Az internetfüggőség jelei – tenni kell ellene

Izraeli történész: a magyar ajkú bevándorlók egyedülálló kulturális hatással voltak Izraelre
2022-06-15
Nicolás Muller fotóiból nyílik kiállítás a Capa Központban
2022-06-16
Show all

Az internetfüggőség jelei – tenni kell ellene

Gambling - a mental disorder according to the classification of the World Health Organization. Treatment of gambling - http://rebcenter-moscow.ru/lechenie/lechenie-igromanii/ is complex and is conducted in specialized rehabilitation centers

Az internet a modern világ egyik alapja, a pillanatok alatt zajló információcsere nélkül ma már sok ember hétköznapjai szinte elképzelhetetlenek. Az internet rengeteg lehetőséget rejt, azonban árnyoldala is van: napjainkban már több olyan függőséget is elismernek a szakértői szervezetek, melyek kifejezetten az internethasználathoz köthetők. A függőségeket vizsgáló kutatásokban a szerhasználat van a reflektorfényben, azonban egyre több átfedő idegrendszeri folyamatra derül fény ezek és az ún. viselkedéses függőségek között, mely csoportba az internetfüggőséget is sorolják.

Az internet manapság sok ember számára alapvető, a nyugati társadalmak tagjai egyre több időt töltenek a világháló böngészésével. Ez a jelenség önmagában akár jó is lehet, hiszen az emberek könnyen és gyorsan hozzáférnek olyan információkhoz, amelyek remélhetőleg könnyebbé és élvezetesebbé teszik az életüket. Nem ritka azonban, hogy az ember elveszti az uralmát az internethasználat felett. Erre a legkézenfekvőbb példa talán az internetes videójátékok használata. A szakértők számos esettel szembesülnek, amikor az ember szinte minden más szükségletét elhanyagolja a játék miatt. Hasonló eseteket azonban az internethasználat más szegletei is produkálhatnak: szerencsejáték, pornográfia, közösségi média és akár a webshopok is.

A szakértők számos esettel szembesülnek, amikor az ember szinte minden más szükségletét elhanyagolja a játék miatt. Hasonló eseteket azonban az internethasználat más szegletei is produkálhatnak: szerencsejáték, pornográfia, közösségi média és akár a webshopok is.

Forrás: pexels.com/Drew Rae

Az internetfüggőség súlyossága

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization – WHO) által kiadott kódrendszer, a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO; International Classification of Diseases – ICD) legújabb kiadásában már szerepel a szerencsejátékfüggőség és a videojátékfüggőség. Ezeket manapság a legtöbb ember kifejezetten az interneten keresztül éri el, így ezek olyan pszichiátriai zavaroknak tekinthetők, melyek az internetfüggőség ernyője alá sorolhatók. Ezeken felül a problémás pornográfiafogyasztás a kényszeres szexuális viselkedészavarok alatt diagnosztizálható, a közösségi média és a webshopok kényszeres használata pedig a viselkedéses függőségek közé sorolhatók.

A legfrissebb becslések szerint a videojátékfüggőség a fiatalok nagyjából 3 százalékát érinti világszerte, míg az internetfüggőség a teljes populáció akár 7 százalékát. Ezek a számok azonban nagyon függenek attól, hogy milyen diagnosztikai kritériumokat használnak a szakértők. Vannak olyan becslések is, melyek Európában például közel 20 százalékra teszik az internetfüggőség gyakoriságát, míg Ázsiában ettől is gyakoribbnak tartják (25 százalék). A WHO által használt kritérium persze elég sokféleképpen értelmezhető: a videojátékfüggőséget a kényszeres játszás jellemzi, ami más tevékenységek és a társas kapcsolatok rovására megy és folytatódik a kellemetlen következmények ellenére is. Hasonló megközelítés alkalmazható a többi internetes függőség diagnosztizálásánál is, így egylőre nem igazán egységes e zavarok meghatározása, ami megnehezíti a tudományos vizsgálatok kivitelezését is.

Miért alakul ki az internetfüggőség?

Az internetfüggőség hátterében meghúzódó okokat két részre osztják a szakértők. Az okok egyik része magukban az alkalmazásokban keresendő, amelyeket hajlamosak az emberek kényszeres módon használni. Azonban kell lenniük olyan okoknak is, melyek egyes személyeket hajlamosítanak a függőségre, mert a problémás alkalmazások használói közül nem mindenki válik függővé.

A függést okozó alkalmazások között több párhuzam is felfedezhető. Az első például, hogy olyan jelenségekhez kötődnek, amelyeknek kiemelt jelentősége van a túlélés szempontjából: szexualitás, javak megszerzése, társas kapcsolatok és felfedezés. Ezek az ingerek mind olyan idegrendszeri mechanizmusokat indítanak be, amelyek fokozzák a motivációt a kérdéses cél elérésére, legyen az egy fajtárs társasága, vagy egy ismeretlen terület bejárása. Ezeket a szaknyelv pozitív megerősítőnek nevezi, ami tulajdonképpen arra utal, hogy önmagukért élvezetesek.

