Európa egyik legszebb és legjelentősebb barokk kertje és birtoka a Schloss Hof mindössze 30 perc autóútra található Hegyeshalomtól és Pozsonytól, és akár tömegközlekedéssel, illetve kerékpárral is könnyen meglátogatható. Az idei, a Játékos szimmetria – a barokk kert, mint műalkotás című időszaki kiállítás november 2-ig tart és emellett hónapról hónapra különleges programokkal várják az érdeklődőket.
Amikor Savoyai Jenő herceg 1725-ben megvásárolta a Hoff an der March birtok kis, jelentéktelen kastélyát a Morva folyó menti ártéri erdőkkel, senki sem sejtette, hogy az háromszáz év múlva Alsó-Ausztria egyik legkedveltebb kirándulóhelye lesz.
A kastély, a hétteraszos barokk kert és a birtok több mint 70 hektáron terül el.
Schloss Hofon a Sala Terrena-ból, a kerthez legközelebb található térből léphetnek ki a hímzéses parterre, hogy a lépcsőkön lefelé- és a kovácsoltvaskapun áthaladva, a kaszkádok mentén, elérjenek a labirintusokba és a fasorokba.
A lelket gyönyörködtető franciakert mellett a birtokon több tematikus haszonkert található, és a hatalmas játszótér, az ösvények, az állatsimogató és futóbiciklis, és a vizes élménypálya, a kreatív foglalkoztató, a kertbe kihelyezett játékok a gyerekek önfeledt szórakozásáról gondoskodnak.
Nyári programok a kastélyban
A kastélykert állandó kikapcsolódási lehetőséget kínál a családoknak, az állandó attrakciók mellett minden hónapban kínálnak egy-egy különleges programot is.
Így például június 12-én futóversenyt rendeznek a kastély kertjében. Kis hercegek és hercegnők is futhatnak, különböző kategóriákban.
A felnőttek 18.50 órakor indulnak, 5 és 10 kilométeres szakaszon futnak, illetve, ha valaki inkább gyors gyalogolni szeretne, akkor 5 kilométeres távon indulhat. A gyerekek nevezési díja 7-10 euró között, a felnőtteké egységesen 26 euró. Nevezni online június 9-ig lehet, de a verseny napján a helyszínen is még fél órával a kezdés előtt némi felárral. A bevétel egy részét jótékonysági célra ajánlják fel.
Augusztus elsején rendezik meg a Fények tánca című varázslatos nyári estét, ahol a barokk ünnepségek eleganciáját és pompáját idézik fel. Az est pezsgős fogadással és látványos barokk lovasbemutatóval kezdődik a díszudvaron. Az esti kastélyvezetés során zene, történetek és hangulatos fények idézik meg a barokk kor világát, miközben a látogatók időutazásra indulhatnak a kastély elegáns termein át. Az árkádos udvarban és a kastélyterasz bárjában élőzene, finom falatok és hűsítő italok várják a vendégeket.
A programot artisták és egy izgalmas csillagászati előadás teszik még különlegesebbé. Az este folyamán a kastélyterasz ragyogó diszkóvá alakul át a csillagos ég alatt, ahol a zene és a fények varázslatos hangulatot teremtenek. Az est fénypontja a 23.30 órakor kezdődő fényshow.
A nyári szünidő utolsó hónapjában, augusztusban minden nap különleges nyári programokkal várják a gyerekeket, és a kreatív foglalkoztató műhely is nyitva áll.
Az idén először rajzversenyt hirdettek meg magyar iskolák számára, 6 éves kortól 18 éves korig várták a pályázatokat barokk témában. Összesen 352 pályamű érkezett be, a zsűri 30 művet választott be a kiállításba, két kategóriában összesen hat díjazott volt. A fiatalok rajzai november 2-ig megtekinthetők a meleg narancsházban, a kertészlakban.
Barokk kert – tervezés, természet és művészet
A kastély termei eredeti berendezésükkel bepillantást engednek a 18. század mindennapjaiba. A kastély állandó tárlata magába foglalja a császári lakosztályok és a díszterem mellett azt a meseszép barokk kápolnát, ahol Mária Terézia császárné kedvenc gyermeke „Mimi” is házasodott.
Az idei időszaki kiállítás a barokk kertekről szól.
