Bár az utóbbi két évben a tüdőgyulladás természetes módon a covid-19 kapcsán kerül újra és újra reflektorfénybe, korántsem csupán a SARS-CoV-2 vírus fertőzése következtében alakulhat ki a tüdőszövet gyakran halálos kimenetelű gyulladása. Magyarországon a covid előtti időkben a pneumococcus baktérium (teljes nevén: Streptococcus pneumoniae) okozta tüdőgyulladás volt a vezető fertőzéses halálok, és az összes halálokok között is a top 10-ben volt. Pedig van ellene védőoltás, amely ráadásul az időseknél örök életre szól: egy dózis halálig tartó védettséget biztosít.

A pneumococcus (amint azt a nevének „coccus” végződése is mutatja) egy gömb alakú baktérium. Általában két baktérium alkotta párokba rendeződik, nem képez spórákat és nem mozgékony. Mégis rendkívül veszélyes, hiszen emberben tüdőgyulladást okozhat, ami sokszor – különösen idős korban, illetve krónikus betegség és legyengült immunrendszer esetén – halálos is lehet. Emellett a Streptococcus számos más betegséget is kiválthat, így agyhártyagyulladást, középfülgyulladást, arcüreggyulladást és szepszist (vagyis szisztémás fertőzést, vérmérgezést).

A Strptococcus veszélyessége abban áll, hogy hajlamos invazív fertőzéseket kiváltani. Invazív fertőzésnek azt a betegséget nevezzük, amely olyan szervekben, szövetekben alakul ki, amelyek normális esetben elszigeteltek a kórokozóktól – ilyen például az agy-gerincvelői folyadék. Minthogy az átlagos fertőző ágensek nem képesek hozzájuk férni, nem is működik bennük olyan erős védekezőrendszer. Így ha egy baktériumnak mégis véletlenül sikerül beléjük férkőzni, akkor ott nagyon súlyos, gyakran halálos betegséget okoznak

A betegek akár fele is kórházba kerül

A Strptococcus pneumoniae azonban elsősorban tüdőgyulladást okoz, ahogy azt 1881-ben egymástól függetlenül az amerikai George Sternberg és a francia Louis Pasteur felismerte. A pneumococcus hatalmas közegészségügyi veszélyessége miatt ez az egyik legrégebb óta és legbehatóbban kutatott baktérium. Fontos szerepe volt abban is, hogy a múlt század húszas éveiben bizonyították, hogy az örökítőanyag nem fehérje természetű (ahogy korábban gondolták), hanem nukleinsav. Természetesen a DNS szerkezetét, illetve a genetikai kód pontos működését csak évtizedekkel később fedezték fel.

A pneumococcus szerte a világon a fertőzéses tüdőgyulladás leggyakoribb kórokozója a csecsemőknél, illetve az időseknél. A HIV-fertőzötteknél fellépő szepszist is a Streptococcus pneumoniae okozza a leggyakrabban, de szinte minden szövetben képes gyulladást kialakítani. A baktérium rendkívül gyakori, és része a normális felső légúti bakteriális flórának. Ez azt jelenti, hogy a felső légutak nyálkahártyájában a baktérium sokáig anélkül létezhet, hogy betegséget okozna. Amikor viszont valamilyen okból legyengül az immunrendszer, megtelepedhet a tüdő léghólyagocskáinak felületén. Ekkor a szervezet természetes módon gyulladásos reakciót indít be. A léghólyagocskák (alveólusok) megtelnek plazmával, fehérvérsejtekkel. Ekkor alakul ki a tüdőgyulladás, amellyel párhuzamosan a tüdő kapacitása lecsökken.

