Megkezdte Nicolas Sarkozy volt francia elnök börtönbüntetésének letöltését, miután bűnszövetségben elkövetett bűncselekmény miatt öt év szabadságvesztésre ítélték a 2007-es elnökválasztási kampányának líbiai finanszírozásával kapcsolatos perben.
Az Európai Unió történetében először került börtönbe egy volt államfő.
A 70 éves exelnök (2007-2012) „legalább három hétig vagy egy hónapig” marad a börtönben – vélte ügyvédje, Christophe Ingrain.
Nicolas Sarkozy, aki ártatlannak vallja magát és fellebbezett az ítélet ellen,
bebörtönzését követően azonnal szabadlábra helyezés iránti kérelmet nyújtott be. A párizsi fellebbviteli bíróságnak két hónapja van a döntésre, amely átlagosan három hét alatt szokott megszületni hasonló ügyekben.
Nicolas Sarkozy nem sokkal 9 óra 40 perc előtt érkezett meg gépkocsival a párizsi Santé börtönbe, ahol
a celláikból „Ó, üdvözöljük Sarkozyt!”, „Jön Sarkozy!” kiáltásokkal fogadták a rabok.
Az exelnök félórával korábban
lépett ki elegáns, nyugat-párizsi villalakásából, kézenfogva feleségével, Carla Bruni énekesnővel. Az utcán több száz támogatója üdvözölte és tapsolta meg. Mielőtt beszállt volna autójába, a volt elnök üdvözölte a tömeget, amely elénekelte a francia himnuszt, és „Szabadítsák ki Nicolas-t!” kiáltásokkal fogadta.
A tömegben ott volt Nicolas Sarkozy teljes családja, a támogató gyűlést egyik fia, Louis Sarkozy szervezte meg egy Facebook-felhívásban.
A volt államfőt szeptember 25-én ítélte öt év börtönbüntetésre a párizsi büntetőbíróság bűnszövetségben való részvételért a 2007-es győztes elnökválasztási kampánya törvénytelen líbiai finanszírozásának gyanúja miatt indított perben.
Bár az ítélet elsőfokú, a bíróság – olyan „kivételesen súlyos tényekre” hivatkozva, amelyek „megingathatják az állampolgárok bizalmát a képviselőikben” – úgynevezett halasztott letartóztatási parancsot adott ki az exelnök ellen. A büntetés ideiglenes végrehajtást von maga után, ami azt jelenti, hogy bár Sarkozy fellebbezett az ítélet ellen, az nem bír halasztó jelleggel.
A korábbi elnököt azzal vádolták, hogy megállapodott Moamer el-Kadhafi néhai líbiai vezetővel arról, hogy utóbbi az elnökválasztási kampányához törvénytelen módon pénzügyi támogatást ad. A bíróság kimondta, hogy az exelnök bűnszövetségben való részvétel miatt vétkes, mert „hagyta, hogy egykori közvetlen munkatársai, politikai támogatói és a közvetítők pénzügyi támogatást szerezzenek a líbiai rezsimtől”, elvileg a 2007-es győztes elnökválasztási kampány finanszírozásához, mégpedig több millió euró összegben.
Claude Guéant, az elnöki hivatal későbbi vezetője és Brice Hortefeux későbbi belügyminiszter 2005 végén többször is találkozott Kadhafi sógorával, Abdallah Szenuszival, a líbiai titkosszolgálatok akkori vezetőjével, akit Franciaországban életfogytiglani börtönbüntetésre ítéltek az UTA DC-10-es repülőgépe elleni, 170 ember, köztük 54 francia állampolgár életét követelő 1989-es merényletben játszott szerepe miatt. A vád szerint a volt elnök kenőpénzért cserébe elősegítette Líbia nemzetközi színtérre való visszatérését, és vállalta, hogy „tisztára mossa” a líbiai vezető sógorát.
A bíróság ugyanakkor nem találta bűnösnek a volt elnököt a közpénzzel való visszaélés, a passzív korrupció és a törvénytelen kampányfinanszírozás vádpontjaiban. A nyomozás ugyanis azt nem tudta bebizonyítani, hogy „a Líbiából érkezett pénzt” ténylegesen Nicolas Sarkozy elnökválasztási kampányára fordították – hangsúlyozta a bíróság.
A francia jogban azonban a szándék és az előkészület is elegendő a bűnszövetség bűncselekményének minősítéséhez, még akkor is, ha a kitűzött cél nem valósult meg.
„Nem egy volt köztársasági elnököt börtönöznek be, hanem egy ártatlant” – írta kedd reggel az X-en Nicolas Sarkozy, aki rendszeresen Alfred Dreyfushoz hasonlítja magát, akit 1895-ben hamis dokumentumok alapján, az akkori antiszemita közhangulat kontextusában, árulásért elítéltek.
Az eddig három ügyben elítélt volt államfő úgy véli, hogy bírói üldöztetés áldozata.
Nicolas Sarkozy az ügyvédje szerint egy kilenc négyzetméteres magánzárkába került, naponta egy órát tölthet a szabadban egy rácsos udvaron, a családja hetente háromszor látogathatja.
A volt államfő elmondta, hogy magával vitte Jézus életrajzát és Alexandre Dumas regényét, a Monte Cristo grófját, amely egy olyan férfi története, aki igazságtalan elítélése után bosszút áll.
A jobboldal részéről az ideiglenes végrehajtás heves közéleti vitát váltott ki, vagyis az, hogy a volt államfőnek a fellebbezés ellenére börtönbe kell vonulnia. Nicolas Sarkozy az első exelnök, akivel ez megtörténik. A francia sajtóban megkérdezett igazságügyi szakértők ugyanakkor arra emlékeztettek, hogy az ideiglenes végrehajtást az ítéletek 86 százalékában elrendeli az elsőfokú bíróság, ha a büntetési tétel legalább öt év szabadságvesztés, egyébként pedig az ítéletek csaknem hatvan százalékában. A felmérések szerint a franciák 61 százaléka igazságosnak tartja azt, hogy az ideiglenes végrehajtást Sarkozy esetében is elrendelte a bíróság.
