Együtt létezés egy közösséggel: ez a néptánc

Hajdúszoboszlón épül a világ egyik legmodernebb betoncserépgyára
2021-05-11
Ősi cápa által rákevés közben elkapott tintahal fosszíliájára bukkantak Németországban
2021-05-12
Show all

Együtt létezés egy közösséggel: ez a néptánc

Ritkán adódik a kulturális szféra valamelyik ágában rövid időn belül annyi jeles évforduló, mint most, amikor 100 éves lenne Rábai Miklós, a Magyar Állami Népi Együttes alapító vezetője, és 90 éves a szikrázó szellemű Novák Ferenc, Tata, koreográfus, polihisztor.  De emellett negyedszázada, 1995-ben nyílt a Fonó Budai Zeneház, s 20 esztendeje hívták életre a Hagyományok Házát (HH), amelynek társintézménye a 70 éve létrehozott Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE). Mihályi Gáborral, a társulat vezetőjével a néptáncművészetről múltjáról és jelenéről beszélgettünk.

Ha valaki megállítaná az után, mondja meg kérem, mi a néptánc, mit válaszolna?

Először meglepődnék, majd azt válaszolnám, hogy a világ egyik legcsodálatosabb dolga. Önkifejeződés, ismerkedés a hagyományokkal. A néptánc mindenféleképp együttlétezés valamilyen közösséggel, ilyenformán identitásunk megerősítése. Számomra a színpad varázsát is jelenti.

Általában úgy véljük, hogy a zene öröktől fogva velünk van. Talán a mozgás is?

Azt mondják a tánctörténészek, hogy az éneklésből és a tárgyak ritmikus ütögetéséből kifejlődött zeneszerűséghez a tánc mindjárt hozzákapcsolódott. Eleinte spirituális célokból, s én is azt hiszem, hogy kezdetben az istenekkel való kommunikáció eszköze lehetett. Ismerünk görög vázarajzokat, etruszk és római mozaikokat, tanúságuk szerint a tánc egyszer csak kezdi elveszíteni rituális jellegét és kezd a szórakozás formájaként népszerűvé válni. A reneszánszban a szerelem, a férfi és nő kapcsolat alakulásának egyik legszebb és legkönnyebb módja volt. Az újkortól egyértelműen a szórakozás/szórakoztatás dominált, illetve a társadalmi érintkezés iskolájának egyik alapjaként működött.

Így született a verbunkos, a csárdás és a palotás

Ahogy a népdalokban megkülönböztetjük a régi és új stílust, a táncban ugyanígy két, nagy réteg létezik?

Sőt, a régies stílus is több szegmensre tagolódik, a nagy európai művészeti korszakokhoz kapcsolódóan. Az antikvitásban, a görög-római korban kör és lánc táncok alakultak ki, a mi paraszti gyakorlatukban elsősorban a női körtáncok még ezek emlékét hordozzák. A reneszánsz idején a lánc felszabadul, a táncosok különállóan, vagy a párjukkal járják. Egymás megérintése a tánc során a barokkban teljesedik ki. Pieter Brueghel németalföldi életképein flamand parasztokat látunk olyan forgatós táncmozdulatokba merevedve, ahogy az erdélyi magyaroknál, vagy a Sáros megyei szlovákoknál a zenei és tánchagyományban fennmaradtak. Elérkezünk a romantika évtizedeihez, a nagy nemzeti nekibuzdulások periódusához, amelyek felkeltették az igényt, hogy az elnémetesedett polgárság kultúrája találjon vissza a saját gyökereihez, így született az új stílusban fogant verbunkos és csárdás.

A palotás a népies műdallal állítható párhuzamba?

Igen, de az is a korszakhoz kötődik, amikor színre léptek a táncmesterek, akik a mulatságokra táncsorozatokat állítottak össze, amiket sokkal könnyebb volt meghatározott rendben táncolni, mint improvizálni. A táncszakma Rózsavölgyi Márk zeneszerző-hegedűművészt tartja az egyik leghíresebb mesternek. A zenéje megőrződött, a lépések nem, hiszen nem volt még sem táncjel-írás, sem video, de sejthető az emlékezésekből, hogy milyen is lehetett a körmagyar, más szóval palotás. Az írók, költők munkáiból vannak valamelyes ismereteink, Berzsenyi Dániel azt mondja:

Nézd a tánc nemeit, mint festik játszi ecsettel /A népek lelkét s nemzetek ízleteit.

A paraszti kultúra a 20. század elejétől sorvadásnak indult. A falusi és kisvárosi embereket a két háború között a Kalot és a Kalász mozgalom igyekezett hagyományőrzésre késztetni.

Ezek csúcsosodtak ki a Gyöngyösbokréta mozgalomban, amelynek az a Paulini Béla volt az egyik alapítója, aki Harsányi Zsolttal együtt írta Kodály Zoltán Háry János című daljátékának librettóját. A Gyöngyösbokréta valóban a néptánc, a népzene, a viselet, a játékok és a szokások megőrzésére, ezek színpadi bemutatására összpontosított. Jóval később ezért lehetett a városi hagyományápolás egyik mintája. A mozgalmat, illetve a hátterében álló szervezetet 1947-ben megszüntették.