A betegek 20-50 százaléka kórházi kezelésre szorul. A pneumococcus okozta tüdőgyulladásos betegek negyedében-harmadában az egész szervezetet érintő gyulladás alakulhat ki, és 5-7 százalékuk ebbe bele is hal (az idősebb betegek nagyobb arányban). Két korcsoport veszélyeztetett igazán a Streptococcus-fertőzés által. A kétévesnél fiatalabb gyerekek, különösen ha egyéb krónikus betegséggel, például diabétesszel, szív- tüdő- vagy vesebetegséggel küzdenek. Emellett a 65 évnél idősebb felnőttek, a krónikus betegek a gyerekekhez hasonlóan komolyabb veszélyben vannak. A pneumococcus-betegségek különösen a dohányosokra, cukorbetegekre, szívbetegekre, tüdőbetegekre, alkoholbetegekre veszélyesek.

A védőoltás egész életre szól

Az egyik fajta Pneumococcus elleni védőoltás Forrás: Wikmedia

Szerencsére a Streptococcus pneumoniae ellen már létezik hatékony, és egész életre védelmet nyújtó vakcina. A kisgyerekek számára 2014 óta kötelező Magyarországon (korábban ajánlott volt), de a felnőtteknek is érdemes beadatniuk. Az amerikai Betegségellenőrző és -megelőző Központ (CDC), illetve a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) a 65 évnél idősebb, illetve a dohányos vagy krónikus beteg felnőtteknek ajánlják az oltás felvételét. A gyerekek két dózist kapnak az oltásból. A felnőtteknek általában elég egy adag is, de vannak olyan betegek, akiknek ötévente ismételni kell a vakcinálást.

A nyugati világban kétféle pneumococcus vakcinát alkalmaznak. Az egyik a konjugált vakcina, amelyet főként csecsemőkorban adják be a gyerekeknek. A másik a poliszacharid vakcina, amelyet felnőtteknek adnak. Utóbbi a kétévesnél fiatalabb gyerekek körében kevésbé hatékony, de idősebb gyerekek már kaphatják. A S. pneumoniae több mint 90 törzse ismert, de ezek többsége nom okoz veszélyes fertőzést. A gyerekeknek való konjugált vakcina (az ilyen korban leggyakoribb vírustörzsek tokjának poliszacharid szénhidrátját fehérjéhez kötik)  13, míg a felnőtteknek szánt poliszacharid oltás 23 baktériumtörzsre jellemző antigéneket tartalmaz. A vakcina az immunrendszer B-sejtjeit stimulálja, amelyek erre válaszul a baktériumra specifikus IgM antitesteket termelnek.

Mindkét típusú oltás a baktériumra jellemző felszíni poliszacharidokat tartalmaz, tehát nincs benne teljes baktérium. A vakcinák hatékonysága idősebb gyerekeknél 50-70 százalékra tehető, míg időseknél 80 százalékos is lehet.

E baktériumok harmadára az antibiotikumok már nem hatnak – ezért kell az oltás!

A más vakcináktól függetlenül is beadható (azok nem befolyásolják a hatékonyságát) oltás azért is rendkívül fontos a Streptococcus ellen, mert egyre terjednek az antibiotikumrezisztens pneumococcustörzsek. Az Egyesült Államokban ez a baktérium az ezredforduló előtt (amikor még az oltás nem vált általánossá) 60 ezer invazív fertőzést okozott évente, és a megbetegedések 40 százalékáért olyan baktérium volt a felelős, amely legalább egy antibiotikumra rezisztens volt. Főként az oltásoknak hála, Amerikában 2018-ban jelentősen kevesebb, 31.400 megbetegedést regisztráltak. Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség azonban megmaradt: a fertőző pneumococcusok legalább harmada ma is rezisztens egy vagy több antibiotikumra.

Természetesen a rezisztens baktériumok által kiváltott tüdőgyulladás sokkal nehezebben kezelhető, különösen, ha idős, számos egyéb krónikus betegséggel küzdő betegről van szó. E körülmények jelentősen ronthatják a túlélési esélyeket, ezért elsődleges fontosságú a megelőzés, amelynek egyetlen hatékony eszköze a védőoltás, ami hazánkban a 65 évnél idősebbeknek kifejezetten ajánlott.

Nyitókép Forrás: Pixnio.com