Első körben főleg az ázsiai autógyárak tőzsdei árfolyama sínylette meg azt, hogy április 3-tól Donald Trump 25 százalékos vámot vet ki az USA-ba irányuló globális autóexportra.
Új világ jön az autóiparban. Donald Trump amerikai elnök magas vámokat vet ki a nemzetközi autógyártókra.
A vám pótlólagos mértéke 25 százalékos, ezt a kész járművekre és az alkatrészekre is meg kell fizetni, ráadásul azoknak az országoknak is, amelyek szervesen, szabadkereskedelmi megállapodás keretein belül együtt dolgoztak az amerikai autóiparral, vagyis Kanadánakés Mexikónak is.
Ezek a vámok ugyanis a meglevő szabadkereskedelmi megállapodásokat is felülírják.
Ázsia a nagy vesztes
Ha megnézünk bizonyos adatokat, rögtön megértjük, hogy miért Ázsia lett a nagy vesztes – írja az NBC
És valóban a bejelentésre, a dél-koreai Hyundai több mint 11 százalékot, a japán Toyota és a Nissan 9-9 százalékot zuhant.
2024-ben az Egyesült Államokban eladott autók nyolc legnagyobb gyártója közül hatot az ázsiai autógyártók adtak, sorrendben az első a Toyota 1,98 millió járművel, megelőzve az amerikai Fordot és a Chevrolet-t. A negyedik a japán Honda, az ötödik a Nissan utána jött a dél-koreai Hyundai és Kia, végül a japán Subaru.
Az Egyesült Államok 2024-ben összesen 474 milliárd dollár értékben importált autóipari termékeket, a személygépkocsik ebből 220 milliárd dollárt tettek ki.
A forgalom országonként
Nagyon érdekes megnézni, hogy az amerikai piacon, ahol az autók fele importból származik, 2024-ben kiktől vásárolt a legtöbbet az Egyesült Államok.
- Mexikó: 50 milliárd dollár
- Japán: 41 milliárd dollár
- Dél-Korea: 38 milliárd dollár
- Kanada: 28 milliárd dollár
- Németország: 26 milliárd dollár
- Egyesült Királyság: 10 milliárd dollár
- Szlovákia: 6 milliárd dollár
- Olaszország: 4 milliárd dollár,
Ha ezeket a számokat látjuk, szintén nem meglepő, hogy a legjobban az ázsiai autóipari részvények zuhantak.
A legnagyobb vesztesek között a már felsoroltak mellett a Kia és a Honda is ott voltak, de az intézkedés nagy csapás volt a Volkswagen számára is, amely kifejezetten sokat gyárt Mexikóban.
Hozzátehetjük, hogy az amerikai autós részvények, így a General Motors és a Ford is rosszul reagáltak, egyedül a Tesla nem esett annyit, igaz ez a papír korábban már nagyon sokat zuhant, de most talán úgy érezték a befektetők, hogy a cég európai eladásai amúgy is gyengélkednek, de ez a lépés távol tarthatja a kínai és az európai elektromos járműgyártókat az amerikai piactól.
Az Egyesült Államok piaca mindenesetre úgy tűnik, hogy pótolhatatlan piac az ázsiai autógyártók számára, ha az ázsiai utógyártók a termelésüket az Egyesült Államokba szeretnék áthelyezni, hogy elkerüljék a vámokat, az nem egyik napról a másikra reális.
A kiegyenlítés
A helyzet annyiban még rosszabb is lehet az exportőröknek, hogy Donald Trump az ázsiai és európai adókat kiegyenlítő további vámokról is beszélt, de ezeket olyan furcsán értelmezte, hogy például a forgalmi adót is vámnak vette, ami egyáltalán nem csak az amerikai autókat bünteti, hanem az ázsiai és az európai, vagyis a hazai autókra is rárakódik.
A vámok a kész gépjárművekre és autóalkatrészekre egyaránt vonatkoznak, ami egészen furcsa helyzeteket teremt. Hiszen az egyes országoknak vannak más országokban is gyárai.
Japán négy legnagyobb autógyártója 11 gyárat működtet az Egyesült Államokban. A Toyota Kentuckyban, Indianában, Texasban és Mississippiben, a Honda Alabamában, Indianában és két ohiói gyárban gyárt autókat, a Nissan Mississippiben és Tennessee-ben, míg a Subaru szintén Indianában.
De az Egyesült Államok legnagyobb egyedi autóexportőre sem amerikai, hanem egy német cég, a BMW az amerikai (dél-karolinai) gyárába importál német alkatrészeket, arra vámot fizet, de ha majd az ázsiai és európai országok ellenvámokat vezetnek be, az exportra is vámot kell fizetni, akkor, amikor az Egyesült Államokból a BMW a kész autóit eladja.
Bár mindenki bejelentette, hogy a vámok rombolják a kétoldalú gazdasági kapcsolatokat és a kereskedelmi és vámháborút, Donald Trump meg van győződve arról, hogy jó irányba halad, noha jelentősen emeli ezzel az amerikai inflációt is.
Fordított arány
Abban természetesen Donald Trumpnak igaza van, hogy az Egyesült Államok több autót importál, mint amennyit exportál, de ettől még nem jár jól az intézkedéssel.
A vámháború már csak olyan, hogy abban mindig minden fél sérül, mert majd úgyis megtalálják a felek, hogy mivel bántsák a másikat, az Egyesült Államok majd vámot kap a kiváló gyógyszereire és informatikai megoldásaira, Ázsia a divatipari termékekre, Európa a borokra és a pezsgőkre.
Ügyeskedni persze majd lehet. Ha egy autónak nagy a marzsa, akkor el lehet azt játszani, hogy alacsony az alapár és az amerikai márkakereskedésben csapódik ki a haszon. Mivel Trump adócsökkentést is ígért, ezzel akár még jól is járhat az adott cégcsoport, de ezt nem mindenki tudja megtenni.
Szinte biztosan most egy nagyon óvatos, kivárós időszak jön, mindenki fontolgatja, hogy mit lépjen, hátha jön valami különalku.
A piacok átcsoportosítása viszont nem olyan egyszerű. Ha egy európai cég sok nagy SUV-ot gyártott az amerikai piacra, de egy hét alatt bevezetnek egy durva vámot, akkor az új piacok megtalálása, a gyártósorok átállítása nem lesz ilyen gyors.
Magyar hatások
A vámok természetesen Magyarországot is érintik, na, nem olyan mértékben, mint Szlovákiát, de azért az Audi és a Mercedes gyártásából ment autó bőven az Egyesült Államokba is.
Magyarország esetleg abban bízhat, hogy amennyiben az új helyzetben a német gyártóknál lesz költségoldali nyomás, akkor akár a drága német gyártás helyett több feladat érkezhet meg Magyarországra.
Hogy lesz-e valóban ilyen, azt persze nem lehet tudni, de akár meg is valósulhat egy ilyen átcsoportosítás.
Az biztos, hogy a cégek és beszállítóik között lesz feszültség, a tőzsdéken továbbra sem az autógyárak lesznek a legvonzóbbak, de a politika alighanem hajthatatlan marad, hiszen amennyiben kártékony intézkedést is hoz, abban még mindig lehet bízni, hogy kommunikációval, azt sikernek lehet láttatni.