Az Ecseri lakodalmast Rákosiék politikai megbízásából hozták létre

A hagyomány tudatos feltérképezését bölcsészek, tanárok kezdték. Megteremtették az amatőr világot, kutattak, gyűjtöttek, folyamatosan gazdagították az ismeretanyagot, hogy csak Pesorvár Ernőt és testvérét, Ferencet vagy Martin Györgyöt említsem. Munkásságuk eredményeit a Hagyományok Háza őrzi.

Szinte természetesen alakult így, csak 1948-ban jött létre az első hivatásos társulat, a Néphadsereg, majd Honvéd Együttes. 1950-ben kapott megbízást Rábai Miklós a Magyar Állami Népi Együttes megalapítására.

Rábai Miklós Forrás: Állami Népi Együttes

Példaként állt az akkori politikai vezetők előtt a Mojszejev Együttes. Rájöttek, hogy a boldog és vidám paraszt színpadi képe nagymértékben segíti elkendőzni a falusi valóságot, az erőltetett szövetkezetesítést, a padláslesöprést, a szegénységet. Legelső alkalommal, 1951. április 4-én a MÁNE az Operaházban a Mojszejevékkel együtt lépett fel. Ekkor mutatták be a hosszú évekig emblematikus műsort, az Ecseri lakodalmast. A közös szereplés politikai aktus volt, nem feltételezhetjük, hogy ne lett volna egész estére való programjuk, hiszen május 14-én a Városi Színházban (ma Erkel) az Ecseri mellé teljes anyagot vittek színre. Ideológiai presszió volt az alkotókon, ahogy művészet más ágainak képviselőin, emlékezzünk a Sztálin születésnapjára írt ragyogó költeményekre… Bizonyos elvárásoknak a táncosok is igyekeztek megfelelni, azt azonban nem állíthatjuk, hogy minden műsorszám ideológiával lett volna átitatva. Némelyik talán kicsit sematikusan, felszínesebben jelent meg. De a mélységet nem kérhetjük számon, hiszen a kutatás, gyűjtés, elemzés csak ezután intézményesült. Egy tanulmányban olvastam: Rábai elismerte, hogy az első műsorát hályogkovács módjára készítette. Csak abból főzhettek, ami rendelkezésükre állt, ennek ellenére például az Ecseri lakodalmas szerintem a magyar tánctörténet egyik veretes alkotása, ma is megállja a helyét.

Hét évtized alatt az együttes igen sokat változott.

Történetünk ars poétika szempontjából három nagy korszakra bontható. Az első, a 100 éve született legendás alapító, Rábai Miklóshoz kötődik.  A nyolcvanas években, amikor Magyarországon elkezdett a táncház mozgalom szellemisége teret nyerni, Timár Sándort nevezték ki a MÁNE élére. Ő megteremtette a maga világát, a hagyományokhoz közelebbi létezést, az organikus térformákat, a paraszti mozdulatokhoz jobban hasonlító színpadi megjelenést. Azt gondolom, hogy a harmadik etapot pedig az én munkásságom jellemzi, amely táplálkozik minden előzményből, de hiszem, hogy mégis szuverén, új alkotói világ.

Forrás: Állami Népi Együttes

Időnként fellobban a vita, táncszínház, vagy autentikus néptánc…

Ez ma teljesen értelmetlen és sehová nem vezető vita. Minden, ami a színpadon történik, az színház. Csak az a kérdés, hogy az alkotó mennyire akarja egy darab színháziasságát erősíteni. Megelégszik azzal, hogy él a mű a színház kellékei, dramaturgia, világítás, stb., egyszóval a látvány nélkül is. Én olyan darabot is létre hoztam, amiben a tradíció, a néptánc és a népzene primer módon kerül a közönség elé. És vannak olyan táncszínházi, a kortárs felé hajló előadásaim, amelyekben stilizáltabban, rejtettebben, valamilyen mai üzenetet hordozva jelenik meg a hagyomány. De akármelyikről van szó, egyik sem más, mint színház.

A Magyar Táncművészeti Főiskolán, ma Egyetemen 1972 óta folyik néptánc oktatás.

A tanulási folyamat fontos állomása az egyetem, de a táncosok előtte gyerekként amatőr együttesekben nevelődtek. A zseniális pedagógusok tényleg anyanyelvi szinten tanítják meg a táncokat.

Állami Népi Együttes Tánckánon Forrás: Állami Népi Együttes

Egy forgatásba csöppentem, egyszer csak ennyi hangzott el: másfél perc kalotaszegi. A táncosok önállóan improvizálták a jelenetet.

Az én táncosaim nemcsak azt tudják, hogy milyen a kalotaszegi, széki vagy szatmári, hanem azt is, melyik falu vagy melyik neves hagyományőrző táncát reprodukálják. De ez csak másolás volna! Ők annyira ismerik ezeket, hogy képesek a saját egyéniségükre formálni.

