A közösségi médiában – például a Facebook-on – folyamatosan folyik a verseny a lájkokért. Ha valaki bedob egy medvés, csimpánzos vagy tigrises szelfit, akkor számíthat rá, hogy learathatja a virtuális babérokat – mégse ajánljuk ezt senkinek. Legutóbb egy felelőtlen olasz motoros életébe került a romániai medveszelfi. De mi is áll a jelenség hátterében?
Életem során sokat jártam-keltem a természetben Magyarországon.
Szinte sose kellett attól tartanom, hogy egy állat „bántani” fog. Ez azért van így, mert az elmúlt évszázadokban az ember kiirtotta, vagy a kihalás szélére sodorta azon fajokat, amelyek veszélyesek lehetnek a számára: a medvét, a farkast, a bölényt, a keresztesviperát.
Nemrégiben újabb medvetámadásról számoltak be, de ez nem volt véletlen.
„A halála előtti percekben is videózott és fényképezett egy bocsos medvét az a 48 éves olasz turista, akit múlt csütörtökön ölt meg egy anyamedve a Transzfogarasi úton – derült ki a hatósági vizsgálatból. A férfi motorral érkezett, leszállt, etette és fotózta a medvét, amely végül rátámadt, elhurcolta és egy szakadékba dobta. Másnap újabb medvetámadás történt a Fogarasi-havasokban” – írta nemrégiben az Index. A képek most is láthatóak az oldalán.
A híressé vált olasz motoros férfi egyik utolsó képe. Forrás: Facebook.
A Transzfogarasi úton, ahol a motoros férfi tragédiája történt, egyértelműen, több helyen és több nyelven is kitáblázták a hatóságok, hogy tilos a medvéket etetni, fotózni őket. A férfi figyelmen kívül hagyta ezen figyelmeztetéseket. Ha valaki egy bocs közelébe megy, az anyamedve ezt könnyen támadásnak veszi, és rátámadhat az emberre. Ez is hozzájárult a tragédia bekövetkeztéhez.
A sztoriban az is benne van, hogy a mai, természettől eltávolodott, a médiából, közösségi médiából tájékozódó embereknek gyakran nem reális az állatokról kialakult képük és nem érzik a ragadozók veszélyességét.
A felelőtlenséghez hozzájárul a közösségi média terjedése: 2025 februárjában 5,24 milliárd ember, tehát a Föld lakóinak 63,9 százaléka használta a Facebook-ot, a TikTok-ot, az Instagram-ot és társait.
Egyre több ember él városokban, míg a vidéki lakosság aránya csökken: 1960-ban a lakosság 33 százaléka élt városban, míg 2023-ban már az 57 százaléka. Emiatt az emberek messzebb kerültek a természettől, így – miközben a közoktatás ez irányú tevékenysége is egyre hézagosabb – az állatokkal kapcsolatos közvetlen és hiteles ismereteik is meggyengültek.
Egy további kép az utolsók közül Forrás: Facebook
Az igazság utáni korszakban a közösségi médián keresztül terjedő digitális félrevezető információk jelentős kockázatot jelentenek a társadalomra nézve, mivel gyorsan terjednek, és szinte lehetetlen kijavítani őket, miután széles körben elfogadott hiedelemmé váltak – olvasható Bergman és munkatársai cikkében.
A téves információk jelentősen messzebb, gyorsabban, mélyebben és szélesebb körben terjedhetnek a közösségi médiában, mint a valós információk, és a pszichológiai elméletek szerint a téves információk kijavítására tett kísérletek az új (helyes) anyaggal szembeni bizalmatlansághoz vezethetnek.
Biztos, hogy az állatmesék (gondoljunk például az Oroszlánkirályra) vagy a közösségi médiában terjedő és népszerű cuki állatos videók erősíthetik az emberekben meglévő tévhiteket. Sokan gondolják azt is, hogy a vadállatok nem veszélyesek, ha „értünk a nyelvükön”. Ebben szerepe van annak, hogy ki milyen tudással rendelkezik a vadon élő állatokról, tisztában van-e azzal, hogy a viselkedésük nem alakítható az emberek normái szerint
válaszolta Pál Móni pszichológus a tudás.hu megkeresésére.
Pál Mónika Forrás: pszichotanacsadas.hu
„Része lehet ennek a fajta gondolkodásnak egyfajta feljogosítottság is, ami azt jelenti, hogy az adott ember úgy véli, ő a (természeti) törvények felett áll, tehát neki nem árthatnak az állatok, illetve ő bármit megtehet. Ezt a hozzáállást erősítheti az, hogy a túlpörgetett fogyasztói társadalomban egyre több minden elérhető, egyre izgalmasabb és veszélyesebb élményekre vágynak azok, akik meg tudják fizetni.
