A krónikus obstruktív tüdőbetegség, vagyis a COPD lehet annyira súlyos betegség, mint egy tüdődaganat, sok ember mégis félvállról veszi, vagy tudomást sem vesz róla. A COPD világnapja alkalmából orvosok és betegszervezetek a korai felismerés, a rendszeres légzésfunkciós vizsgálat, a dohányzásról való leszokás és a megfelelő kezelés fontosságára figyelmeztetnek.
November 18. a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) világnapja. Ezen a napon egy olyan betegségre hívják fel orvosok és betegszervezetek a figyelmet, amely ahhoz képest, hogy mennyi embert érint, meglehetősen kevéssé ismert.
Tavaly mintegy 180 ezer COPD-s beteget tartottak nyilván a hazai tüdőgondozókban, a szakmai becslések szerint azonban a valós betegszám ennek nagyjából a háromszorosa, több mint félmillió lehet. Ennek ellenére a betegség ismertsége alacsony: egy nemzetközi felmérésben a megkérdezettek csaknem fele nem tudta tüdőbetegségként azonosítani a COPD-t. Nem halnak bele annyian, mint a tüdőrákba, de így is a vezető halálokok közé tartozik Magyarországon, ráadásul előrehaladott formájában hasonlóan súlyos, életet veszélyeztető betegség lehet, a tüdődaganathoz hasonlóan. Egy több mint 63 ezer magyar beteg adatait feldolgozó országos vizsgálat szerint az első, kórházi kezelést igénylő COPD-állapotrosszabbodást követően a betegek medián túlélése 4,7 év volt. Ez is rámutat arra, hogy a súlyos állapotromlások megelőzése kulcsfontosságú a COPD kezelésében.
Nemzetközi szinten is növekvő kihívásról van szó: egy 2023-ban megjelent modellszámítás szerint a COPD-vel élők száma 2050-re világszerte megközelítheti a 600 milliót, részben az egyre idősödő népesség miatt.
Nehézlégzéssel kezdődik
A COPD a légutak és a tüdőszövet tartós gyulladásával járó, fokozatosan előrehaladó betegség, amelyben az akadályozott légáramlás kezeléssel sem fordítható vissza teljesen. Vezető tünete a kezdetben terhelésre, később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, amelyet gyakran tartós köhögés és köpetürítés kísér. A betegség gyakran a hosszan tartó dohányzás következménye, de nemcsak a dohányzókat érinti: szerepet játszhat a munkahelyi por- és füstártalom, a légszennyezés, valamint a gyermekkori visszatérő alsó légúti fertőzések is. Sokan későn fordulnak orvoshoz, részben azért, mert a tüneteket a dohányzás következményének tartják vagy későbbi fázisban szégyellik az állapotukat.
A COPD lefolyását időnként hirtelen állapotromlások, úgynevezett exacerbációk szakítják meg, amelyeket gyakran légúti fertőzések váltanak ki. A visszatérő fellángolások tovább rontják a betegséget, és növelik a súlyos szövődmények, kórházi kezelés, illetve a halálozás kockázatát – így különös odafigyelést igényelnek.
A betegség terhe túlmutat a fizikai tüneteken. A COPD-vel élők körében a szorongás és a depresszió gyakoribb, mint az egészséges populációban, és a mindennapi tevékenységek – az öltözködés, a lépcsőzés vagy a munkavégzés, munkába járás – egyre nagyobb nehézséget okozhatnak. A betegek sokszor családtagjaik segítségére szorulnak, így a betegség a hozzátartozók életét is jelentősen érinti.
„Minden alkalmat meg kell ragadni a tájékoztatásra és a felvilágosításra, mert ezzel szó szerint életeket menthetünk, és a COPD világnapja erre különösen jó alkalom. A betegszervezeteknek ebben kulcsszerepük van: segítenek abban, hogy a COPD-vel élők könnyen hozzáférjenek a hiteles, szakszerű információkhoz, és képviselik az érdekeiket – nyilatkozta Faludi Attila, az Élet COPD-vel Országos Betegszervezet elnöke.
A tüdőszűrés nem mutatja ki
A hagyományos tüdőszűrés, vagyis a mellkasröntgen, nem alkalmas a COPD felismerésére. A betegséget légzésfunkciós vizsgálattal, úgynevezett spirometriával lehet kimutatni. Tüneteit ráadásul sokan a dohányzás vagy az öregedés természetes velejárójának tartják. Ez és az általános tájékozatlanság az oka annak, hogy a COPD erősen aluldiagnosztizált betegség: sok érintett nem is tud róla, és gyakran csak előrehaladott stádiumban kap diagnózist, amikor a tüdő már jelentősen károsodott.
„Bár népbetegségről van szó, sokan nem ismerik, ezért továbbra is kiemelt feladatunk felhívni a figyelmet arra, hogy a gyakori köhögés, köpetürítés, krákogás vagy a terhelésre jelentkező nehézlégzés a COPD-re is utalhat. A szakszerű kezelés időben történő megkezdése különösen fontos napjainkban, amikor egyre több lehetőség áll rendelkezésre a fellángolások megelőzésére és az életminőség javítására” – mondta el Dr. habil. Bogos Krisztina PhD, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója.
A szakemberek szerint a spirometria szélesebb körű alkalmazásával a légúti tünetekkel élők és a kockázati csoportokba tartozók célzott kivizsgálásában nagyobb eséllyel lehetne diagnosztizálni a COPD-t. A korai diagnózis pedig lehetővé teszi, hogy a kezelés időben elkezdődjön, és hogy a betegség lefolyását a lehető legjobban kontrollálni lehessen.
A COPD nem gyógyítható, de kezelhető
A kezelés alappillére a dohányzás abbahagyása, a rendszeresen alkalmazott, orvos által előírt inhalációs fenntartó kezelés és a légzőszervi rehabilitáció, amelyek enyhíthetik a tüneteket és csökkenthetik a fellángolások kockázatát. A hazai szakirodalom szerint a légzőszervi rehabilitáció a gyógyszeres kezeléssel egyenértékű, bizonyítékokon alapuló terápiás eszköz, a dohányzás abbahagyása pedig lassítja a tüdőfunkció romlását, és mérsékli a halálozás kockázatát.
„A COPD egy krónikus, folyamatos kezelést igénylő betegség. Ezért fontos, hogy minél korábban ismerjük fel és diagnosztizáljuk a betegséget és a lehető legkorábban megkezdődjön a személyre szabott kezelés. Az időben megkezdett inhalációs fenntartó terápia segít a fellángolások megelőzésében ezáltal csökkentve a kórházi kezelés és a halálozás kockázatát” – figyelmeztetett Dr. habil. Gálffy Gabriella PhD, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság titkára. Hozzátette: „Legyen a COPD világnapja alkalom egy őszinte önvizsgálatra: vajon az ismert tünetekből magamra ismerek? Ha igen, célszerű mielőbb orvoshoz fordulni, a dohányzást pedig – ha az illető dohányos – azonnal abbahagyni!”



