De mi a helyzet a devizahitelesekkel?

Apáti István (Mi Hazánk) a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy „hátba szúrta” és sorsukra hagyta a devizahiteleseket. Azt állította, hogy még hétezer per van folyamatban devizahiteles ügyekben. Szerinte az Európai Unió Bíróságának nemrégiben hozott ítélete rendezné ezeket az ügyeket, de a Kúria ezzel szemben a követeléskezelők, a bankok és a „végrehajtó maffia” mellé állt.

Emlékeztetett:

az EU bíróságának ítélete szerint a tőkeösszegen felül minden költség visszajárna az ügyfeleknek.

Arra szólította fel a kormányt, hogy vezessen be teljes körű végrehajtási tilalmat, amíg törvényalkotással nem rendezi a kialakult helyzetet.

Nincsenek már devizahitelek, ezeket tíz éve, a forintosításról szóló törvénnyel kivezették – reagált a Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára, hangsúlyozva, hogy a volt devizahitelekre ma már a forinthitelelek szabályai vonatkoznak.

Közölte azt is:

az Országos Bírósági Hivatal összesítése szerint idén áprilisban 782 devizahiteles ügy volt a bíróságokon. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2022-ben bevezetett kamatstop hatálya alá 273 ezer lakáskölcsönszerződés tartozik és ebben benne vannak az egykori devizások is, akik forintra váltották hitelüket.

Apáti István elképesztőnek nevezte az államtitkár válaszát, szerinte lehet „játszani a szavakkal„, de valójában lényegtelen, hogy a devizahitelesek ma már forintban törlesztenek, ha az eredeti szerződések érvénytelenek. Szerinte az államtitkár a bankok és a követeléskezelők javára érvel, a Mi Hazánk viszont az emberek oldalán áll.

Répássy Róbert viszonválaszában azzal érvelt:

nem lehet a kormányt azzal vádolni, hogy a bankok oldalára állt, hiszen a kamatstop miatt 2022-től 400 milliárd forint maradt a hitelfelvevőknél, vagyis ennyi veszteség érte a bankokat. Azt is felvetette: hogyan vonatkozhatna arra az ügyfélre az árfolyamkockázat miatti érvénytelenség, aki 10 éve forintosította a hitelét?

További hírek