Önt is érdekli a világegyetem? Akkor érdemes karácsonyra kérnie Kis-Tóth Ágnes Randevú a kozmosszal című könyvét. A Földtől eljutunk a Naprendszerig majd a galaxisokig, végül befogadjuk az egész világegyetemet. Megtudhatjuk, kik voltak, akik az életüket is áldozták a nagy igazságért a világegyetem oltárán. A könyv végén már nagyon kell figyelni, eljutunk oda, hogy a világegyetem tágul és tágulni fog, amíg világ a világ.
A szerző Kis-Tóth Ágnes asztrofizikus, az ELTE Természettudományi Karának mestertanára, aki manapság az egyik legismertebb és legnépszerűbb tudománykommunikátor Magyarországon. Arról híres, hogy nagyon bonyolult fizikai jelenségeket (pl. relativitáselmélet, téridő) képes közérthetően, humorosan és szórakoztatóan elmagyarázni. Rendszeres előadója az ELTE Atomcsill sorozatának
Tudatosan rombolja a tudósokról kialakult sztereotípiákat, hogy csak „idős férfiak lehetnek fehér köpenyben”. Fiatalos, színes gyakran kék vagy rózsaszín hajával és laza stílusával azt üzeni, hogy a tudomány bárkié lehet.
Matematikusi mivoltát azért megtagadni nem tudja, mert Randevú a kozmosszal című könyvében bizony vannak képletek.
Stephen Hawking a világhírű, már elhunyt elméleti fizikus mondta
Minden egyes egyenlet megfelezi a könyv eladott példányszámát.
Kis-Tóth Ágnes azonban nem fél képleteket használni. Úgy is mondhatnánk haladóbb kozmosz iránt érdeklődőkhöz szól elsősorban.
Bevezetésként megtudjuk miként fejtették meg a tudomány első titánjai a Föld, a bolygók és a Nap elhelyezkedését.
Mindig lenyűgözve olvasom, hogy Kopernikusz, Newton és a többiek tapasztalataikra, számításaikra támaszkodva hogy fejtették meg a Föld elhelyezkedését, fizikáját és hogy tudtak sokkal többet a világról több száz évvel ezelőtt, mint jónhéhányunk itt és most a Földön, végigjárva saját tanulmányainkat.
Rendkívül érdekes, ahogy néhány nagy tudós segítségével rájött az emberiség arra, hogy micsoda távolságok vannak a világegyetemben. 1785-ben készült az első Térkép a Tejútrendszer szerkezetéről és benne a Naprendszer elhelyezkedéséről. És ebben egy különleges hölgy Caroline Herschel is szerepet játszott.
Persze a térkép ma már jelentősen túlhaladott, de világossá vált akkor, hogy minden sokkal, de sokkal nagyobb, mint ahogy korábban gondolták.
A Világegyetem 13,8 milliárd éves, és benne az ember néhány ezer éve van csupán, a fizika alaptörvényeit pedig néhány évszázada ismerjük.
Becslések szerint a Világegyetem 93 milliárd fényév nagyságú.
Az ember által a legtávolabbra jutatott eszköz a Voyager-1 most éri el a Naprendszer határát vagyis 24,9 milliárd kilométerre van a Földtől, ez 0,0026 fényév. Ennyit látunk a 93 milliád fényéves átmérőből és azt is csak egy pillanatra.
Vajon tényleg igazak a Világegyetem egészére azok a fizikai törvények, amelyeket az utóbbi néhány száz évben felfedezett az emberiség? Kis-Tóth Ágnes erre a kérdésre is megpróbál választ adni.
A kozmoszról szóló könyv nem lehet meg Albert Einstein nélkül, aki kétségkívül a világ legismertebb fizikusa és talán legnagyobb tudósa is volt. A szerző alaposan kivesézi Eistein 1905-ös évét, amikor négy publikációjával felrázta a világ fizikáját, de sokat megtudunk az 1915-ös általános relativitáselméletről is.
A nagy bumm, ahogy mi hívjuk az ősrobbanás is kihagyhatatlan.
A könyv számtalan részletet, újdonságot tár fel az olvasónak, bár az kétségtelen, hogy nagy odafigyelést és időt kíván. Nem lehet csak úgy ledarálni, cserébe viszont értékes tudást kapunk. A szerző által felvonultatott információk sűrűsége miatt minden fejezet, sőt, minden bekezdés elmélyülést igényel, hogy a tartalom valóban leülepedhessen. Számtalan új részlettel és újdonsággal leszünk gazdagabbak, melyek lényegesen kiszélesítik az olvasó látókörét.
A könyv végére érve azonban rájövünk, hogy semmit sem tudunk a világról, amelyben élünk, s áhitozva várhatjuk a következő hasonló mű létrejöttét.
Kis-Tóth Ágnes: Randevú a kozmosszal – Open Books