Meglepően jól énekelnek is.

Fájdalmam, hogy az 1980-as évek közepén a művészeti vezetők nem nagyon tudtak mit kezdeni az énekkarral. 1985-ben a világhírű kórust leválasztották, Állami Énekkar, majd Nemzeti Énekkar lett. Ahogy a világlátásom szélesedett, elképzelhetetlennek tartottam, hogy Kodály országában a magyar népdalok csupán mulató énekként jelenjenek meg a színpadunkon. Arra már nem volt lehetőségem, hogy egy kórust állítsak a Magyar Állami Nép Együttes mellé. Talán nem is baj. Hosszú évek szisztematikus munkájával elértem, hogy a képzés nyomán létrejött egy világraszóló tánckar, amely a Szent Efrém Férfikarral Liszt Ferenc Laudate Dominum című darabját.

A táncház mozgalom létrejötte történelmi jelentőséggel bírt

Normál időben a Budai Vigadóban, a Hagyományok Háza (HH) aulájában minden csütörtökön táncház van.

Csoóri Sándor azt mondta, hogy két történelmi dolog történt a néptánccal. Az egyik, hogy fölkerült a színpadra az említett Gyöngyösbokréta mozgalom révén. A másik az, hogy lekerült onnan, mert létrejött a táncház mozgalom. Egy igen számottevő érdeklődési kör szórakozásának fontos elemévé tudott válni a néptánc. Egy percig sem kétséges: ennek a közösségnek aktív részeseként kell léteznünk.

HH Táncház Forrás: Állami Népi Együttes

A Hagyományok Háza 20 éves. Létrejötte óta az intézmény keretében dolgozik az együttes.

Ez a konstrukció nagy biztonságot ad egyebek között financiális téren, távol tart bennünket a politikai áramlatoktól. De legalább ilyen fontos, hogy a HH szellemi bázis, amire támaszkodva léphetünk újra és újra előre. A ház minden részlegére jellemző, hogy megélhető hagyományőrzés folyik a változó világhoz igazítva, az érdeklődők számára befogadható módon.

A Budai Fonó Zeneház is ünnepel, 25 éves. Milyen a két intézmény kapcsolata?

Harmonikus. Segítjük egymást, mint ahogy egy idősebb és egy fiatalabb ember összeáll hasonló ügyek megoldásának érdekében. Ugyanaz a gondolkodásmód, változatos koncertek, értékes felvételek, remek tanárok, sok esetben ugyanazok. Ott is van táncház, itt is – a közönség pedig választhat, rusztikus környezetben vagy a látványosan felújított Budai Vigadóban kíván táncolni.

Hogy vészelték át a járványt?

Borzasztó nehezen. Majd’ egy éve alig tudtunk dolgozni, ha épp nekifogtunk, becsapott a vírus. Próbálkoztunk online gyakorlatokkal, tánctanulással, feladatokat találtunk ki. Ezek legfeljebb a fizikai karbantartást szolgálták, de lélekben nagyon megviselt bennünket az elmúlt időszak. Mára az együttes javarésze megkapta az oltást és 10 napja elindult a házban az élet. Remélem, ezt az évet testünkben-lelkünkben hamar kiheverjük, gyors felépülés lesz. Az ünnepi évadunknak már rég el kellett volna kezdődnie. Készültünk érdekes videókkal, ezeket most sorban levetítjük. A mostani forgatás is az ünnepi tervek eleme, élőben sajnos nem tudtuk megvalósítani. A tánc és a magyar költészet gyöngyszemei társulnak egymáshoz, a táncok egy része autentikus, a stilizáltabb, dramatizált jelenetek József Attila, Weöres Sándor verseihez kapcsolódnak. Ha a színháztermet végre megtöltheti a publikum, késve ugyan, érdekes és sokrétű programot mutatunk be. Az a tervem, hogy az évadot nem zárom le az idén, hanem 2022. május 15-ig folytatjuk az jubilálást. Ha kívánhatnék valamit, azt szeretném, hogy legyen erőnk végigmenni azon az úton, amin együtt elindultunk, ne veszítsünk a kreativitásunkból, alkotókedvünkből és előadó képességünkből. Nagyon várom, hogy felcsattanjon a taps, akkor fogom igazán érezni, magunk mögött hagytuk ezt a keserves évet.

Comments are closed.

Weboldalunk bizonyos funkcióinak működéséhez és a célzott hirdetésekhez sütikkel gyűjt névtelen látogatottsági információkat. Az Elfogadom gombra kattintva a webhely használatával Ön elfogadja a weboldal sütikre vonatkozó aktuális adatévelmi irányelveinket. További információért kattintson ide.

The cookie settings on this website are set to "allow cookies" to give you the best browsing experience possible. If you continue to use this website without changing your cookie settings or you click "Accept" below then you are consenting to this.

Close