Az adóelkerülés magas szintje a magyar gazdaság egyik jelentős strukturális problémája volt 2010 előtt, az áfarés mutatója szerint a lehetséges áfabevételek több mint ötödét nem vallották be a 2000-es években. Ez jelentősen megváltozott – írja Szőke Katalin elemzésében, amelyet az MNB honlapján olvashatunk.

Kihívást jelentett többek között az alacsony számlaadási fegyelem a szolgáltatás, kereskedelmi és építőipari szektorban, melyet az adóhatóság csak nehezen, helyszíni ellenőrzés során tudott ellenőrizni; ezenkívül a nagy mennyiségű áruval működő körhintacsalás, ami a hiányzó kereskedő révén károsította a költségvetést.

A kieső költségvetési bevételek miatt az adókulcsokat magasan tartották, ami tovább ösztönözte az adóelkerülést, így ördögi kör alakult ki. Ennek következtében a verseny torzult, a vállalatok az adók kikerülésével szereztek rövid távú előnyt egymással szemben, a foglalkoztatás és a gazdaság átláthatósága csökkent.

A gazdaságfehérítés megtette hatását

A 2010 után bevezetett gazdaságfehérítő intézkedések – mint az online pénztárgépek használata, az EKÁER és az elektronikus számla bevezetése – jelentősen csökkentette az adóelkerülést Magyarországon.

A gazdaságfehérítést célzó, 2010 után tett intézkedések közül kiemelendő az online pénztárgépek bevezetése, mint első és nagy hatású intézkedés.

A Nemzetgazdasági Minisztérium 2011–2012-ben megvizsgálta a legjobb nemzetközi példákat olyan lehetőségeket keresve, amelyek hozzájárulhatnak a gazdaság fehéredéséhez.

A vizsgálat eredményeképpen, többek között a szintén sikeres bolgár és svéd példára alapozva, kezdődött el az online pénztárgépek (OPG) bevezetésének tervezése és előkészítése, mely alapján a kormány 2012 októberében döntött a bevezetésről.

Az online pénztárgép bevezetésének első üteme 2014-ben valósult meg, majd 2017-ben a kiskereskedelemi és vendéglátóipari cégeken túl kiterjesztésre került a taxis személyszállítási, gépjárműalkatrész-kiskereskedelmi, javítási ágazatokra és további szolgáltatói tevékenységekre is.

A 2015 elején bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKÁER) segítségével nyomon követhetővé vált az árucikkek valós útja és ezáltal megelőzhetővé vált a közúti fuvarozással és áruforgalommal kapcsolatos áfacsalások, a körhintacsalás lehetősége is.

Az Online Számla rendszer 2018-as bevezetése szintén jelentős eredményeket hozott. Az építőpari szektor kifehéredéséhez hozzájárulhatott a 2020-ban bejelentett Otthonfelújítási támogatás, hiszen az áfaelkerüléssel kiemelten fertőzött területen vált alapkövetelménnyé a számlák kibocsátása.

Hazánkban a legalacsonyabb az áfaelkerülés a régióban 

Az időben hozott reformintézkedések megtették hatásukat, 2020-ra az adóelkerülést mérő mérőszám, az áfarés értéke az EU-s átlag felére apadt (1. ábra). 

Az elméletileg beszedhető és a ténylegesen beszedett általános forgalmi adó különbségét mérő, úgynevezett áfarés mutató 2012 óta erőteljes javulást mutat Magyarországon az Európai Bizottság éves jelentése szerint.

2010 előtt 20-25 százalék között mozgott az értéke, míg 2020-ra mindössze 5 százalékot tett ki, ezzel pedig Magyarországon lett a régióban a legalacsonyabb az áfa elkerülés mértéke .

Az adóelkerülés csökkentése a gazdaság minden szabálykövető szereplője számára közvetlen és közvetett előnyökkel jár, a költségvetési bevételek növekedése mellett a gazdasági szereplők között igazságos verseny alakul ki, a tőke és a munkaerő a valóban versenyképes, a szabályok betartása mellett is eredményesen működő vállalkozásokhoz áramlik.

Az áfarés mutató alakulása (2000-2020)

Forrás: Európai Bizottság, VAT gap in the EU Report 2022