Játékos szimmetria, a barokk kert, mint műalkotás – időszaki kiállítás
Míg a 17. században az arisztokrácia kedvenc időtöltése volt a kertészkedés, addig a barokk kert tervezése és gondozása nagyobb szakértelmet követelt, ezért inkább fényűző hobbiként tekintettek rá. Kastélyaik a reprezentáció kellékei, csakúgy, mint a hozzájuk tartozó kertek, a gazdagság, a hatalom kifejezőeszközei.
A „barokk kert”, mint összművészeti alkotás
A barokk művészet kialakulásában jelentős szerepe van a tridenti zsinatnak, mely a katolicizmus felélesztésében komoly szerepet szánt a művészeteknek. A 16. század végére meg is volt ennek a törekvésnek az eredménye, új építészeti formanyelv alakult ki.
A művészettörténet szerint a renenszánsz mellérendelő, a barokk alárendelő szerkezetet alakít ki. Tökéletesen tetten érhető mindez a barokk kertészetben. Míg a reneszánsz kertekben az egyes, jellemzően négyzetes elemek mellérendeltek, és bármikor felcserélhetőek, addig a barokk kertekben minden elemnek meghatározott, hierarchikus helye van, és még azonos formályuk ellenére sem cserélhetőek fel, mindemellett a négyzetek mellett más formák is megjelennek, az utak többnyire hegyes szöget zárnak be.
A „barokk kert”, mint összművészeti alkotás, a geometria és a botanika tudományát egyesíti az esztétikum és a rend iránti érzékkel. A természet és az építészet tökéletes, minden érzékünkre ható összhangja. Nem csoda, hogy a barokk kertművészet játékos szimmetriájának napjainkig mágikus a vonzereje.
A barokk kor kertjeire a társadalom tükörképeként tekinthetünk – az elit szórakozását szolgálták, ugyanakkor a hatalom és a gazdagság látványos kifejezőeszközei voltak. Ahogy Savoyai egyik barátja találóan megjegyezte: „egy másik dolog Eugen herceg pénzes erszénye – az sosem fogy ki”.
A „gyönyörűséges kertészkedés” az arisztokrácia fényűző, hatalmas ráfordítást igénylő hobbija volt. A nemesség versengett a legjobb kertépítészekért, művészekért és mérnökökért. A fenntartáshoz pedig kertészek és napszámosok egész seregére szükség volt.
Akik alkották a barokk kertet – tervezés, kivitelezés
Egy barokk kert kialakítása sokszerepes, összetett együttműködés eredménye volt.
Meghatározó szerepet játszottak a megrendelők – elsősorban az uralkodócsalád, az arisztokrácia és a magas rangú egyházi méltóságok –, akik ízlésükkel, anyagi lehetőségeikkel és a kor divatirányzataival formálták a kertek megjelenését.
A tervezés során az elméletet leíró kertészeti könyvek, valamint már meglévő, reprezentatív kertek szolgáltak inspirációul, ezek közül is meghatározó, kiemelt szerepe volt a Versailles-i kastélykertnek. A kiállítás kitér a környék legfontosabb megbízóira, így például a Schloss Hof kertjét is megépíttető Savoyai Jenő hercegre, Mária Teréziára, vagy Harrach grófjára.
A kiállítás foglalkozik a megvalósítás kulcsszereplőjével,
a teljes projekt irányítójával, az építésszel, így például André Le Nôtre-val, Anton Zinnerrel, vagy Johann Lucas von Hildebrandttal, aki Harrach grófja szerint „olyan makacs volt, mint egy öszvér”.
Ők hangolták össze a megrendelők elképzeléseit a szakemberek – földmérők, vízépítési szakértők, szobrászok és kútmesterek – munkájával.
A részletes műszaki terveket kertészmérnökök készítették, míg a kivitelezést kézművesek és nagyszámú napszámos végezte. Ez utóbbiak végezték a legnehezebb fizikai munkákat: a tereprendezést, a teraszok, az utak és kutak építését, valamint a növények telepítését.
Játék a természettel – Virágok és fák
A barokk kert tudatosan megkomponált, szinte színpadszerű térként hat. Központi elemei a parterek, az alacsonyan kialakított, nyitott felületek, amelyeket virágok ezrei borítanak, színes, ornamentális mintákat alkotva.
