Az emberi életkor biológiai maximuma 120 év, az ehhez vezető egészséges életmódot azonban jó már gyerekkorban elkezdeni

A Roszatom leányvállalata leszállította a nukleáris üzemanyagot a Budapesti Kutatóreaktor számára
2020-09-17
Technológiai újdonsággal segítenek megoldani a raktári kártevők problémáját
2020-09-18

Az emberi életkor biológiai maximuma 120 év, az ehhez vezető egészséges életmódot azonban jó már gyerekkorban elkezdeni

A fejlett országokban egyre nagyobb figyelmet kap a társadalom elöregedése. A várható élettartam folyamatosan nő, miközben a születések száma csökken, így arányaiban egyre több az idős ember és kevesebb a fiatal. De vajon mióta tart ez a trend, és mi az oka az élettartam növekedésének? Hogyan érdemes hozzáállni az időseket érintő egészségügyi problémákhoz? Egyáltalán mi az a geriátria? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Dr. Tóth Miklós belgyógyásszal, a Semmelweis Egyetem tanárával.

Bár nem most hallottam először, az interjúra való felkészülés közben kezdtem el jobban utánajárni, hogy pontosan mit jelent az, hogy geriátria és miben különbözik a gerontológiától. Ön hogyan foglalná össze ezt a két fogalmat?

A gerontológia az öregedés alapkérdéseivel, biológiai, élettani, kórélettani hátterével foglalkozik, tehát inkább egy teoretikus, kutatás-orientált tudományág. A geriátria pedig az orvostudomány egyik klinikai ága, ami az időskorú betegek közvetlen ellátásával foglalkozik.

És miben különbözik a geriátria a klasszikus belgyógyászattól? Ez komplexebb megközelítést igényel?

A geriátria módszertanának fontos része nagyszámú geriátriai tesztek elvégzése. Ezt úgy mondjuk, hogy komplex geriátriai állapotfelmérés, aminek során megvizsgáljuk, hogy fizikailag és szellemileg milyen állapotban van a beteg. Kicsit olyan ez, mint a mostanában egyre népszerűbb team-megközelítés (amikor több szakember, például orvos, dietetikus és gyógytornász együtt foglalkozik ugyanazzal a pácienssel – a szerk.), csak ezt egy ember végzi el. És különös figyelmet kap a gyógyszerelés, mert az idősek gyógyszeres dobozában nagyon könnyen felhalmozódnak az újabb és újabb gyógyszerek. Sok esetben ugyanis minden szakorvos hozzárak egy-két gyógyszert a már meglévőkhöz. De sajnos minél több gyógyszert adunk, annál több kölcsönhatás és nem kívánatos mellékhatás várható. Persze minden orvosnak van némi igaza, amikor hozzátesz az adott problémára specifikus gyógyszert, de az igazi felelősség az, hogy a feleslegesen sok gyógyszert okosan lecsökkentsük.

A geriátria viszonylag fiatal ága az orvostudománynak. Mekkora figyelmet szentel a geriátriának az orvosképzés?

Jelenleg a Semmelweis Egyetemen a geriátria az ún. kötelezően választható tárgyak közé tartozik. Ez azt jelenti, hogy a hallgatókra van bízva, a kötelező tárgyakon túlmenően a geriátriát felveszik-e a tanrendjükbe. Örömmel tölt el, hogy egyetemünkön az utóbbi években a geriátria lett az egyik legnépszerűbb választható tárgy. Meg kell jegyeznem, hogy Nyugat-Európában és az Amerikai Egyesült Államokban a legtöbb egyetemen a geriátria a kötelező képzés része.

Érthető, hiszen folyamatosan nő a várható élettartam, különösen a fejlett országokban. Mióta tart ez a növekedés?

Megbízható adataink a várható életkor alakulására a XVI. századtól kezdve vannak. Ezek azt mutatják, hogy a mutató a XVI-XVIII. században még jórészt stagnált, valahol 35-40 év körül volt a legjobban teljesítő országban is. Ez akkor történetesen éppen Anglia volt. Aztán, a XIX. századtól kezdve elkezdődött a folyamatos növekedés. Ma már Japánban és Hong-Kongban a legmagasabb – több mint 85 év. Magyarországon most 76-77 év körül van, egy kicsit a nőknél a jobb.

És mi az oka annak, hogy még Európán belül is nagy különbségek tapasztalhatók? Belgiumban jelenleg 81 év a várható életkor, Ukrajnában csak 71, mi pedig valahol a kettő között helyezkedünk el.

Erre valószínűleg nincs igazán egyértelmű válasz. Ha csak Magyarországot nézzük, biztos, hogy társadalmi, gazdasági, sőt, történelmi tényezők is szerepet játszanak. Az biztos, hogy a várható életkor nálunk is folyamatosan növekszik, különösen a rendszerváltás óta. Vannak pozitív fejlemények a daganatos megbetegedések gyógyításában és a szív- és érrendszeri betegségek kezelésében is. Sőt, az öngyilkosságok száma is folyamatosan csökken például – bár ebben még mindig nem állunk igazán jól. Ugyanakkor az is biztos, hogy az egészségtelen életmód, a dohányzás, az elhízás és az alkoholfogyasztás jelentős negatív hatással van. Sajnos ezekben mind az európai átlagnál rosszabbul teljesítünk, ami nyilván kedvezőtlenül befolyásolja a várható életkor alakulását.