A pozitív megerősítés mellett azonban egy másik folyamat is fontos lehet, méghozzá a negatív érzelmi állapotok elkerülése. Amíg az ember figyelmét magas prioritású ingerek kötik le, addig a stresszt okozó gondolatok kirekeszthetők a tudatból és így nem frusztrálnak. Ezek a folyamatok azonban csak azt magyarázzák meg, hogy miért okozhatnak függőséget az internet bizonyos tartalmai. Rengeteg ember használja ugyanis az említett felületeket különösebb probléma nélkül. A függőség hátterében tehát egyéni faktorokat is feltételezni kell.

Nem ritka azonban, hogy az ember elveszti az uralmát az internethasználat felett. Erre a legkézenfekvőbb példa talán az internetes videójátékok használata.

Forrás: pexels.com/Anton Porsche

A függőség az automatizáció következménye

A függőség élettani alapjaival kapcsolatos kutatások elsősorban a szerfüggőségekre fókuszálnak, az internetfüggőséggel kapcsolatos vizsgálatokat ezek fényében értelmezik. Fontos különbség azonban a szerfüggőségek és a viselkedéses függőségek között, hogy előbbi esetben a függőség tárgya egy olyan vegyület, amely közvetlenül befolyásolja a központi idegrendszer működését. Ez egy szempontból veszélyes, hiszen ezeknél a függőségeknél a vegyület közvetlen hatásaival is számolni kell.

Egy másik szempontból azonban a fogyasztásnak legalább valamiféle gátat szabhat az, ahogy ezekre a vegyületekre az idegrendszer reagál: a legtöbb kábítószert nem lehet, de legalábbis nagyon nehéz állandó jelleggel fogyasztani. Ezzel szemben a viselkedéses függőségeknek nem feltétlenül szab határt az, hogy egy újabb adag már nem váltja ki az elvárt hatást, nem véletlen, hogy egyesek akár napokon keresztül megállás nélkül képesek például egy videojátékkal játszani.

A függőségek kialakulásának hátterében tulajdonképpen a viselkedések automatizálásának természetes tendenciája áll. Az idegrendszer lusta, igyekszik minden problémát a lehető legkisebb erőbefektetéssel megoldani. Így amikor kiderül, hogy egy bizonyos cselekvés pozitív kimenetet eredményez, akkor azt a bizonyos cselekvést igyekszik az ember újra és újra megismételni, közben pedig egyre csökken az akció végrehajtásához szükséges feldolgozási követelmény. Ez a folyamat az akció automatizációja, így alakulnak a szokások, azok a cselekvéssorok, amiket már odafigyelés nélkül is kiválóan végrehajtunk. Ez az esetek egy részében előnyös, például a biciklizésnél vagy a vezetésnél. Ilyenkor kifejezetten előnyös, hogy a tudatos folyamatoknak már kevesebb beleszólása van a viselkedésszervezésbe, így az ember szabadabban váltogathatja a figyelme fókuszát (természetesen a közlekedési szabályok figyelembevételével).

A függőségek esetében azonban ez az automatizáció azt eredményezi, hogy a tudatos folyamatok egyre kevésbé lesznek képesek szabályozni a függőség tárgyára irányuló viselkedéseket és így teret kap a kényszeres használat. A függőségek kényszeres szakaszának modellezésére egy viszonylag egyszerű állatkísérletes elrendezést szoktak használni az idegtudományban. A lényeg, hogy a rágcsálók egy darabig szabadon hozzáférnek egy addiktív vegyülethez (pl. alkohol, kokain), majd mikor rendszeres fogyasztókká válnak, akkor a vegyület használatával egyidejűleg egy kellemetlen inger (pl. áramütés) is éri őket. Ebben a helyzetben a kísérleti állatok többsége felhagy a szerfogyasztással, azonban az állatok nagyjából ötöde továbbra is folytatja, az áramütés ellenére is.

internetfüggőség

Forrás: pexels.com/Pixabay

Miért lesz valaki függő?

A függőségek kialakulása hátterében tehát az automatizáció folyamatát sejtik a szakértők, melynek lényege, hogy a viselkedés tudatos kontrollja lassacskán háttérbe szorul. Az idegtudományi kutatásoknak köszönhetően manapság már tudják, hogy mely agyi hálózatok működésének megváltozása áll e folyamat hátterében és a kutatók jelenleg is igyekeznek feltárni, hogyan lehetne ellensúlyozni ezeket a változásokat a függőségek gyógyítása érdekében. Ismert, hogy egy sor környezeti tényező hajlamosítja az embert a különféle függőségekre, ezek főleg külső stresszforrások (pl. erőszak, rossz anyagi helyzet).

Vannak azonban biológiai faktorok is, melyek az előbb említett agyi hálózatok működését befolyásolják, például olyan gének, amelyek hatékonyabbá, vagy épp körülményesebbé teszik az idegi feldolgozási folyamatokat. Mivel egyre több vizsgálat eredménye utal arra, hogy ezek a faktorok mindenféle függőség kialakulására hajlamosítanak, elképzelhető, hogy idővel azonosíthatók lesznek azok a folyamatok, amelyek hajlamosítanak a függőségre. Ez remélhetőleg nem csak arra lesz jó, hogy fokozott elővigyázatosságra inthessenek a szakértők bizonyos személyeket, hanem talán arra is, hogy a már meglévő függőségeket gyógyítsák.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close