Az egyes növények itt háttérbe szorulnak a teljes látvány érdekében. A színek hatását kaviccsal, márványtörmelékkel, téglazúzalékkal vagy akár üvegszilánkokkal is fokozták. A napfényes parterekkel éles kontrasztot alkottak a boszkék: a nyírt sövényekből és fákból kialakított, sétányokkal, rejtett zugokkal és meglepő látványtengelyekkel fűszerezett árnyas terek. A természetet precíz metszéssel tudatosan geometrikus formákba kényszerítették.
A virágok nemcsak esztétikai, hanem szimbolikus jelentőséggel is bírtak. Mulandó szépségük a barokk ember számára különös vonzerőt jelentett, és visszaköszönt a képzőművészetben, a belső terek díszítésében és a használati tárgyakon is.
Egyes ritka virágfajták különleges vázákat és gondos ápolást igényeltek: így például a jácintok és a tulipánok. Ezek a virágok olyan drágák voltak, hogy a kertekben csak néhány darabot ültettek belőlük.
A szegfű az egyik legkedveltebb virág volt, de még nem volt fagyálló, ezért például agyagcserepekben tartották őket. Mária Terézia édesapjának, VI. Károlynak a Schönbrunn kertjében állítólag 800 darab cserepes szegfűje volt.
A Schönbrunnban, Mária Terézia földszinti, ún. Bergl-lakosztályának falain is felfedezhetünk szegfűábrázolást. A virágok szimbolikáját titkos üzenetek továbbítására is használták. A kerti szarkalábat a galantéria, azaz a lovagiasság és nemes viselkedés, a boglárkát a megtorlás vagy viszonzás jelképének tartották. Nem véletlen, hogy ma is azt mondjuk, hogy virágnyelven beszél valaki. A különleges virágok értékét jelzi a Lotharingiai Ferenc István ábrázoló festmény is a kiállításban, mely a tudós eszközök mellett, az uralkodó mögött ábrázol egy cserepes Aloe növényt, két különleges üvegvázában látható jácint mellett.
A barokk alapelve szerint az ember uralja a természetet.
A fákat és bokrokat ívekké, oszlopokká, piramisokká vagy kúpokká formálták. A boszkék „zöld, mennyezet nélküli szobaként” működtek, gyakran padokkal, labirintusokkal vagy élő sövényből kialakított színpadképre és nézőtérre formázva. Fenntartásuk rendkívül munka- és költségigényes volt. A boszkék között gyakran találkozhatunk a besüllyesztett labdagyeppel, melyet, ahogy a neve is utal rá, labdajátékokra használtak.
A kert lelke – Víz és technika
A víz a barokk kert lelke volt. Praktikus szerepe – az öntözés – mellett a gazdagság és a hatalom szimbólumaként is szolgált. A díszes szökőkutak, vízesések és csatornák kifinomult csőrendszereket, víztározókat és szivattyúkat igényeltek, amelyek gyakran nagy távolságból vezették a vizet a kertbe.
Díszítőelemként a víz életet vitt a szigorú geometrikus térbe: a sima víztükrök nyugalmat árasztanak, míg a magasba törő és spriccelő szökőkutak és zúgó vízesések játékos átkötést teremtenek a különböző szintmagasságok között, továbbvezetnek a kert felfedezésére és látványukkal és hangjukkal hatottak az érzékekre.
A vízellátáshoz technikai tudásra volt szükség, a vizet szabad eséssel kellett eljuttatni a kertbe, ahol meglepetésszerűen tört elő életre keltve a szökőkutakat. A kor jelszava így hangzott: a víz szökelljen – kerüljön, amibe kerül. A szökőkutak működése különleges alkalomnak számított, rendszerint rövid, ünnepi esemény volt, egy tűzijátékhoz hasonlóan múlandó élmény.
A kert és a művészetek
A barokk kert jelentős inspirációs forrássá vált a művészetek számára. Megjelent festményeken, grafikákon és metszeteken, gyakran idealizált, ma már nem létező paradicsomként ábrázolva. A kerti motívumok megjelentek az iparművészetben is, így a porcelánon, a textíliákon, a bútorokon és erőszeretettel „vitték be” a kertet a lakóterekbe is, erre jó példa ismételten a Mária Terézia megrendelésére elkészült Bergl-lakosztályok és a Niederweideni-kastély máig fennmaradt központi terme.
