Elképzelni is nehéz, pedig tény, Magyarországon több mint 800 pókfaj él. Ezek közül egy-egy kertben akár több tucatnyi faj lehet jelen, s bár vannak köztük, amelyek első ránézésre rémisztőnek hatnak, többségük teljesen ártalmatlan.
Bár teljesen ártalmatlanok, mégis sokan irtóznak a pókokoktól.
Az álkaszás pókok a legtöbb lakásban gyakori vendégek, ők azok, akik hosszúra nyúlt „hajszálvékony” lábaikkal repülő áldozatokra várakoznak a sarokban. Ezeket a pókokat a legtöbb háziasszony egyszerűen a tollseprűvel „lepókhálózza”, bár nem ezt érdemlik, hiszen elpusztítják a legyeket, molylepkéket, és a szúnyogokat.
Persze az is érthető, ha nem szeretnénk a pókhálókat kerülgetni az otthonunkban.
Fontos, hogy tartsunk rendet a szobákban és a ház körül, a nyolclábú vadászok ugyanis az árnyékos helyeket, félreeső zugokat szeretik.
Üres papírdobozokban, kerti farakások alatt gyakran otthonosan érzik magukat az aprócska állatok.
Hogy távol tartsuk őket, akár házi permetszert is készíthetünk, mellyel befújhatjuk a sarkokat és félhomályos zugokat. A módszer hívei szerint hatásos, ha egynegyed rész ecetet és háromnegyed rész vizet összekeverünk, majd eukaliptusz vagy borsmenta olajjal „befűszerezzük”.
A kaszás és álkaszás pókok még hagyján, de mit tegyünk, ha egy szépen fejlett szongáriai cselőpók téved a lakásunkba?
Semmi esetre se üssük agyon a strandpapuccsal, már csak azért sem, mert védett faj. Egyetlen pók természetvédelmi értéke 5000 forint, így elpusztítása amellett, hogy nem kívánatos, büntetendő is.
Az egyesek szemében meseszép, másokban félelmet keltő cselőpókkal ritkán – nyár végén, vagy ősszel – futhatunk össze a házban, ha ez megtörténik, a legjobb, ha egy seprűnyéllel vagy szemetes lapáttal óvatosan kitessékeljük a riadt lényeket a szabadba.
Koronás keresztespók és darázspók
Az őszi kerti munkák közben gyakran bukkanhatunk nyolclábú vadászokra a szabadban, akár izgalmas fotókat is készíthetünk egy-egy színpompás példányról. Gyakran előfordul a ház körül például Magyarországon a koronás keresztespók és a darázspók, melyek tekintélyes méretük mellett szemet gyönyörködtető mintázatukkal, élénk színekkel hívják fel magukra a figyelmet.
2023 novemberéig tart az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet felhívása, melyben a szakembereknek segíthetünk a kertünkben élő pókokról készített fotók beküldésével. Mely pókokról készíthetünk nagyobb eséllyel fotókat a ház körül? Ennek jártunk utána.
Pompás hálókat szőnek
A természetfotósok egyik nagy kedvence a koronás keresztespók (Araneus diadematus), amely szabályos alakú hálóval várja az óvatlan repülő rovarokat. Ezek a pókok erős szövőhálót készítenek, amelyet az ágak közé vagy a növények leveleire feszítenek. Látványos hálójuk kör alakú, és szabályos, rácsos szerkezetű. A koronás keresztespókok éjszaka aktívak, a hálójuk közepén várják a repülő, ugró ízeltlábúakat, amelyekre rávetik magukat és megfogják őket.
Az óriás-keresztespók (Araneus grossus) tömegét tekintve a Kárpát-medence legnagyobb pókja, a nőstények testmérete a lábak nélkül elérheti akár a 2,5 centimétert is. A kifejlett példányok júniustól szeptember végéig kerülhetnek a szemünk elé, leggyakrabban a meleg és napos, magas fűvel fedett réteken, kaszálókon, valamint cserjés területeken.
Az utóbbi évtizedekben az élőhelyek beszűkülése és nem megfelelő kezelése miatt jelentősen megritkult a faj állománya. Hatalmas mérete ellenére nem könnyű meglátni, rejtőszínével remekül beleolvad környezetébe. Nemcsak testtömege tekintélyes. Hatalmas, akár egy méteres nagyságú, erős szálú hálót sző, melybe a lepkék és a szitakötők is beragadnak. Az óriás keresztespók Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 5 000 forint.
A darázspók (Argiope bruennichi) neve ellenére a keresztespókfélék (Araneidae) családjába tartozik.
Az egyik legszebb hazai pókunk testének háttérszíne fehér vagy krémszínű, és a hasi oldalon élénk sárga vagy narancssárga csíkok húzódnak. A hímek sokkal kisebbek és világosabb színűek, mint a nőstények. A darázspók más keresztespók fajokhoz hasonlóan szabályos kerekhálókat sző. Az állat csodálatos alkotása ragadós fogóspirálból és nem ragadós küllőkből áll kerek egésszé, ez a tervezés és kivitelezés egyik csúcsteljesítménye az állatvilágban. Hálója annyira erős, hogy akár még egy hevesen szabadulni próbáló, nagyobb méretű sáskát is képes „fogságban tartani”.