Így lehetőség van veszélyes állatokat testközelből látni, ami miatt úgy tűnhet, hogy ezek az állatok majd engedelmeskedni fognak nekünk. Annak, hogy egyes állatokat cukinak tartunk, evolúciós alapja is van: a kisbabák vonásaira emlékeztető jegyek automatikusan azt válthatják ki belőlünk, hogy meg akarjuk simogatni az állatot és gondoskodni szeretnénk róla.
Sokan azt gondolják, hogy bármit megtehetnek az állatokkal, úgy kezelik őket, mintha azoknak az emberek igényeit kellene kiszolgálniuk, és nem kellene értük felelősséget vállalniuk.
Ez látszik abban, hogy mennyien tartanak rövid ideig kutyát csak azért, mert cuki és mert úgy gondolnak rá, mint egy használati tárgyra, amit kidobnak, ha már megunták.”
Fentebb már idéztük Bergman és munkatársai cikkét, ahol a veszélyeztetett fajok védelméről is írnak részletesebben.
„A téves információk komoly problémát jelenthetnek a veszélyeztetett fajok számára, ha a közösségi médiában olyan üzenetek terjednek, amelyek hiányosak vagy nem állnak összhangban a természetvédelmi prioritásokkal. Ez különösen nyilvánvaló, amikor a közösségi média felhasználói olyan képeket vagy videókat tesznek közzé, amelyeken veszélyeztetett fajok antropogén környezetben vagy emberekkel interakcióban láthatók. Például, bár a csimpánzok (Pan troglodytes) veszélyeztetett állatok, a kutatási adatok azt mutatják, hogy a közvélemény kevésbé tartja veszélyeztetettnek a csimpánzpopulációkat, ha a képeken azok tévesen vannak ábrázolva: ha egy fotón csimpánzok mellett emberek is szerepeltek, az emberek a vadon élő csimpánzpopulációkat stabilnak és egészségesnek tartották (összehasonlítva ugyanazzal a képpel, amin nem szerepeltek emberek). Ezenkívül az ember jelenléte növelte annak valószínűségét, hogy a nézők a csimpánzokat vonzó háziállatnak tekintsék” – olvasható a tudományos cikkben.
A hírességek és más közszereplők „az átlagemberhez képest lényegesen nagyobb követőszámmal rendelkeznek. A közösségi médiában megjelenő bejegyzések, amelyek hírességeket ábrázolnak veszélyeztetett egzotikus állatokkal, mint például Justin Bieber, énekes aki egy oroszlánkölyköt tart a kezében, vagy Kim Kardashian, amerikai celeb, aki egy koalát ölel, különösen problémásak.
Kim Kardashian egy koalát ölel. Forrás: Instagram/news.com.au
Ugyanakkor van egy másik vetülete is a ragadozók közösségi médiás szereplésének.
„Az emberek ösztönösen félnek a nagyragadozóktól, de ezt a negatív hozzáállást a hírmédia megjelenései és azok terjedése a közösségi médiában még tovább fokozhatja”, hiszen gyakran negatív módon jelennek meg a ragadozók – írják cikkükben Veronica Nanni és munkatársai.
„Az ilyen negatív tudósítások indokolatlan és felerősített félelmet kelthetnek a közvéleményben, ami alacsonyabb toleranciát eredményez a ragadozók iránt és csökkenti a természetvédelmi tervek iránti támogatást. Mivel azonban a közösségi média hatékony kommunikációs eszköz, megfelelő használatával szerepe pozitívvá válhat.
Ezért a tudósoknak folyamatosan kommunikálniuk kell a közösségi médiában, hogy pontosabb információkat terjesszenek a nagyragadozókról, és megakadályozzák a téves információk keringését, mielőtt azok széles körben elterjednének, ami a ragadozók hatékony védelmének kulcsfontosságú lépése” – írják Andra Claudia Neagu és munkatársai.
Mindez a romániai medvék esetében is érvényes: „az ember és barnamedve közötti együttélés elősegítése érdekében a tudósoknak és a gyakorló szakembereknek kommunikálniuk kell a média képviselőivel, és kiegészítő információkat kell nyújtaniuk a hírekhez. A tényeken alapuló hírek a hatóságoknak is segíthetnek jobban megérteni a konfliktusokat, és alulról felfelé építkező utakat teremthetnek a barnamedvék és a román társadalom pozitívabb jövője felé.”