A kertek szabadtéri színházi előadásoknak, operáknak és zenei műveknek színtereiül is szolgáltak, így például Händel a Vízizenéjét, vagy a Tűzijátékszvitjét is szabadtérre komponálta. A kert, mint az eszményi, természettel harmóniában élő élet szimbóluma az irodalomban sokszor versek, vagy pásztorregények helyszíne.
A barokk kert gyakran múlandó pompájú szabadtéri bálteremként is működött. Jól szemlélteti ezt a kiállításban az Eggenberg-kastély falfestményének La Danse – A tánc című reprodukciója is. A természet és a társasági élet összefonódása jellemzi a korszakot.
Zöldség és gyümölcs rendben és fegyelmezetten
A barokk kert szerves része volt a haszonkert is, amelyet szintén szigorú geometriai rend szerint alakítottak ki, és elkülönítettek a díszkerttől. Itt termesztettek gyümölcsöt, zöldséget, fűszernövényeket, valamint a távoli országokból származó egzotikusnak számító növényeket, mint például a törökbúzát, azaz a kukoricát vagy a burgonyát.
Egy bőségesen termő kert a presztízs és rang kifejezője volt, a termés elsősorban a főúri asztalt szolgálta. A citrusfélék, fügék vagy ananászok narancsházakban való átteleltetése különleges szakértelmet igényelt, és a szezonon kívüli friss gyümölcs kínálása a luxus és a hatalom egyértelmű jele volt.
Épületek és szobrok
A barokk kert arculatát az építészeti és szobrászati elemek is meghatározták.
Teraszok, lépcsők, pavilonok, lugasok, belvederék és futónövényekkel benőtt rácsszerkezetek tagolták a teret.
A szobrok és kővázák nem csupán díszítőelemek voltak, hanem szimbolikus üzeneteket is hordoztak, mitológiai alakokat, a négy őselemet, az évszakokat, vagy emberi tulajdonságok allegóriáit jelenítették meg és élményszerű térré alakították a kertet.
A művek témái a természet körforgását tükrözik, és hol nyíltan, hogy burkoltan utalnak a kert birtokosának tulajdonságaira és erényeire, vagy éppen humorosan emberi gyarlóságokra hívták fel a figyelmet. Ezek az elemek rendbe szervezték a kertet, hangsúlyozták a tulajdonos társadalmi rangját, és értelmezésre, elmélyülésre hívták a látogatót.
Szórakozás vagy munka
A barokk kertet többféleképpen hasznosította az arisztokrácia. A kert a tulajdonos pénzügyi helyzetének látványos megjelenítésén túl a kastély tereinek kiterjesztéseként működött, és a meleg évszakokban az ottlakók mindennapi tartózkodási helyévé vált.
Előfordult, hogy az arisztokraták hobbiból maguk is kertészeti munkát végeztek, saját kezűleg metszették, ültették vagy gondozták a növényeket.
Tudjuk például, hogy Mária Terézia férje halála után Schloss Hofra vonult vissza, és ekkor emeltetett rá még egy emeletet a kastélyra, de barokk kertet érintetlenül hagyta, a kiállításban láthatjuk például saját metszőollóját.
A császári családban hagyomány volt, hogy minden gyermek egy „polgári mesterséget” is tanult. Mária Terézia unokája, I. Ferenc Károly magyar király/II. Ferenc német-római császár a kertészmesterséget tanulta ki és szenvedélyes növénygyűjtő és kertész volt.
A Hofburg egyik épületszárnyának tetején alakíttatott ki egy korai bécsi tetőkertet, amelyben: üvegház, szökőkút, számos virágágyás kapott helyet. Itt nagyszámú pelargóniát és más egzotikus növényt nevelt. A tetőkert az uralkodó számára menedéket és pihenést jelentett a kormányzás terhei elől.
Saját szerszámai — egy ásó, egy gereblye, egy kapa, egy fűrész és egy lapát — máig fennmaradtak. A jegyzetfüzetében található kiadások listája tanúskodik arról, milyen drága növényeket szerzett be. Még egy külön munkahelyet is teremtett, az udvari kerti festőjének, akinek az volt a feladata, hogy megörökítse a tetőkert virágzó, később a Schönbrunn kertjének növényeit, majd az állatkert állatait.
