A magyar egyetemeken szerzett diploma bérelőnyt jelent a munkaerőpiacon: a diplomát szerzők egy rövid nyári szünet, 42 nap után elhelyezkednek és az országos átlagbér 1,3-szeresét kapják, egy hétéves perspektívában vizsgálva pedig 1,7-szeres a bérelőnyük – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős államtitkára.
Hankó Balázs elmondta: a magyar felsőoktatásban végzettek rövid idő alatt, egy rövid nyári szünetet, 42 napot követően helyezkedhetnek el, a pályakezdők az átlagbér 1,3-szorosát kapják és tízből nyolcan eleve felsőfokú végzettséghez kötött munkakörben kezdenek dolgozni.
Hozzátette: az adatok szerint az egyetemeknek térségi megtartó erejük van, tízből hatan a képzés helye szerinti régióban maradnak, és ketten az eredeti lakóhelyükön kezdenek dolgozni.
A műszaki és informatikai területen diplomát szerzőkért „kapkodnak” a munkaerő-piacon, a műszaki területen végzettek a diplomaszerzést követően 7,5 évvel az országos átlagbér dupláját kapják, az informatikusok a 2,5-szeresét. Az adatok szerint az orvostudományi területen végzettek is azonnal el tudnak helyezkedni és az átlagbér kétszeresét kapják.
Hozzátette: idén megújul a felsőoktatás felvételi rendszere, az egyetemeknek nagyobb szabadságuk lesz az érettségi és a felvételi tárgyak, valamint az intézményi pontok súlyának meghatározásában. Kiemelte: versenyképességi fordulatot hajtottak végre a felsőoktatásban, 33 százalékkal nőtt idén a felvettek száma, 42 ezer külföldi diák tanul magyar egyetemeken és mobilitási programokkal ötezren vesznek részt külföldön gyakorlaton. Hozzátette: a felsőoktatás megújításának lényege a gazdaság és az egyetemek összekapcsolása, a diplomás pályakövetési rendszer pedig megmutatja, hol tartanak ebben a feladatban, márpedig az adatok azt mutatják, a magyar diploma érték.
Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal felsőoktatásért felelős elnökhelyettese elmondta: a www.diplomantul.hu oldalon hétfőn hozták nyilvánosságra a diplomás pályakövetési rendszer adatait.
Elmondta: a Felsőoktatási Információs Rendszerben tárolt egyéni szintű adatokhoz hozzákapcsolták anonim módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél és a Gazdaságfejlesztési Minisztériumnál tárolt adatokat, ezzel pedig lehetőség nyílt az egyes intézményekben, képzéseken végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetének – mint a munkaerő-piaci státuszuk, jövedelmük – vizsgálatára. Összesen az elmúlt hat tanévben végzett mintegy 464 ezer diák munkaerő-piaci adatait felhasználva jött létre az adatbázis.
Az oldalon többek között a végzés évére, szakra, munkarendre, egyetemre lehet szűrni, és lehet megnézni, adott szakon végzettek a végzést követően milyen gyorsan helyezkedtek el, mekkora jövedelemmel rendelkeznek, mely ágazatokban és milyen munkakörökben dolgoznak, valamint milyen arányban és irányban tanulnak tovább – mondta.
Szólt arról is, hogy a pályaorientációt támogató modulban az érettségi vagy végzés előtt állók tájékozódhatnak arról, milyen munkát tudnak végezni a diplomájukkal, várhatóan lesz-e állásuk, mennyi idő alatt helyezkedhetnek el, mennyit kereshetnek adott szak vagy szakterület végzettjeiként.