És még meddig növekedhet a várható életkor?

Erre vonatkozóan inkább jóslásokkal rendelkezünk, biztosan semmit sem lehet tudni. Tudni kell, hogy azon kívül, hogy az embernek milyenek a genetikai adottságai, a környezeti faktorok is nagyban befolyásolják azt, hogy meddig élünk. A várható életkor a történelem során nagyban függött attól, hogy volt-e elég és megfelelő minőségű táplálék, ivóvíz – és ez ma is így van. De ma már tudjuk azt is, hogy nagyon fontos, hogy milyen a környezet, a levegő, a talaj. Hogy egészséges növényeket tudunk-e termeszteni és az, hogy megfelelő higiénével, jó körülmények között tudunk-e állatokat tenyészteni. Tehát nem csak a genetikai hátterünk határozza meg, hogy meddig élünk. Jelen tudásunk szerint az elmúlt kétszáz évben tapasztalt várható életkor-növekedésben az éhínségek elkerülése és a táplálék minőségének javulása mellett a fertőző betegségek szerepe az egyik legmeghatározóbb. Ennek ellenére nehéz azt megjósolni, hogy hol lesz az emberi életkor felső határa. Talán a legjobb megközelítés az, ha megnézzük, hogy hány évet élt a legöregebb ember. A jelenlegi rekord 122 év, amit egy ’97-ben elhunyt francia hölgy, Jeanne Calment tart. Ezek alapján a szakértők is 120 év körülire becsülik a biológiai maximumot.

Egyesek szerint viszont ez már természetellenesen magas kor. Mit gondol, nem lehet, hogy valójában az iparosodás előtt jellemző 30-40 évre „vagyunk kódolva”?

Szerintem a hosszú életkor önmagában nem lehet természetellenes. Az azt jelenti, hogy az a biológiai potenciál, ami bennünk van, érvényre tud jutni. Magyarul, az optimálisan érvényesülőt lehet rontani a külső tényezőkkel, környezeti hatásokkal. Valószínűleg a XV. században döntően az alultápláltság és a fertőző betegségek voltak hatással. (Bár például a táplálkozás tekintetében a fejlett országok kezdenek átesni a ló túloldalára: az elhízás járványszerű terjedése arra utal, hogy mára az optimumgörbe túloldalára kerültünk.) Tehát az, hogy most szinte mindenhol nő a várható élettartam, az egyenes – és természetes – következménye a körülmények javulásának. És valószínűleg lesz még magasabb is, ha a külső tényezők megengedik.

Az idős korral viszont együtt járnak különböző időskori megbetegedések is. A rosszindulatú daganatos megbetegedések, vagy a demencia sem írható a „túl hosszú” életkor számlájára?

Sajnos jelen tudásunk szerint egyszer mindenkinek meg kell halnia. Viszont nagyon kevesen halnak meg természetes öregedésben; valamilyen konkrét betegség viszi el az idős emberek túlnyomó többségét. És mivel a fertőző betegségeket sikerült jelentősen visszaszorítani, arányaiban megnőtt a jelentősége a daganatos megbetegedéseknek és a demenciának, illetve a szív- és érrendszeri betegségeknek is. És pontosan ezért mondjuk, hogy nem elég egyetlen egy betegség ellen fellépni. Hiába tudunk az egyik ellen sikeresen küzdeni, akkor még mindig ott van a másik 4-5. Egy betegség sikeres leküzdése jó esetben 1-2 évvel emelheti az átlagéletkort, de évtizedekben mérhető nagy áttörést így nem lehet elérni. Ezért szimpatikus nekem az öregedésről szóló általánosabb elmélet, amelyik a közös gyökereit keresi ezeknek a betegségeknek.

Ezek szerint van olyan gyógymód, ami egyszerre képes kezelni ezeket a nagyon különböző betegségeket?

Konkrét gyógymód, vagy egységes terápia egyelőre nincs. A megelőzés jelenleg sokkal nagyobb szerepet kap. És jelen tudásunk szerint a leghatékonyabb „öregedés-ellenes” beavatkozás az a kalóriabevitel csökkentése és a fizikai aktivitás növelése. Ez pedig érthető, hiszen a kalóriabevitel csökkentése nagyon sok biológiai folyamatra közvetlen hatással van. Csak az a baj, hogy ezt a beavatkozást a társadalom jelentős része nem szereti. Az egészséges életmódot ugyanis nem elég 60 évesen elkezdeni, hanem már gyerekkorban hozzá kell szoktatni magunkat. Természetesen egy-egy betegség ellen vannak hatékony gyógyszerek – bár nagyon sok ellen nincsen – de az, hogy egy-egy betegség ellen van hatékony gyógyszerünk, az nem azt jelenti, hogy az átlagéletkor évtizedekkel megnő.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close