A kert számokban:
- 7 teraszos barokk kert, 16 hektár területen
- Márciustól novemberig kb. 30 kertész dolgozik a kertben
- 7 szökőkút található
- A növényekkel szegélyezett ágyások hossza több mint 5 km
- Évente kb. 35 000 tavaszi virágot ültetnek
- A hetedik teraszon több mint 1000 vadcserje nő
- A pázsit területe kb. 120 000 m², amelyet rendszeresen nyírnak
A kastély, a kert és a birtok több mint 70 hektáron terül el. A kert létrehozásában a kor legnevesebb szakemberei dolgoztak: Johann Lucas von Hildebrandt építész és Anton Zinner kertészmérnök.
Inspirációul a hatalmas francia barokk kertek szolgáltak, ahol a természetet alárendelik az uralkodó akaratának, és a kert a hatalom, reprezentáció színtere. Schloss Hof meredek keleti lejtője tökéletes volt a teraszos, francia mintájú kert kialakítására, amelyet rövid idő alatt több száz munkás épített meg: teraszokat emeltek, feltöltöttek kaviccsal és homokkal, és stabilizálták a talajt.
A kastély észak felőli részén gazdasági birtokot hoztak létre, amely a kastély ellátását szolgálta. Savoyai Jenő herceg aktívan részt vett a kert tervezésében és gondozásában: levelezett művészekkel, kertészekkel, figyelemmel követte az egzotikus növények beszerzését, és gyakran személyesen utazott a beszállítókhoz és a katonai hadjáratokon is gondoskodott ritka növényekről. A Schloss Hof-i kertben a korszak legmodernebb narancsházait építették fel.
A Niederweiden-i kastélytól egy fasor vezet Schloss Hof főkapujához. A védett árkon átjutva a látogató az első teraszon léphet be a komplexumba. A Neptun-kút a második terasz lépcsőjén állt, amely a 19. században eltűnt, de a közelmúltban rekonstruáltak. A barokk kastély a második teraszon áll, itt egykor szintén hímzéses partert alakítottak ki, a főudvaron fogadta Jenő herceg a vendégeit.
A kastélyból csodálatos látvány tárul elénk: egyrészt a harmadik terasz hímzéses partere és a közeli Morva-part. A harmadik teraszon található medencében egy a Föld és a termékenység istennőjét ábrázoló szoborcsoportot láthatunk. Az állatok és növények felett uralkodó mitológiai alak a Schloss Hofot körülölelő föld termékenységére utal. A Savoyai Jenő herceg korából fennmaradt falikút a medence alatt található grotta kettős lépcsőjén közelíthető meg. A középső fülkében egy delfin vizet spriccel a medencékbe, míg a két oldalsó fülkében a Duna és a Morva folyó megszemélyesített alakjai láthatók. A környező folyók szobrokban való ábrázolása a kertművészet kedvelt motívuma volt. A grottából egy gazdagon díszített kovácsoltvas kapu vezet a kert negyedik szintjére, ahol egy magas fal húzódik, mely az egykori erőd védelmi funkciójára utal, napjainkban pedig a gyümölcsfák támaszául szolgál.
Innen a barokk kertek hagyományos őrzőivel, két szfinx-szel díszített lépcsősor vezet le az ötödik teraszra. A lépcső alsó részén elhelyezett nagyméretű díszvázák reliefjein az ókori istenek jelennek meg, a négy őselemet – a földet, a vizet, a levegőt és a tüzet – megszemélyesítve. Egy barokk kert szoborprogramjának szerves részét képezik a négy évszakot ábrázoló szobrok is.
Az ötödik teraszon ma egy formára nyírt gesztenyefákból és hársfákból álló liget vezet végig. Eredetileg a gesztenyefasort egy széles, fedett lombfolyosó ölelte körül, amelybe négy kerti pavilon is beépült. Ezek az árnyékos, többnyire fából készült, futónövényekkel benőtt sétányok és pihenőházak a kert legköltségesebb elemei közé tartoztak. Bár a 19. században elbontották őket, alapjaik ma is láthatók.