Föld alatti üregekben élnek
A földön gyakran látható farkaspókfélék (Lycosidae) családjában hazai léptékkel igazi óriásokat találhatunk. A farkaspókok népes családjába világszerte mintegy 2400, hazánkban több, mint 60 faj tartozik. Közéjük sorolják többek között az üreglakó, sokak számára félelmetes megjelenésű cselőpókokat.
A réti farkaspók (Hogna radiata) nem sző hálót, általában üregekben él. A farkaspókok egy része mély üregekben lakik, és élete nagy részét ott tölti, a másik csoport egyedei a réteken, erdőkben „szaladgálnak”, így keresik áldozatukat. A réti farkaspóknak kiváló a látása, könnyen észreveszi az áldozatot, amit gyors mozgása révén egy szempillantás alatt elkap.
A farkaspók nőstények szaporodási időszakukban könnyen felismerhetők. Azon kevés faj közé tartoznak, amelyek peterakás után nem hagyják magára a petéket tartalmazó zsákocskát, a kokont. A nőstények a kokont az utótestük végén található fonószemölcseikhez rögzítve mindenhová magukkal viszik. A peték kikelése után a farkaspók anyák a kicsiket első vedlésükig továbbra is a testükön hordják. Ha egy ilyen anyát megzavarnak, a fiatalok szanaszét szaladnak a testéről, majd a veszély elmúltával visszatérnek a nőstény hátára.
A „magyar madárpókok”
Jóllehet a cselőpókok csupán távoli rokonai a madárpókoknak, a laikusok – a pókok tekintélyt parancsoló mérete és megjelenése miatt – gyakran így nevezik őket.
A farkaspókfélék közül talán a legismertebb Magyarországon a szongáriai cselőpók (Lycosa singoriensis), mely Európa legnagyobb pókja. Az elnevezése Szongáriára utal, amely Kína északnyugati részének egyik ősi területe. A szongáriai cselőpók nőstényeinek testhossza – a lábak nélkül – meghaladja a 3 centimétert. Elsősorban Kelet-európai faj, a Kárpát-medence az elterjedési területének nyugati határa. A hatalmas pók a keresztespókokhoz hasonlóan a meleg, napos élőhelyeket kedveli, elsősorban nyílt gyepeken fordul elő, ahol a talajban készíti járatát.
A szongáriai cselőpók a föld alatti üregének bejáratában ülve várja, hogy a talajfelszínen mozgó zsákmánya a közelébe érjen, és egy hirtelen lerohanást követően megragadja, majd a mélybe húzza a zsákmányt, ahol nyomban elfogyasztja.
A szongáriai cselőpókok életük első évében nem érik el az ivarérett kort, októberben elvermelnek, üregüket kimélyítik, a bejáratát vastag talajréteggel fedik. A telet hibernált állapotban élik túl, majd a következő év augusztusáig az üregben élnek. A tekintélyes méretűvé fejlődött pókok ekkorra válnak ivaréretté. Az ivarérési vedlés végén a hímek vándorlásba kezdenek, leginkább ebben az időszakban kerülhetnek szem elé az állatok. Október elejéig párzanak, de bizonyos területeken akár néhány nap alatt lezajlik a párzás, aminek végeztével a hímek elpusztulnak. A megtermékenyített nőstények ismét elvermelnek, majd jövő tavasszal életet adnak az apró utódoknak.
Magyarországon gyakrabban találkozhatunk a szongáriai cselőpóknál kisebb méretű, de hasonló testfelépítésű pokoli cselőpók (Geolycosa vultuosa) példányaival. A két pókfaj a különböző testméret mellett a lábak szőrzetében és a test mintázatában is eltér egymástól. Az óriás keresztespókhoz hasonlóan mindkét cselőpókfaj védett, természetvédelmi értékük 5000 forint.
Ártalmatlan vadászok
Magyarország „óriáspókjai” méretük miatt talán sokak számára félelmetesek, azonban az emberre nézve ártalmatlanok, mérgük nem túl erős. A magyarországi pókok közt nincs olyan faj, melynek harapása az emberre veszélyes lehetne, csak a legnagyobb pókok képesek átharapni a bőrünket, de ilyen módon nagyon ritkán védekeznek. A hazai pókok közül a legerősebb mérge a Bugac környéki pusztákon élő mérges dajkapóknak (Cheiracanthium punctorium) van.
Bár a rossz hírű pók hatalmas csáprágói félelmetes fegyverek, a dajkapókok nem agresszívak, csak akkor csípnek, ha bolygatják őket.
A dajkapók harapását egy lódarázs csípéséhez szokták hasonlítani, mely bár fájdalmas, közel sem életveszélyes. A harapás nyomán légzési nehézségek és hőemelkedés léphet fel, nagyon ritkán a test egy része lezsibbadhat, de a kellemetlen tünetek néhány órán belül elmúlnak.
