A brüsszeli lakosság körében széles körben elterjedtek az antiszemita előítéletek – olvasható a Belgiumban működő, antiszemitizmus elleni tanulmányokkal és fellépéssel foglalkozó Jonathas Intézet friss tanulmányában, amelyet a The Brussels Times hírportál idézett.
Az intézet megbízásából az Ipsos kutatócég tavaly júliusban 600 brüsszeli lakost kérdezett meg antiszemita sztereotípiákról. A minta nem és életkor szerint megfelelt a statisztikai követelményeknek, ugyanakkor etnikai és vallási szempontból nem volt teljesen reprezentatív, különösen a muszlim lakosság alulreprezentáltsága miatt.
Az eredmények azt mutatják, hogy a brüsszeli lakosság körében továbbra is számos, „a múltból örökölt”, vallási vagy politikai jellegű antiszemita sztereotípia él. Ezek gyakran „nyilvánvaló igazságként” jelennek meg anélkül, hogy nyílt ellenségeskedés kísérné őket.
A felmérés szerint a válaszadók 40 százaléka egyetértett azzal az állítással, hogy a zsidók ellenőrzik a pénzügyi és banki szektort, míg minden negyedik megkérdezett különböző gazdasági válságokért is őket tette felelőssé.
A válaszadók 22 százaléka úgy vélekedett, hogy a zsidók „nem ugyanolyan belgák, mint a többiek”, míg 21 százalék „asszimilálhatatlannak” nevezte őket.
A „zsidók zárt közösséget alkotnak” állítással a megkérdezettek 70 százaléka értett egyet, míg 39 százalék úgy gondolja, hogy „a zsidók azt teszik a palesztinokkal, amit a nácik tettek velük”.
A kutatás szerint az antiszemita nézetek a társadalom minden csoportjában jelen vannak, ugyanakkor erősebbek a politikai szélsőségeket támogató szavazók, a fiatalabb generációk, valamint bizonyos „etno-vallási” csoportok körében. A 18 és 35 év közötti válaszadók közel 40 százaléka például Izrael gázai fellépését a nácikéhoz hasonlította.
A jelentés szerint a szélsőjobboldalra szavazók 69 százaléka úgy véli, hogy a zsidók „előnyt kovácsolnak” a holokausztból, míg 72 százalék szerint saját érdekeikben használják fel az antiszemitizmus kérdését.
A kutatók szerint ugyanakkor a szélsőbaloldalra szavazók körében is megjelennek ilyen nézetek: 33 százalék „asszimilálhatatlannak” tekinti a zsidókat, és kevesebb mint a felük tart antiszemita cselekedetnek egy zsidó helyszínre fújt, Izrael elleni tiltakozó graffitit.
A Jonathas Intézet szerint az ilyen előítéletek részben az izraeli-palesztin konfliktushoz kapcsolódnak, de nem kizárólag csak abból fakadnak, hanem „a másságról alkotott tágabb szemlélet” részét képezik.
Az intézet a kutatás alapján a történelmi oktatás, a digitális műveltség és a gyűlöletkeltő narratívákkal szembeni éberség erősítését javasolja, valamint a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) antiszemitizmusra vonatkozó munkadefiníciójának hivatalos elfogadását, hogy jobban el lehessen különíteni az Izraellel szembeni legitim kritikát az antiszemita mintákat felelevenítő anticionista megnyilvánulásoktól.
Ez a definíció ugyanakkor vitatott: több mint száz izraeli és nemzetközi civil szervezet korábban arra figyelmeztetett, hogy a meghatározást egyes esetekben Izraellel szembeni legitim kritika elfojtására használhatják. Alternatív megközelítésként több száz kutató dolgozta ki a Jeruzsálemi Nyilatkozat az Antiszemitizmusról című dokumentumot.
A Jonathas Intézetet 2024 márciusában hozták létre a 2023. október 7-i izraeli támadások és azok európai következményei nyomán.