A középtengely két oldalán elhelyezkedő, virágszegéllyel övezett gyepfelületek – az úgynevezett parterres à l’angloise – az 1800 körüli állapotot idézik meg. A kert térbeli és eszmei középpontját alkotja a nagy kaszkád. Az eredeti szökőkutat 1843-ban lebontották, helyére támfal került, ám a kút két oldalán álló szoborcsoportok eredeti helyükön megmaradtak. A déli oldalon Mars hadisten látható, akit a Győzelem istennője koronáz meg, utalva a herceg erényes és sikeres politikai-diplomáciai tevékenységére. Az északi szoborcsoportban Héraklész jelenik meg az államvezetés allegóriájával együtt, amely szintén Savoyai Jenő diplomáciai szerepét hangsúlyozza.
A víz szerepe már a 18. században is meghatározó volt Schloss Hof történetében. A vízi látványosságok a kastély építtetője, Savoyai Jenő herceg szemében a hatalom és gazdagság megtestesítői, egyben pedig a természet szépségének kifejezőeszközei voltak. A kerti szökőkutakba és a növények öntözéséhez is földalatti, facsöveken keresztül vezették a vizet a közeli Groissenbrunnban található tavacskákból. Egy, a három gyűjtőtavat összekötő vízemelő szerkezet szél- és állati erő segítségével juttatta a vizet a magasabban fekvő víztárolóba. Ez volt a Schloss Hof vízellátásának kulcsa — így tudták a szökőkutakat igény szerint működtetni. A kiállításban látható egy rajz erről a vízkiemelő gépről, valamint a kastélykert eredeti vízhálózati rendszerének terve is. Eszerint egy fővezeték kapcsolta össze a különböző kutakat, míg a nagy kaszkád és az Oktogon-kút külön rásegítő vezetékeket kaptak, hogy a vízsugarak minél magasabbra törhessenek. A víz a kert végén egyszerűen elfolyt — nem került visszapumpálásra.
A hatodik teraszon folytatódnak a gesztenyefák, valamint egy hársfalabirintus padokkal, a terasz a kis kaszkádban végződik.
A hetedik terasz a legnagyobb, közepén egy medence, három, delfinnel játszó puttóval. A medence szökőkútjának csodájára jártak a 18. században, mert igen magasra szökött, és ezt a magasságot egyedül a természetes lejtésből következő magas víznyomás eredményezte. A hetedik terasz különlegessége az újonnan kialakított labirintus, rekonstrukciója során kiemelt hangsúlyt helyeztek a korhű növényzet kiválasztására. A kertet egy csodás kovácsoltvaskapu zárja.
A 19. és 20. században a kert állapota jelentősen megromlott. A kert eredeti állapotának helyreállítását két fontos forrás tette lehetővé: Bernardo Belotto, más néven Canaletto olasz festőművész 3 hatalmas festményen ábrázolta Schloss Hof kastélyát és parkját, amelyeket Mária Terézia 1760-ban rendelt meg, azaz még a klasszicista átépítés előtt, valamint fennmaradtak Anton Zinner mérnök kerttervei is.
A kastélyhoz tartozó birtokot a 18. században a fejedelmi udvartartás élelemmel és különféle finomságokkal való ellátására, a lovak és haszonállatok tartására és gondozására, valamint kézművesmunkák végzésére használják. Ma a birtok területén a barokk kor paraszti élete születik újjá. Ritka régi osztrák háziállatfajták, különböző fajtájú juhok, négyszarvú kecskék, alpesi tyúkok, pajkos fehér szamarak és számos egyéb barátságos jószág várja a látogatókat. A Bäckenhof a pékségről kapta a nevét, amelynek kemencéje ma is megtekinthető. Itt található a gyermek- és családi világ a barokk színházzal és a kézműves műhelyekkel.
A birtokon több kis tematikus haszonkert is található, különféle növényekkel. A különböző konyhakertek mellett gyógynövényes ültetvények, csemegekert vagy meseszép rózsakert varázsolja el a pihenni vágyót, Mária Terézia és Jenő herceg rózsájával együtt. A hatalmas játszótér, állatsimogató és futóbiciklis pálya a gyerekek önfeledt szórakozásáról gondoskodnak.
Egy vizes, játékos élményösvény is várja a gyermekeket. A 2 000 m²-es területen kialakított interaktív, játékos és ismeretterjesztő pálya arra buzdítja a fiatalokat, hogy saját élményeiken keresztül, szórakoztató, mégis tanulva fedezhessék fel a víz jelentőségét a barokk korban, ezen belül is a kertek vízkeringésének működését.
