság, vagy a helyi erők szempontjából, a hazugság.

Kína a legizgalmasabb

Mivel ezen piacok közül messze Kína a legnagyobb, amely ma már határozottan a második legnagyobb nemzetgazdaság, természetesen a nyugati szállítók szempontjából is ez a piac a legérdekesebb. Egy friss hír szerint most éppen az keltett feltűnést, hogy Kína felszólította az Apple-t, hogy a kínai AppStore-ban ne tegye elérhetővé a WhatsApp, a Threads, a Signal és a Telegram alkalmazásokat,hiszen azokon mindenféle kritika terjedhet, ráadásul a kormány számára ellenőrizetlenül, így még Hszi Csin-ping államfőt is csúfolták.

Maga az Apple, amely eleget is tett a kérésnek haladó amerikai cégként nem azzal érvelt, hogy a vezetőt nem lehet kritizálni, hanem azzal, hogy köteles betartani a helyi törvényeket azokban az országokban, ahol működik, még akkor is, ha azokkal nem ért egyet.

Régi tiltás

Peking folyamatosan harcol az üzenetküldő platformok ellen, mivel ezeket az alkalmazásokat a kínai állampolgárok viszonylag ellenőrizetlenül (azért Kínában persze semmire ne vegyünk mérget, ami a kontroll hiányáról szól) tudják negatív tartalmak terjesztésére is használni, amelyek így akár társadalmi zavargások kirobbantására is alkalmasak. Na, nem mintha Kína tele lenne forradalmi mozgolódással, de tény, hogy a Covid-lezárások még a békés kínai állampolgárok fellépését is kivívták.

De hogyan is működik ez a Nagy Tűzfal? Egyáltalán nem új kezdeményezésről van szó. Az Aranypajzs, vagy a kínai nagy falra utaló elnevezéssel, a Kínai Nagy Tűzfal a Kínai Népköztársaság Közbiztonsági Minisztériumának a projektje, és ebben a formájában 2012-től indult az első verziója. Természetesen nem volt előtte sem szabad a káros tartalmak fogyasztása és terjesztése, Kína már akkor is dollár százmilliókat és rendőrök tízezreit állította rá az ellenőrzésekre.

A cenzúra rendszere

Aranypajzs (Golden Shield), eléggé eufemisztikus kifejezés, főleg, ha tudjuk, hogy a kínai állam 12 kontrollt épített ki „arany”, vagy angolul Golden elnevezéssel.

A Golden Gate (aranykapu) egy vámrendszer, de van Golden Water a vízügyekre, Golden Finance a pénzügyekre, Golden Tax au adózásra, Golden Agriculture a mezőgazdaságra és így tovább.

Az arany cenzúrának a fő célja a Tibettel, a dalai lámával, az önálló Tajvannal, a nem engedélyezett egyházakkal, vagy a háborgó kisebbségekkel (ujgurokkal) kapcsolatos híranyagok blokkolása. De nagyon sok olyan nemzetközi hírcsatorna is tiltottnak számít, amely erősebben fogalmazott például az 1989-es Tiananmen téri eseményekkel kapcsolatban (BBC, Voice of America), de blokkoltak a pornográf oldalak is, illetve általában minden, ami a kínai hivatalos álláspontot erősen kritizálja.

Mindennek sok érdekes technikai megoldása van, ez egyáltalán nem egyetlen eszköz. Vannak olyan kínai keresőoldalak (a legnagyobb a Baidu), amely a tiltott oldalakat eleve nem is találják meg. De a bonyolult számítástechnikai megoldások között vannak valódi IP-cím blokkolások, eltérítések, hibás oldalgenerálások. Azt természetesen egy kínai számítógépen sem lehet megtiltani, hogy valaki beírja a keresőbe, hogy BBC, vagy Gmail, esetleg Whatsapp, de a rendszer megoldja, hogy utána a felhasználó mégsem azzal találkozzon, amivel Európában.

Nyugaton azért látnak ilyet

Legyünk őszinték a kínai emberek külföldön járva sem annyira „lázadók”, és többségükben őszintén büszkék a rendszerükre, de azért arról is hallani, hogy aki megteheti, külföldön rátapad egy kínai nyelvű, de nem központi adásra, vagy csak az internetre, és valósággal habzsolja a vitákat, az eltérő nézőpontokat, de azért ez tényleg inkább csak az üzleti elitnek a hobbija.

És természetesen azért ne gondoljuk, hogy a modern világban, a kínaiak ne használnák a fontos hírcsatornákon megjelenő információkat. Olyan ez, mint az átkosban, hogy elítéltük a nagy nyugati országok álláspontját, de az értő és megbízható kollégák azért követték is a nyugati lapokat, a minisztériumokba jártak is ilyenek. És emellett most is van egy csomó olyan titkosított protokoll (például a VPN virtual private network, vagyis virtuális magánhálózat), amely Kínán belül is behozza a cenzúrázott oldalakat.

Egy nagyobb ügy árnyékában

Kína eközben azzal is érvel, hogy az ő lépései egyáltalán nem egyoldalúak. Az Egyesült Államok is támadja, korlátozásokkal fenyegeti a TikTokot. Az Apple, a mostani hír központi cége mindenesetre nagyon küzd Kínában, szüksége lenne a bevételekre, de mivel lassulnak az eladásai, többször is csökkentette az iPhone-ok árait.

Emellett a kínai-amerikai digitális háborúnak vannak sokkal nagyobb súlyú elemei is, mint az üzenetküldők engedélyezése.

Az Egyesült Államok vámokat vezet be, hatalmas összeggel támogatja azt, hogy a félvezetőipar az Egyesült Államokba költözzön, miközben Kína ellenintézkedéseket vezet be, amelyek megkövetelik a hazai és külföldi alkalmazásfejlesztőktől, hogy üzleti tevékenységük részleteiről adjanak információt a kínai kormánynak (a hivatalos indokolás az online csalások elleni állami fellépés segítése).

Illetve 2027-ig el kell érnie a nagy kínai cégeknek, hogy a külföldi gyártású magprocesszorok (elsősorban Intel és AMD) használatát kiváltsák, hogy így ne legyen akkora Kína függése a nyugati technológiától. A kínai-amerikai technológiai háború tehát egyáltalán nem lassul, sőt, ha lehet csak egyre intenzívebbé válik.

Cikk küldése e-mailben

Comments are closed.